2009. márciusi bejegyzések

Kikapcsoltam a fűtést, bár nem mintha nagyon ment volna, hiszen csak őrlángon pislogott, és egész télen ha 10 napot feltekertük, akkor már sokat is mondok. Szerencsésnek érzem magam, amikor másoknál 36 ezres gázszámlákról olvasok, nálam meg maximum van 6 darab ezres, de még azt is soknak tartom ahhoz képest, hogy nem is melegítünk.

Valamiért majdnem elkerülte a figyelmemet az angol The Invisible nevű trió, de hála az égnek, azért a márciusi album premierről nem csúsztam le, és hát meg kell hogy mondjam, ez az egyik legkellemesebb album az övék, amit az idén hallottam. A zenekar egyébként 2006-ban alakult és a debütáló anyag megjelenése előtt már olyan húzónevek társaságában koncerteztek mint a Radiohead, a TV On The Radio vagy Roísin Murphy, majd stúdióba vonultak, és Matthew Herbert segítségével felvették a London Girl című dalt, melyhez aztán a Hot Chip és Dolby Anol is készített egy-egy remixet.    

"... A Cluster One független zenei-zenekritikai portál programot indít a magyar amatőr zene támogatására és népszerűsítésére a nyári fesztiválokat közvetlenül megelőzően, 2009. májusában „Május az otthon zenélés hónapja” fedőnéven. Májusban minden nap egy új, az oldalon meghallgatható, de mp3 formátumban le is tölthető amatőr feldolgozást szeretnénk kitenni az oldalra egy-egy rövid cikk, bemutatás kíséretében. Az „amatőr feldolgozás” jelen esetben azt jelenti, hogy nem az előadó által írt, széles(ebb) körben ismert szerzemény egyedi, sajátos előadása, mely otthoni vagy minimális stúdiótechnikai háttérrel lett rögzítve, és nem ment át extenzív „produkciós fázison”; tehát olyan, akár egy szál diktafonnal felvett számokat keresünk, amelyen olvasóink, amatőr, otthoni vagy kezdő zenészek hallhatók. Színesítésként, az érdeklődés felkeltésére a magyar professzionális zenei élet egy-egy ismert figurájával is felvesszük a kapcsolatot, hogy néhány ismertebb zenész, zenekar hasonlóan ad hoc feljátszott feldolgozása is hallható legyen a hónap során, de elsősorban amatőr zenészek felvételeit szeretnénk felhasználni. ..."

További információkat erre találsz, ha mondjuk rész vennél az alkotásban, vagy terjesztenéd a felhívást. Egyébként a programhoz eddig már olyan húzónevek is csatlakoztak mint Hodosy Enikő a Neo-ból és Szarvas Árpád az E.Z. Basic-ből.

Ha mindig is leküzdhetetlen vágyat éreztél, hogy kissé túlsúlyos fickókat láss lassítva ahogy kemény ritmusokra ugrálnak, akkor ki ne hagyd az angol Blamma! Blamma! új klipjét, mert álmaid valóra válhatnak. Update Norbit meg azt hiszem ezzel simán meg lehetne kínozni és vallatni. Már ha bármit ki szeretnénk szedni belőle, de azt hiszem jelenleg most nincs ilyen. 

Hát csak nem bírtam ki, és még ma este visszamentem, hogy megvegyem ezt az Adi-Heeven gatyát. Ugyan nem adták olcsóbban mint tegnap, de 44 helyett 16-ért még így is az enyém lehetett. És még Édespofa szerint is nagyon jól áll. Azt mondta, hogy megerőszakolna benne, de csak ha röhögök a végén ...

Bocs, de amíg nem tudom mi ez, addig én nem csatlakozom, ráadásul a bringás kép is teljesen összezavart. Remélem nincs harag! Különben is, én szerettem a külföldi faszt annak idején, ezért nem is értem mi azzal a baj! Már ha baj van egyáltalán.

Mióta kisütött a nap és felszáradt az út, azóta próbálom rábírni magam, hogy kimenjek a lakásból, felpattanjak a bicajra, és elinduljak elintézni pár halaszthatatlan dolgot. Bevásárolni is kellene, de csak fekszem az ágyban, az meg húz befelé, és közben vacogok mint egy kiskutya. Kurvára ajánlom a kis bacilusoknak, hogy ne most csesszenek ki velem, mert nem az volt tervbe véve erre a hétre, hogy folyni fog rólam a víz, alulról meg a ... 

Egyébként pont mostanában gondolkodtam rajta, hogy engem mennyire ritkán döntenek le a lábamról a fél magyar népen átgázoló vírusok, és miegyebek. Én egész egyszerűen nem vagyok az a beteges fajta, aki már attól is kidől ha megfújja a kis szellő, és talán ezért is értem meg nehezen az olyan embereket, akik minden második héten taknyosak, és ágynak akarnak esni. Én kemény vagyok mint a vas, és ha jól emlékszem még lázas sem voltam már hosszú évek óta. Ez a mostani is csak valami félreértés lehet, ezért gyorsan össze is szedem magam, közben tudatosan magam elé mormolva, hogy semmi bajom, és nekivágok a dolgoknak.

