Mindenki nagyon okosakat írt mostanában mindenféle blogos dologgal kapcsolatban, így én butuskának is érzem magam a többiek mellett, de nektek nem kell, hiszen próbálok okosodni vagy inkább okoskodni?!

Itt van példának okáért Wyctim írása arról, hogy milyen gyakorlati haszna van a blogolásnak, továbbá arról, hogy mennyire látszik a blogger személyiségének változása az írásain keresztül. Hát én is biztos sokat fejlődtem mióta blogolok, néha lefelé és nem felfelé, de azért többnyire igyekeztem színvonalas, másokat is érdeklő dolgokkal megtölteni az oldalakat. Nem szoktam semmit bánni, és utólag sajnálkozni, de van pár post amit most már nem úgy írnék meg ahogy. Talán egyszer ki is törlöm majd őket.

Tényleg! Ilyet illik csinálni a Blogetikett szerint? Mert ugye ilyenünk is van, és én örülök neki. Valójában tökéletesen megfogalmazta Amby az én gondolataimat is ezzel kapcsolatban. Hozzá, nem is tennék semmit, csak egy megjegyzés: én nem rakom ki a kis bannert, mert ugye több pontban sem felelek meg neki. Ettől az még jó, de amíg én nem úgy gondolok pár dolgot ahogy, addig álszent dolog lenne mutogatni Pazzo verejtékes és eredményes munkájára, amint ide téved egy idióta. Én kitörlöm az ilyeneket, bár azért azt hozzá is teszem rögtön, hogy eddig 2, azaz kettő hozzászólás ütötte meg nálam a plafont.

Egyébként pedig a blogom eléggé közösségépítő, így nem szabályozok semmit, csak hagyom menni a dolgokat a maguk útján. Az a szabály, hogy nincs szabály! Nálam lehet beszélgetni egymással a kommentboxban, sőt imádom amikor én szinte hozzá sem teszek semmit, csak megy a dumaparti a témában. Ez jó érzés nagyon, és köszönöm nektek, hogy ennyire lelkesen, és egyre többen dumáltok bele a napi agymenéseimbe.

Aurus pedig tegnap egy érdekes tanulmányt rakott ki magához, a magyar bloggerekről és viselkedésükről. A lényeg tényleg csak annyi ez ügyben, hogy akár közszolgálati (szerintem majdnem mindegyik az) is lehet a blogod, de szeresd csinálni, és csak addig csináld amíg élvezed is. Én mostanában kezdtem el azon gondolkodni, hogy lassítanom kellene. Kicsit sok vagyok már magamnak is, a való világ pedig kezd eltávolodni. Túl sok rovatot csináltam, túl sokat kommentelek, túl sok a napi bejegyzések mennyisége, és ahogy Amby (vagy Anyuha) is mondta a múltkor, ezt is bevennék a Blogetikettbe. Mármint azt, hogy kicseszés az olvasókkal napi 1-2 postnál többet írni, mert ettől előbb vagy utóbb követhetetlen lesz a blog.

Aztán a végére hagytam a legizgalmasabb bejegyzést amit tegnap olvastam a blogolásról, méghozzá egyik új kedvencemtől, aki a Tényleg Pornó blogot írja, és ki is raktam az oldalsávba, mert azt hiszem példás az őszintesége és hűsége a témái iránt, ráadásul baromi jól ír. Nah, ennyit a seggnyalásról, most jöjjön a lényeg! Ami nem más, mint az, hogy ttl-nek az 52. bejegyzésében jutott eszébe bemutatkozni, de ugye jobb későn, mint soha. Főleg, mert például én még sosem tettem ezt meg. Elkezdtem ezt a blogot, de nem úgy ahogy kellett volna, de legalább is nem úgy, ahogy ma kezdeném.

