2009. júniusi bejegyzések

Teljesen el vagyok keseredve, és persze megint mindenért magamat okolom, pedig Édespofa is megmondta, hogy nem én vagyok a hibás, egyszerűen csak át lettem baszva. Egyébként valahogy ki kellene már kódolnom magamból ezt az állandó önfelemésztést, mert sajnos bármikor, bármilyen kilátástalan helyzetben képes vagyok akkor is magamat gyilkolászni legbelül, és magamban keresni a hibát, amikor a napnál is világosabb, hogy én nem tehetek semmiről.

Azt mondják, hogy a kor előrehaladtával az embernek nem csak a látása romlik, az emlékezete halványul el, a füle és a háta szőrösödik, és egyre görnyedtebben jár, de még a szaglása is rosszabbodik.

Biztos így van, én nem vitatom, de akkor azt is tegyük hozzá, hogy esetemben van egy egyre élesedő szaglási periódus is a hanyatlás előtt, ugyanis az évek múlásával eddig azt figyeltem meg, hogy egyre inkább érzékeny leszek a szagokra. Amíg kölyökként nem érdekelt túlzottan a saját testszagom, ergo néha napokig elfelejtettem megfürödni, csak tekertem, meg dögönyöztem a sarat, mostanra már attól is kiakadok, ha egy napi munka után megszagolva a karomon a bőrt, nem olyan friss és harmatos mint reggel tusolás után. Ezért is használok odabenn testpermetet, de ez egy másik tészta.

Egyébként vannak illatok amelyek mágnesként vonzanak, hogy csak egy pár példát említsek: Édespofa testszaga, a citromos illatok, közöttük is a verbena az első helyen, aztán az YSL Opium és a Lolita Lempicka parfüm, a munkásemberszag, a kávé illata, a cigarettás csók illata, és még sorolhatnám. Szinte kivétel nélkül mindegyiknek története van! Hogy ne maradjatok nélkülük, azért egyet elmesélek, ugyanis a munkásruhák szaga valószínűleg azért nem undort vált ki belőlem, mert a nevelőapám jut róla eszembe. Esténként amikor hazajött a gyárból és leheveredett a melós cuccában a tévé elé kifújni magát, akkor mindig nagyokat nevettünk együtt, és olyan meghitt, benzingőzös volt a légkör. 

De a lényeg, amire ki akarok lyukadni, az is történésekhez fűződik, méghozzá egy olyanhoz amiben a minap volt részem, és amit senkinek sem kívánok átélni. Ugyanis vannak a kellemes és jó illatok, de kapásból három nagyon borzongató és visszataszító szagot is tudok, amivel engem ki lehet üldözni a világból. És ezek közül az áporodott öregemberszag azt hiszem átvette a vezetést a Fahrenheit parfüm émelyítő savanyú uborkaszaga, és a ruhába és a bőrbe is beivódó McDonald's szag előtt. A klasszikus Fahrenheit "illat" egyébként már hosszú évek óta hányásra ingerel, és a mekiszag miatt már szakítottam is pasival, de a tömény dózisú öregedés szaga azt hiszem most évekre kiütött, pedig anno nem zavart a nagyim testszaga, de mint mondtam életreszóló élményt szereztem a minap. És a nagyimnak nem is volt pisaszaga.

Amíg öklendezek, kérlek titeket meséljétek el melyek azok a szagok amelyekkel titeket is ki lehet üldözni a világból, és azokat is, amelyektől megőrültök, annyira szeretitek őket. És ne hagyjátok ki a történeteket sem, mert attól lesz egy-egy szag vagy illat tényleg mások számára is érthető, átérezhető és izgalmas.

Azt hiszem van még mit gyakorolnom. Szerintem akkor hibáztam nagyot amikor elkezdtem egy olyan mondatot, hogy "Szerintem beszélhetünk őszintén..." mert ugye ki a francnak van ma szüksége az őszinteségre?

Az 1998-ban alakult Fischerspooner 3. (vagy inkább az ötödik?) lemeze az Entertainment már egy ideje beszerezhető az interneten, de én több mint egy hónapja nem bírom megunni, így nem is csoda, ha az új klipnek is ennyire örülök. Hogy mennyire? Hát annyira.

Azt hiszem tényleg igaz, hogy ha egyszer megszeretsz valakit vagy valamit, azt az embert vagy bármi mást, örökké szeretni fogod. Néha amikor eszembe jutnak olyan szeretteim, vagy szeretett dolgaim, amelyek már nincsenek velem, egy pillanatra bizony szoktam olyat érezni, hogy most fog megállni a szívem, és soha nem ver többé.

Panaszra nem lehet okunk az e havi videó terméssel kapcsolatban, hiszen ez már a sokadik, amire simán azt mondanám, hogy az év klipje, de már nem merek ilyen elhamarkodott kijelentéseket tenni. Szerintem csak szeressük, mert Frederic D elhozza nekünk az ő kis háttértáncosait, a zene pedig hibátlan.

Idén is lesz Goldenblog, ahogy már megszokhattuk ezalatt a pár év alatt. Én már neveztem az egyik kedvencemet, akit egyébként tavaly is, és jelentkeztem zsűritagnak, ahogy már tavaly is. A jelek szerint mit sem változtam. Innentől már csak remélni merem, hogy ugyanúgy ahogy tavaly is, bekerülök valamelyik Top 10-be. Egyébként pedig ha kíváncsi vagy, megnézheted a játék menetét, sőt te is leadhatod a kedvenced nevét, blogját, és lehetsz zsűritag is ha meglátogatod ezt az oldalt. Hajrá!