És csinálok egy képet is erre a pályázatra, hátha az enyém lesz a nyerő, de előtte a készülődés közben rázom egy kicsit a valagam az új Annie dalra, az Anthonio-ra. Az mindig segít. Mármint a rázás.

Hosszú idő után amikor a 3121 megjelent 2006-ban, újra bizakodni kezdtem a hercegben, de sajnos ez az új dala megint nem az én szájízemnek megfelelően készült. Kicsit mintha Britney-t hallanám. Vagy rossz a fülem?

Egyébként az új korong, a Lotus Flow3r innen letölthető, és a bónuszként megjelenő MPLSound is innen, melyen a Chocolate Box is megtalálható.

Elnézést a rövid eltűnésért, de a hétvégén lementünk anyósomékhoz, aztán pedig villámgyors látogatást tettünk az anyukámnál és a húgoméknál is, akik hamarosan már nem ketten, hanem hárman lesznek. És nemsokára kiderül az is, hogy milyen nemű lesz az új jövevény, de mi Édespofával már nagyon ráizgultunk a névadásra. Jobbnál-jobbak jutottak eszünkbe, mint például Szamanta, Pamela, Dezső vagy a Lüszi. Persze csak poén szinten jöttek ezek, és a húgoméknak sokkal értelmesebb gondolatuk is volt, de azért még keressük az igazit. Ha van ötletetek, ne tartsátok magatokban!

Továbbá keressük Lujza első almának befogadóit is, mert nagyon úgy néz ki, hogy abból az óriási pocakból nem egy kiskutya fog kibújni, márpedig sajnos eddig csak egyre mutatkozik kereslet. Tehát ha május környékére úgy gondoljátok, hogy be tudtok mindent szerezni neki, a tálaktól a pórázig, és elkötelezitek magatokat egy nagyon aranyos tacskó keverék mellett, akkor jelezzétek most! Előfoglalás van ugyanis! (Egyébként meg vízbe ölik őket, vagy agyon ... vagy micsoda. Az az igazság, hogy ezt meg sem akartam hallani, ezért nem emlékszem.)

Ja, és már többször meg akartam írni, hogy ha új Mol kúton jártok, és tehetitek, ne hagyjátok ki a Marché éttermeit, mert egyszerűen fantasztikus a túrótortájuk, hogy csak egyet említsek a sok friss kaja közül. És szimpatikus az üzletpolitika, melynek lényege, hogy mindig tökéletes legyen minden, és a vásárló álljon a középpontban. Én nem szeretem ha kinyalják a seggem (!!!) de itt pont úgy csinálják, hogy nem esik nehezemre oda tartani. Már ha értitek miről beszélek! A másik ami baromira tetszik, hogy minden friss és egészséges, a tisztaság pedig példaértékű. Még a mosdó is olyan, mintha előttem senki sem használta volna. Oké, 100 forint, de ez minden pénzt megér, ráadásul levásárolható. Az asztalokra pedig ki van rakva egy tábla, amelyen ez áll: "A tálcát kérjük hagyja az asztalon, elpakolásuk kollégáink feladata!" Nem mintha nehezemre esne az Ikeában lepucolni magam után az asztalt, de az árak semmivel sem kevesebbek mint a Marché-nál, ezért máris bukik az állítás, miszerint ettől is olcsóbb lesz minden. Lószart!

Hazafelé pedig beugrottunk az Outlet-be, és az Adidas boltban találtam magamnak egy különleges Diesel nadrágot, ami tökéletesen állt. Az összes hasonlóra 12 ezer volt írva, erre meg semmi. Megkérdeztem és állítólag hiába nézett ki ugyanúgy mint a többi, a kódjában egy szám különbség volt, így ennek 16 ezer lett az ára. Nagyon dühös vagyok még most is, mert ennyit nem szántam rá, de 12-ért simán elvittem volna. A legrosszabb pedig, hogy tökéletes volt, de túl fáradt voltam a vitához. Ezért pedig magamra haragszom, de nagyon!    

Brody Dale-t mostanában választották a rock and roll legszexibb nőjének, és én ezzel nem is vitatkozom. Baromi jó a csaj! A klipért pedig köszönet az AudioPorn Central-nak, olvassátok ti is őket, ha jót akartok!

Sosem szerettem reggelizni, de azt hiszem jót tenne nekem ha hozzászoknék, mert az meghozza az étvágyat a vacsorához is. Ja, és a háttérzene sem mindegy hozzá, meg a gyertyafény.

Mostanában az egyik kedvenc kiadóm a Kitsuné, de ezt biztos ti is észrevettétek már, hiszen lassan minden kiadványukkal foglalkozok itt a blogon. Nincs ez másként a Chew Lips debütáló anyagával sem, melyhez a Tepr mixet a videó elfogyasztása után nagy kár lenne kihagyni.