Nem mondtam, hogy Gus (azaz Róbert) vagyok, Nagyatádon születtem még akkor amikor az Abba megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált a Waterloo-val, és pár nappal később mint Hilary Swank. Tizenéves korom környékén kezdett egyre inkább tudatosulni bennem, hogy meleg vagyok, bár akkor még csak úgy éreztem nemes egyszerűséggel, hogy nem vagyok normális. Sok nehézség árán jutottam el aztán úgy 15-17 éves korom környékén odáig, hogy elfogadtam magam olyannak amilyen vagyok, és nem akartam már utálni magam tovább. Érdekes, de ezt az első pszichológusnál tett látogatásom alkalmával mondtam ki először, valószínűleg annak hatására, mert el akarta velem hitetni, hogy pár további gyógyszer beszedése majd megoldja minden gondomat. Remélem sorstársaim érdekében, hogy azóta a hölgy már nem praktizál! 17 voltam mikor Pécsre költöztem, ezzel a családi fészket magam mögött hagyva, és önállóan elkezdeni a felnőtté válást és a felelős gondolkodást. Nehéznek nem volt nevezhető így utólag, de ezért köszönet Nórámnak, Gyulának és Tominak. Ők sokat segítettek akkoriban, hogy könnyedén ráncba szedjem magam. Budapestre költözésem előtt laktam még egy évet Kaposváron is, ami hála egy azóta sem felejthető pasinak, szörnyű rémálom volt, és azóta bizonyos részleteit ennek az időszaknak sikeresen töröltem is. Ellenben más oldalról megnézve, egyes elemeiből sokat tanultam! Olyan tapasztalatokat szereztem, amelyek a mai napig nagyon is befolyásolják az életem, de szeretném azt hinni, hogy már csak jó irányba. Budapesten aztán belevetettem magam a nagybetűs életbe, amit 25-26 éves koromig nem is untam meg. Szerettem pörögni, táncolni, lazulni, pasikkal vagy nélkülük. Aztán mint aki 180 fokos fordulatot vett, hirtelen állatira utálni kezdtem a dolgokat és ha nem jön ez a lakás, a felelősség és Édespofa, akkor nem tudom mihez kezdtem volna. Most élek és ráadásul boldog vagyok!

A blogolást Martini-nak köszönhetem, aki felelős a névadásért is, hiszen ő nevezett el Gus-nak. Kezdetben fogalmam sem volt mit akarok itt kezdeni, de nagyon tetszett a barátom oldala, ami azóta már nem él, így próbáltam én is hasonlóan izgalmas dolgokról írni, de eleinte főként zenékről. Aztán fokozatosan kialakult a sajátos stílusom, majd pár sikeresebb bejegyzés után elszaladt velem a ló. Persze iszonyatosan szeretem, talán azért is, mert gyerekként is írtam naplót, novellákat, verseket és ezért a blogolás csak újra kihozta belőlem az írás iránti szeretetet és elkötelezettséget. Tehetségem ugyan sok nincs hozzá, de igyekszem ezt mással pótolni, hogy számotokra is élvezhető legyen a postok olvasása. Hiszen a sikerélmény nekem is kell! A kockás füzettel ellentétben, itt a visszajelzések az igazán fontosak. Van olyan hozzászólás ami napokig foglalkoztat, rágódom rajta, vitatkozom magammal miatta és változom közben talán teljesen más irányban. Ami fontos még, hogy nyitottabb, elfogadóbb és kevésbé érzékeny lettem idővel, és ezeket nektek, részben pedig ennek a naplónak köszönhetem. És azt is, hogy olyan embereket ismerhettem meg, akikkel jó barátság alakulhatott ki közöttünk. Most ott tartok, hogy már én igyekszem másokat rávenni és bátorítani, hogy írjanak sajá blogot. Három emberkét már sikerült, akikhez remélem majd Csabb is csatlakozik!

A folytatást még nem tudom, de abbahagyni mostanában nem tervezem a dolgaimat, de lassítani muszáj lesz, bár ez nem biztos, hogy a minőség rovására kell hogy váljon. Majd kevesebb bulvár lesz! Ami miatt még egy kicsit vissza akarom fogni magam az az, hogy alaposabban tudjak más felé is fordulni, legyen több időm Zslatira, a barátaimra, biciklizésre, strandolásra, olvasásra, főzésre, filmekre, ... Persze az is előfordulhat, hogy csak átszervezés kérdése az egész!

Eddig 41 komment érkezett

• 1.  ivkerdo:
  2008. 05. 27. 11:50

  gus. bajok vannak nálam. wéem sablont próbált nekem fölrakni, de nem megy nálam az intéző.... nem szólsz Ananak, hogy... valami?

  
  
• 2.  gus:
  2008. 05. 27. 11:56

  kicsipiros: rögtön írok neki, de te is dobj egy levelet a hibabejelentőre. hátha azt előbb olvassa.

  
  
• 3.  Amby:
  2008. 05. 27. 12:21

  Ezt a bejegyzést kirakhatnád egy "Rólam" link alá, annyira jó (és szerintem átjön belőle, hogy milyen vagy).

  
  
• 4.  gus:
  2008. 05. 27. 12:26

  Amby: tényleg, még az adósom vagy egy ajánlóval! :-DDD

  
  
• 5.  ivkerdo:
  2008. 05. 27. 12:38

  írtam már, de máté szerint sok esélyem nincs :))

  
  
• 6.  gus:
  2008. 05. 27. 12:47

  kicsipiros: én is írtam. de mire nincs esélyed???