Ja, azt még nem is meséltem, hogy tavaly a verseny után még a Népszabadságban is említést tettek rólam. Zolinak köszönhetően megvan az a szám, így majd lesz mit mutogatnom az unokáimnak. K

Nem is gondoltam volna, hogy az első dal, melyhez klip készül a Kingdom Of Welcome Addiction-ról, az a Tear Garden lesz. Nekem fel sem tűnt, hogy az albumon van, de így Ruth Render látványvilágával párosítva, nem is olyan rossz.

Wendy James, a legendás Transvision Vamp énekesnője 1993 óta nem igen hallatott magáról, de végre elérkezett az idő a visszatérésre a Racine nevű bandával, mely közös termelés eredménye, a You Tell Me innen már le is húzható, illetve további két szám a hölgyike oldalán tesztelhető. Videó még nincs, de ha jól hallom, akkor talán lesz nemsokára, méghozzá egy egész híres rendezőnek köszönhetően. De addig is nézzétek meg a Nameless One klipjét, én imádom!

További jó hír, hogy már dátum is van az új Gus Gus albumhoz, méghozzá a július 7.-e, melyről az első kislemez már a jövő hónapban jön, Add This Song címmel. Lesznek remixek is természetesen többek között a Lopazz-tól, Kasper Björke-től és a Klovn-tól.

A tavalyi év egyik legnagyobb meglepetése számomra a Hercules & Love Affair bemutatkozó albuma volt, de hogy idén se maradjunk Andrew Butler nélkül, a fickó összedobott egy korongot a Renaissance Records istálójának Sidetracked címmel, mely július 13.-án lát napvilágot. Finom kis anyag lesz többek között a Westbam, a Rhythm Masters és Todd Terry zenéivel.

01. new Hurts - Wonderful Life
02. new Little Boots ft. Philip Oakey - Symmetry
03. 01. The xx - Crystalised
04. new Peter, Björn & John - It Don't Move Me
05. new Pollyn - Gave It Up
06. new Glass Candy - Touching The Morning Mist
07. 03. Solid Gold - Bible Thumper
08. 02. Tori amos - Give
09. 04. One Eskimo - Givin' Up - Don Diablo Mix
10. new Jack Penate - Be The One
11. 05. The xx - Teardrops
12. new Florence And The Macine - Rabbit Heart - Leo Zero Mix
13. 06. Siva - Songs We Forget To Sing
14. 08. Fenech Soler - Airbrushed
15. 17. Director - I'll Wait For Sound
16. new Chelonis R. Jones - Pompadour
17. new Miike Snow - In Search Of Main
18. new I And I - Venus
19. new The Radio Dept. - David
20. new Viola - A Decade 

Jó néhány helyről letölthető már a Little Boots első albumának demo verziója, melyről máris van két kedvencem, bár a kislemezes, New In Town című ópusz nincs közöttük. Nekem inkább a Kim Wilde remake tetszik, és a Symmetry, melyben a Human League énekese Philip Oakey énekel. Napok óta ezt énekelgetem!

De ha már Kim Wilde szóba került, a Fibes, Oh Fibes debütáló anyagán ő is énekel majd egy nótát, Run To You címmel, melynek felvételei máris zajlanak. De addig is nézzétek meg a csapat első klipjét, mely a Love Child című dalhoz készült!

A Fever Ray albumtól pedig ugyan nem estem hanyatt, de azért kíváncsivá tett a közreműködők listája az újabb kislemezhez, mely a Triangle Walks címre hallgat. A klipet Mikel Cee Karlsson készíti majd a remixeket pedig a Spektre, Tiga, James Rutledge, Tora Vinter és Ben Hoo.

Az angol Hervé-re is érdemes lesz odafigyelni mostanában, hiszen amellett, hogy folyamatosan remixeket készít többek között a The Prodigy-nak, Roisín Murphy-nek és a The Chemical Brothers-nek, februárban kijött a közreműködésével készült The Young Lovers album is. De itt még nincs vége, hiszen elkészült a saját nevén futó projekt első klipje is, a Baseball Bat, melyben Marina Gasolina énekel, vagyis inkább üvölt. És nemsokára itt van a The Count és Sinden közös korongja, na és Hervé első szólója is. Multifunkciós a fickó, én mondom! Mindig tud meglepetést okozni, és nem felismerhető a stílusa, hiszen kever mindent ami csak valamikor is hatott rá.  

Írja nekem a gyerek, hogy ne tiltsam már le, mert az nagyon szarul érinti, és csak ezt az egy lemezt akarja tőlem leszedni. Én erre mondom neki, hogy semmi akadálya nincs, csupán az kell hozzá, hogy legyen megosztása aztán már mehet is a dolog. Erre elküld az anyámba. Ügyes próbálkozás!

Volt szerencsém a napokban meghallgatni az új Jack Penate korongot, és az a helyzet, hogy kevés nóta van rajta ami nem tetszik, de mégis titkon azt reméltem, hogy a következő kislemez bizony a Be The One lesz, és bejött.