Leírom ide, hogy mindig emlékezzek rá, mert hajlamos vagyok elmenni mellette: Boldog vagyok! Talán egész életemben ez a legboldogabb időszak, együtt Édespofával, és ez olyan fontos számomra, amire mindig emlékezni akarok.

Bizonyára elhamarkodott vélemény lesz ez a mostani, hiszen még csak fél napja hallgatom a Sound Of The Universe című új Depeche Mode albumot, ezért arra kérlek benneteket, hogy ne harapjátok le a fejem, ha esetleg nem értetek vele egyet.

Mert az van, hogy én eddig csak két korongot nem szerettem tőlük igazán, az Exciter-t, és a Songs of Faith and Devotion-t, de szerintem megvan a harmadik is. Ugyanis ez szerény véleményem szerint baromi gyenge anyag, holott nekem a szintén Ben Hillier közreműködésével készült Playing The Angel kifejezetten tetszett. Ebben nem kevés szerepe volt a hangszerelésnek, a remek daloknak, és annak, hogy recsegős, fémes, ipari volt a hangzás. Ellenben a Sounds Of The Universe kapcsán már szó volt arról, hogy Martin új kütyükbe szeretett bele, de ahogy hallom, ezek csupán prüttyögő hangokat tudnak kiadni, ugyanis a hangzás olyan néhol mintha gyerekeknek gyártott játékokkal készítettek volna vicces effekteket, és azokat vették volna fel szép sorjában. Még talán ez lenne a legkevesebb baj, ha erősek lennének a dalok, de sajnos egy-két kivételtől eltekintve ebben sem jeleskedik az új anyag.

Az első dal az In Chains és az utána következő Hole To Feed még csak-csak hozza a megszokott, vagy elvárt minőséget, aztán persze a Wrong is, de a negyedik nóta után mintha mélyrepülésbe kezdene az egész. Csupán a Miles Away környékén kezd megint felfelé ívelni a hangulat, de aztán jön a Jezebel Martinnal és megint andalogni kezdünk, persze csak azok akik eddig kibírták ébren.

Tehát öszességében nem a 2009-es esztendő legnagyobb csalódása az album, hiszen erre a posztra nagy eséllyel pályázik az új Prodigy anyag, de azért nagy durranásként sem fogok rá emlékezni, legalábbis úgy biztos nem, mint ahogy az A Broken Frame-re, a Music For The Masses-re, a Violator-ra, az Ultra-ra vagy akár a Playing The Angel-re teszem. 

Sajnálom srácok, de úgy tűnik én már örökre rajongó maradok, de csak minden második lemezt fogok igazán kedvelni. Lassan erre fogunk beállni. Ez sem rossz, csak tovább kell várnom a mindent elsöprő extázisra. Még jó, hogy eddig nem vettem jegyet a koncertre, pedig azzal akartam Édespofát meglepni a névnapján, de most majd agyalok máson.

Velem jól járna egy "ízléstelen" milliárdos, főleg ha arra adná a fejét, hogy én rendezzek be neki egy lakást a legtutibb termékekkel, mert akkor abban biztos lenne egy, vagy netán több Verpan lámpa is.

Egyébként az 1998-ban elhunyt, főként a '50-es és a '70-es évek között alkotó Verner Panton nevét viselő cég komoly rangot vívott ki magának a szakmában, de nem csak a skandináv országokban, hanem mindenhol a világon elismerően nyilatkoznak róluk. Persze köszönhető ez elsősorban Verner-nek, aki a tanulmányait a Royal Danish Academy of Art-on végezte, de közben 1950 és 1952 között már gyakorlaton vett részt a Koppenhágában, Arne Jacobsen mellett, aki egyébként szintén neves dán építész, illetve bútortervező.

Első elismert munkája egy nagyon innovatív tervezésű, egyszerű anyagokból, azaz kartonból, illetve műanyagból készült összecsukható ház volt 1955-ben, melyet további sikerek követtek, mint például egy olyan szék is, melynek nincsenek lábai, és egybe öntött műanyagból készült.

Később Panton más területeken is kamatoztatta tehetségét, így a ruha és a textíliparban, ahol többek között falkárpitozással is próbálkozott, illetve különböző formabontó lámpákat tervezett, melyek a mai napig számtalan szálloda, étterem és magánlakás díszei, sőt ékkövei, hiszen első látásra magukkal ragadnak, és némelyik olyan ötletes és lenyűgöző, hogy én órákig is bírnék elöttük állni, és csak figyelni a fény játszadozását. Komolyan mondom, varázslatos!

Ehhez hasonlót én egyszer láttam a házunk előtt, csak neki a kocsiját akarták elvinni, amit gondolom megláthatott az ablakból és gondolkodás nélkül kirohant az utcára, de sajnos alsógatya volt rajta. Egyébként jó vége lett a dolognak, mert a tolvaj elfutott, a kocsi megmaradt, és azóta én is sűrűben nézelődöm kifelé, hátha ... Kár, hogy az udvar felé nincs ablak, akkor talán láthattam volna amikor eltolták a bringát.