2009. februári bejegyzések

Március 16.-án jelenik meg a Polydor gondozásában a második La Roux kislemez, melyet akár addig meg is unhatunk, hiszen a klip máris a rendelkezésünkre áll. A videó egyébként nem nagy szám, de a dal engem sokkal jobban megfogott mint az előző, novemberben megjelent Quicksand című.

A HBO Comedy fogja adni az első évad legelső részétől, a Pusszantlak, drágám! című komédiát, én pedig majd beledöglök ha nem nézhetem. Ha közöttetek van valaki aki rendelkezik ezzel a csatornával és DVD felvevője is van, kérem jelentkezzen! Bérezés megeggyezés szerint.

Tudom, még nincs itt a tavasz, de talán pont ezért kellene kicsit felforrósítani a hangulatot, hogy legalább a lakásotokban, a gép előtt legyen jó meleg, ha már kint nincs olyan kellemes időjárás.

Ezért is találtam ki a blogtalin, hogy csinálok egy újabb versenyt, ahol is a köldökök fognak megmérettetni egymással. Csináltam is már a bulin jó pár fotót, de azokat az olvasókat sem szeretném kihagyni, akik nem vettek részt a hétvégi mulatságon, így hát lehet nevezni egy saját köldökfotóval is a gusvagyok@gmail.com címen egészen február 15.-ig.

A tervem az, hogy ezen időpont után külön a férfi és a női köldökök, természetesen a játék végéig a gazdájuk megnevezése nélkül, versenybe szállnak a linkfal mindkét oldalán, február utolsó napjáig. Ugye vicces lesz! És ugye nevezel!  

Ha még az előző bejegyzésben írott dolgokon nem vidámkodtatok ma eleget, akkor itt van nektek egy jó kis esti ugri-bugi elvégzéséhez Emiliana Torrini új dala, mely Édespofa nagy kedvence is hetek óta. Na gyerünk ki a fotelből, kezeket a magasba, lábakat 10 centivel a padló fölé! Vigyázz, ne egyszerre, csak szépen felváltva!

Szögezzük le mindjárt az elején, hogy én sosem akartam hívő lenni, megrögzött ateista vagyok. Soha nem is érdekelt semmilyen vallás, ennek tetejébe például a legtöbb vallási daltól, ahogy a krisnástól is, még sikítozó frászt is kapok, noha Boy George-tól néha elviselem. Elég is ennyi a jóból!

Mégis a minap szöget ütött a fejembe valami. Ugyanis akármikor hozza a Vegafood-os kajámat a futár srác, vagy a csaj, mindig nagyon kedvesek. Soha nincs rossz napjuk, mindig mosolyognak, a fiú megkérdezi hogy ízlett az előző napi kaja, ajánl pár dolgot az étlapról, sőt még az is érdekli, hogy milyen a kedvem. És valóban érdekli, nem csak úgy megkérdezi, hiszen figyelmesen hallgatja a legtöbbször 1-2 mondatos válaszom, visszakérdez, társalog. Nem tudom hol van itt a kutya elásva, de szerintetek minek örül állandóan ennyire? Nem mintha zavarna, inkább azt tartom furcsának, hogy néha már olyan érzésem van beszélgetés közben, hogy legszívesebben a mellemhez ölelném, pedig ez igencsak érdekes lenne bent a munkahelyemen. Fura, pedig akár ez a vidámság lehetne akár a "normális" viselkedés is a szolgáltatók között. Képzeljétek el, mennyivel jobb lenne mindenkinek, ha a kajafutár a saját vidámságát átragasztaná mindenkire aki tőlük rendel. Ilyen, és ehhez hasonló "extra" szolgáltatásra én például nagyon ki vagyok éhezve!

Ami meg teljesen meglepő, hogy nézegettem egy sulit a másik mellé, hátha ez is tetszene. Szerintetek jógaoktatónak milyen lennék? El tudsz engem képzelni, amint 20 nővel vagyok egy terembe bezárva, és a lábainkat a fejünk fölé emeljük?  

A Foals-nak és a Radiohead-nek készített remixeik után nem mondom, hogy ezt vártam volna a The 9000 nevű londoni bandától, de úgy tűnik minél többet hallgatom a Freak Machine-t, annál kevésbé negatív a csalódás előjele. A klip pedig Ben Newman munkája, akinek ezer köszönet a vicces percekért, főleg azért amit a kis fekete hajú csaj szájával művelt.

Tudom, a saját környezetemben is nagyon sokan nem szeretik a fekete srácokat, de nekem nem is egy barátom, vagy szexpartnerem volt, aki kicsit sötétebb bőrű volt mint én, és velük kapcsolatban el kell hogy oszlassak egy tévhitet. Egyik sem volt büdös, se nem volt koszos! Sőt egy másikat is eloszlatok, mert bizony nem mindegyiknek van nagy farka sem!