  
  
• 7.  SirValesz:
  2008. 05. 27. 13:12

  Ott sikerült szerintem a legjobban beletrafálnod a mondandódba, hogy addig szabad csinálni, amíg szereted. Erőltetésből és negatív hozzáállásból semmi jó nem születhet. Amúgy nagyon jól felépítettet a bejegyzést. =)

  
  
• 8.  ivkerdo:
  2008. 05. 27. 13:34

  arra, hogy még a héten kapjak is rá választ :P

  
  
• 9.  Amby:
  2008. 05. 27. 14:08

  Gus, milyen ajanloval?

  
  
• 10.  ujlakas:
  2008. 05. 27. 14:52

  és mi mennyi? :)

  
  
• 11.  gus:
  2008. 05. 27. 14:57

  Wale: köszi. :-) egyébként pont azt a részt Aurustól vettem kölcsön.
  kicsipiros: azt írta ana, hogy írd meg mi a baj.
  Amby: amiről beszéltünk mikor itt voltál nálunk, hogy ajánlasz pár postot az oldalsávba, mérföldkövek címmel.
  ujlakás: mi mennyi? :-)

  
  
• 12.  SirValesz:
  2008. 05. 27. 15:10

  Tudom-tudom, azóta már azt a bejegyzést is elolvastam, de a véleményem attól még nem változott. Ahhoz, hogy egy bejegyzés jó legyen néha fel lehet használni más gondolatait is és azzal, hogy a sajátaid hozzáfűzöd remek dolgokat lehet produkálni. =)

  
  
• 13.  gus:
  2008. 05. 27. 15:52

  Wale: és ez így igaz! :-)

  
  
• 14.  ujlakas:
  2008. 05. 27. 16:02

  gus: amby értetlenkedésén próbáltam poénkodni... kevés sikerrel :)

  
  
• 15.  nefi:
  2008. 05. 27. 19:20

  Pécs. :) ott születtem. :)

  
  
• 16.  ivkerdo:
  2008. 05. 27. 20:38

  köszi :)

  
  
• 17.  Thia:
  2008. 05. 28. 7:59

  Hilary pontosan 1 hónappal idősebb nálam! Kezit csókolom Gus bácsi. :)) Laktam Pécsen én is, imádom, mert két város van amiben nem tévedek el és ez a másik. :))

  
  
• 18.  gus:
  2008. 05. 28. 8:06

  Thia: eltévedni pécsen még érdemes is, hisz annyi szépet látni arra felé. :-)

  
  
• 19.  Confessor:
  2008. 05. 28. 8:44

  Én meg Pécstől pár kilométerrel arréb születtem... :))

  
  
• 20.  Outlier:
  2008. 05. 28. 9:05

  En meg Pecsen jartam egyetemre.

  
  
• 21.  csabb:
  2008. 05. 28. 10:24

  Hogy Te milyen aranyos vagy! Még rám is gondolsz. Az én blogom "rinyatív" (szó eredete: Mohikán) lenne. Nem hiszem, hogy sok érdekességgel tudnék szolgálni, én nem tudok ilyen jó stílusban írni...S még van egy-két démon, amit le kellene küzdenem. Főleg önmagam.

  
  
• 22.  Confessor:
  2008. 05. 28. 10:28

  Na de attól még hozzá kezdhetnél, csabb.
  Amiket felsorakoztattál, azok csak kifogások. Azok meg csak akkor vannak, ha az ember keresi őket.

  
  
• 23.  Harciszerzi, Horváth Ádám Ninjutsu oktató:
  2008. 05. 28. 14:22

  Igen igen, kezdj neki, még terápiának is jó... Nézd csak meg Gust, most már nem kell pszichiáterhez járnia... ;D
  Gouranga!

  
  
• 24.  csabb:
  2008. 05. 28. 14:31

  ...itt mindenki rátapint a lényegre?

  
  
• 25.  Confessor:
  2008. 05. 28. 14:39

  Tapintsunk?

  
  
• 26.  human:
  2008. 05. 28. 17:05

  "Erőltetésből és negatív hozzáállásból semmi jó nem születhet. "

  Attól függ, ha már teljesen nem érdekel a téma, akkor nyilván, de ha csak csökkent az érdeklődés akkor pont egy ksi kényszerítés átlökhet a mélyponton - vagy végképp lezárthatod a fejezetet, ha hónapok óta erőlteted. Ha nem írsz, akkor önmagad ellen dolgozol teljesen. Esik a látogatottság és kommentszám mert csak hetente van bejegyzés, még kevesebb kedved lesz írni satöbbi

  
  
• 27.  littleearthquakes:
  2008. 05. 28. 17:26

  Hé, az én aláírásomat is tessék odanyomni a Csabb-blogot követelők petíciójára!!!

  Amúgy meg alapvetően gyakorlatilag minden egoblog "rinyatív", és pont az bennük a jó... :-)))

  
  
• 28.  Confessor:
  2008. 05. 28. 17:30

  Hát csabb, most hogy littleearthquakes is követeli, most már tényleg nincs más választásod... tudod mikre képes!!!!