Pont a minap áradoztam a Lonely Dear új daláról és annak klipjéről, erre a rendezője, bizonyos Marcus Söderlund, ezen a héten meg az Air France nevű svéd bandának készített egy oltári jó videót, az egyébként szintén fantasztikus dalhoz. A No Excuses egyébként egy mini albumon található, mely még tavaly látott napvilágot, No Way Down címmel.

Már lehet szavazni a Freeblog gépes játékán, ami majdnem olyan mint az enyém, csak itt nem kitalálni, hanem rajongani, azaz tetszést nyilvánítani lehet, és persze kielemezni a bloggerek háttereit. Neked melyik tetszik a legjobban? Ugye az enyém!

Sono-ék a 2007-ben kiadott Panoramic View albumot bemutató koncertkörút után egy kis pihenőt szavaztak meg maguknak, de immáron újra a stúdióban munkálkodnak, és a blogjukban egy sokkal elektronikusabb és szállósabb cuccot ígérnek nekünk 2009-re, mint az eddigi három korongjuk volt.

Morrissey új klipjéről és a dalról már volt itt szó, de most már megérkezett a lemezborító is, mely megér egy megtekintést, hiszen az énekesen kívül még további négy meztelen faszi látható, nem is akármilyenek!

Nomi Ruiz újabban már nem csak a Hercules & Love Affair-rel működik közre, hanem egy egész friss csapattal, a Deep Red nevű amerikai bandával is, akiknek első daluk itt már meg is hallgatható Fun Girl címmel.

01. new Loney Dear - Airport Surroundings
02. new Deep Red - Fun Girl
03. 10. Sam Sparro - Pocket - The Presets Mix
04. new Leif - Black Magic - The Touch & Lina Remix
05. 02. Jack Penate - Tonight's Today
06. 04. Telefon Tel Aviv - Birds
07. 08. frYars ft. Dave Gahan - Visitors
08. new Chelonis R. Jones - Rehabilitation
09. new Robyn - Who's That Girl - Seamus Haji Mix
10. 01. Christopher D. Asley - A Number You Need
11. 12. Sebastian Tellier - Kilometer - Aeroplane Mix
12. 03. Home Video - I Can Make You Feel It
13. new Chris Price - And She Was
14. 05. A Whitest Boy Alive - Keep A Secret
15. new Saint Etienne - Method Of Modern Love
16. new Filthy Dukes - This Rhythm
17. new Au Revoir Simone - I Couldn't Sleep - Sydney Confirm Mix
18. new Archive - Bullets
19. 06. Low Motion Disco - Things Are Gonna Get Easier
20. new Circlesquare - Ten To One

Az egyik kedvenc énekesnőm, Utada is a visszatérésén dolgozik, és az új album első kislemezének címe is Come Back To Me lesz, mely dalhoz már készül is a klip Anthony Mandler rendezésében.

A végére pedig egy gyászhír! Január 8.-án meghalt Lamya, akit a Nellee Hooper-rel készített Learning From Falling című 2002-es szólóalbumáról, vagy erről a koncertről ismerhettetek. Nyugodjon békében! 

Sarah Chatfield videóiról már eddig is írtam párszor, például a Breaking It Up kapcsán. Legutóbbi munkáját, a Filthy Dukes-nak készítette, a This Rhythm című dalhoz, mely alapjáraton sem rossz szám, de a klippel együtt nekem még inkább bejön.

Itt ülök egy órája a gép előtt, bámulom a monitort, mondogatom magamnak, hogy: "Szedd már össze magad, ne hagyd, hogy cikázzanak a fejedben a gondolatok, valami értelmes és összefüggő dolgot csak ide tudsz böfögni a blogtalálkozóról. Annyira nem lehettél részeg, hogy mostanra ne tudd magad a helyére rakni, és megfogalmazni pár érdekességet azon kívül, hogy be voltál rúgva, mint a csacsi. Arra csak emlékszel és meg tudod írni, hogy Évi kicsípte magát, csak ahhoz le kellett vetkőznie, és ööööö ... De az nem lehet, hogy mást nem tudsz kihozni magadból!"

Pedig nem megy, vagyis mindenre emlékszem, Kisvirág süteményétől, Redblek tricepszén át, mindenki köldökéig, de ezekből összehozni egy teljesen érthető és élvezhető bejegyzést, már nem tudok írni. Ezért találtam ki, hogy mindenki aki ott volt, írjon pár mondatot a hozzászólásában, természetesen a saját stílusában azokról a dolgokról, amelyekre emlékszik, én pedig mint egy teleregényt, folytatólagosan kiteszem ide, ehhez a bejegyzéshez. Lássuk is őket:

Elolvasom »