  
  
• 29.  ujlakas:
  2008. 05. 28. 18:33

  Ez a rinyatív tetszik - érdekelne :)

  
  
• 30.  Confessor:
  2008. 05. 28. 18:50

  na csabb, ez alól már nem bújsz ki...

  
  
• 31.  Mike:
  2008. 05. 28. 19:08

  húdeigaza van Little-nek :D mármint abban, hogy minden egobog rinyatív... most, hogy nagyjából rendben az életem, nincs is miről írnom. Így jöttem rá pár hete, hogy én is csak rinyálni szoktam... meg hogy a negatív dolgokról lehet élvezetes formában írni - ha a boldogságot írja le valaki huzamosabb időn keresztül, az igencsak hányingerkeltő... bezzeg a rinyálás inkább empátiakeltő ;)
  nyilatkozom mindezt négy félév pszichológia után ;)

  
  
• 32.  Amby:
  2008. 05. 28. 19:10

  Erőltetni valamennyit mi is szoktuk az írást, azzal nincsen gond. Nekem az szokott használni, ha elhatározom, hogy egy hétig nem írok semmit. Még mindig visszatért belém az élet a határidő előtt. ;-)

  @human megjegyzése azért is találó, mert egyből nem fognak eszmélni az emberek. Hiába térsz vissza a legnagyszerűbb bejegyzéseddel, ha nem érkezik a "szokásos" mennyiségű komment csak mégjobban lehangol. :-) /A nyári uborkaszezon egyébként is alkalmas kisebb-nagyobb szünetekre./

  Gus, szerintem csak találd meg az egyensúlyt Zslati, a programok és az angoltanulás között. Legalább lesz miről írnod, mert több minden történik veled ;)

  
  
• 33.  Confessor:
  2008. 05. 28. 19:21

  vagy majd csinálsz egy külön english learning blog-topicot. :)

  
  
• 34.  csabb:
  2008. 05. 29. 8:30

  Hmmm....Ricsi kibontja a haját? Ajaj! Nem akarnék fellengzős picsának hatni, de mondom: stílus! Van akinek van, van akinek nincs. Valahogy még nem vagyok rákkatanva az írásra. Nem lenne napi bejegyzés, az tuti. Olyan blog, amely csak kallódik, felesleges.

  Egyébként naplót írok, ha írok, kézzel.

  
  
• 35.  gus:
  2008. 05. 29. 9:56

  Amby: lesz majd szünet a nyaralás alatt. :-) de human azt is írta, hogy ha nem írok, akkor magam ellen dolgozok. ;-)
  mcdas, Mike: :-DDD

  
  
• 36.  csabb:
  2008. 05. 29. 10:08

  Már leírtam, de nem jelent meg...Naaaaaaaaaaaaaaaaa...

  
  
• 37.  Amby:
  2008. 05. 29. 15:48

  @Gus - értelmezésem szerint a "szünet", ami árt, az mondjuk 3 hétnél kezdődik, ha addig csak hetente egyet írsz. Pár nap nem számít ;)

  
  
• 38.  Harciszerzi, Horváth Ádám Ninjutsu oktató:
  2008. 05. 30. 15:46

  Vagy beprogramozod előre, mert olyant is lehet ám...
  Gouranga!

  
  
• 39.  zolee78:
  2008. 05. 31. 12:06

  óóó, azok a régi szép blogolós idők :)
  de ha én is leírnám minden velem történt eseményt, akkor miről beszélnénk, amikor találkozunk?
  amúgy mikor is találkozunk?
  (ja, amúgy eddig 43 letöltése van a közös válogatásunknak összesen)

  
  
• 40.  gus:
  2008. 05. 31. 13:05

  Martini: kedd??? ebédelünk együtt?

  
  
• 41.  zolee78:
  2008. 06. 02. 11:37

  oké, kedden ehetünk együtt!
  majd telefonon dumáljuk meg!

  
  

Szólj hozzá

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. A hozzászólás sosem veszik el, akkor sem, ha nem megy a matek. Ha pedig kettőnél több linket pakolsz ide, spam leszel, de ez is csak időleges, mert mindenféleképpentében előszedlek. De ha valamiért mégis a tűréshatáron kívülre jutsz azzal, hogy baromságokat írsz nekem, teszed ezt sokszor, és csak arra megy ki nálad a játék, hogy felbosszants, akkor egy idő után nem kell fáradoznod, mert simán kitiltalak innen, és oszthatod az észt máshol. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

DE. Pillanatnyilag ebbe a blogba csak engedélyezett hozzászólások jelennek meg. Sorry, sok a hülye errefelé.

Név:
Email cím:
Honlap:

Mennyi nulla + 12?

Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.