2009. júliusi bejegyzések

Körülbelül 110 %-ban biztos voltam abban, hogy az enyém lesz, erre ma jön a levél, amelyben valami ilyesmi áll: "Sajnáljuk, ön mindent megtett, többet is, de NEM!"

Én olyan lelkes voltam mint eddig még soha, azaz nagyon ritkán. Még kontrolloztam is az agyam, hogy minden yo (ala Avie) legyen, erre pofán lettem baszva. Pedig a kezeim között éreztem, sőt érzem még mindig. Tévedés történt volna? Szerintem nem találhattak jobbat annál, mint amit én tudtam volna nekik nyújtani.

Hát megzabálom Karányi Danit, annyira aranyos ahogy tologatja a bútorokat, melyeket úgy látszik végül nem nálunk, hanem az Ikea áruházban szerzett be. Remélem azért kiegészítőkért még hozzánk jössz majd, mert láttam, hogy tetszett néhány. Egyébként csak halkan megsúgom, hogy nemsokára lesz egy kis sale!!!

Ma egész nap mindenféle különös szagokat éreztem, és lassan kezdenek az őrületbe kergetni, illetve kezdek rosszul lenni. A fürdőszobánkba konkrétan nem bírok megmaradni, az ágyneműnk büdös mintha lovak aludtak volna benne, a folyosón száradt ruhákból tovaillant az öblítő, és dohány, illetve öregasszony-pisi szaguk van. Most megyek, mert a gépemnek is irtó büdös a billentyűzete, és mindjárt lehányom. Mi a franc történt velem? Eddig olyan jól elvoltam az orrom használata nélkül!

Még ki sem hűlt az előző két Peaches klip, máris itt a következő, idén már a negyedik, ha jól számolok, és én ezennel oda is ítélem a csajnak a "2009 legjobb videóit szállító előadó" díját, mely egy felkockázott, jól lehűtött, érett, mézédes görögdinnye. Egészségére!

Azt mondják, hogy ha egy nő (pasi is?) a hajviseletén drasztikusan változtat, akkor ott nagy lelki bajok lehetnek a háttérben, vagy valami óriási változásra készül. Már a hajon túl, ott alatta, vagy még beljebb, vagy mifene. Érted ugye?! Én meg ma eszméltem rá reggel amikor a lófarkam (Zizike szerint hülyén néz ki) próbáltam jobbra-balra zselézni, hogy már elég rég nyírattam a séróm majdnem kopaszra! Aztán meggondoltam, hiszen most sem fogom, inkább valami színre vágyom. Vörös? Pink? Narancssárga? Vagy csak kössek a fejemre egy színes kendőt?

Régen imádtam a drum'n'bass stílust, aztán ahogy az akkori sztároknak (Goldie, Dave Wallace, Mad Professor, Omni Trio, Spring Hell Jack, Photek, ...) kissé leáldozott, feledésbe merült nálam is, de most örömmel jelenthetem, hogy idén nyáron virágkorát kezdte éri a tört ütem, melynek köszönhetően egyre több izgalmas anyag jelenik meg. Például a Ninja Tune kiadónál is, többek között az első lemezes The Qemists, és a vendégénekesekkel rögzített Join The Q, melyben dalol többek között a londoni Zoe Devlin Love, az amerikai Faith No More és Peeping Tom tagja, Mike Patton, Jenna G, és Wiley is. 

... és a jót írja az összes kutyás blog! Elhihetitek, az utóbbi időben cirka 50-et is láttam és olvastam, de mindegyik csak az örömködésről szól. Ha ezek alapján ítélnék, minden kóbor kutyát hazavihetnék, amíg meg nem telik a lakás, hiszen csak jó lehet minden. Olyan mintha senkinek semmiféle problémája nem lett volna a neveléssel, a szobatisztasággal, a kajáltatással, az ugatással, a harapdálással, stb ... Baromi unalmas mindegyik egy idő után, főleg ha már a képek nézegetését is elunta az ember, és nem akarom elhinni, hogy sehol sincs egy olyan internetes napló, ami valóban hasznos információkat tartalmaz, jó tanácsokat ad, problémamegoldást kínál, tényszerű, és persze mindent első kézből, saját tapasztalatokra építve, és nem mellesleg napi, de legalábbis heti frissüléssel.

Állítólag még az idén megjelenik az új Friendly Fires korong, nevezetesen a még cím nélküli második, melynek beharangozó dala a Kiss Of Life, mely pont olyan vidám, mint az összes eddigi slágerük, melyekért nagyon szeretjük őket.

A Facebook-ra indult témaként, de ide inkább ide érkezett, mert oda hosszú lett volna. Az van ugyanis, hogy kitöröltem egy ismerőst az arcok közül még hónapokkal ezelőtt, most nem részletezem miért, amivel úgy tűnik elindítottam egy lavinát és új divatot teremtettem. Azóta persze kicsit bánom, hogy picsáskodtam, de legalább ezáltal diktálom a trendet, vagy mi a szösz. Baszki lehet, hogy mostantól mindenki kitöröl majd mindenkit? Mert bizony én is találtam pár emberkét aki már nem ismer, és vicces lenne egy közösségi oldalt azzal kinyírni, ha senki sem ismerne senkit! Nem csatlakoznánk sehová, nem ismernénk senkit, csak mi lennénk magunkban. Na, milyen ötlet?

(Halkan hozzáteszem, hogy van olyan teszt is ami első körben segíti a szelektálást, ugyanis kiválogatja az 5 legjobb barátodat. Aztán már nincs más hátra, mint őket is törölni!)

Állítólag van valami harc a nemzetközi sajtóban a Little Boots és a La Roux között, de ha ilyen tényleg van, akkor nálam nem is kérdés, hogy ki nyert. A La Roux albumát ugyanis még egyszer sem hallgattam végig, ellenben a Little Boots korongjáról szinte mindegyik dal kedvenc, még a Remedy is!

Érdekes dolog e az önbíráskodás, melyre én sem buzdítok senkit, még csak véletlenül sem. És már csak azért sem, mert amikor rajtam gyakorolják, hozzáteszem félig-meddig jogosan, akkor bizony nagyon szar érzés napokig ezen rágódni, keresni a kibúvókat, az igazságot, magunkba nézni, mérlegelni, önutálatot legyőzni, ...

Inkább mindenki kussoljon, a buszon meg szabadjon hányni, az utcán köpködni, a kutyák szarhassanak szabadon bárhová, a részegek pisálhassák össze a kapunkat, az faszhosszabbítók meg nyugodtan parkolhassanak bárhová, és még sorolhatnám.

Talán egy hete volt itt a blogon a meleg rapperekről szó, és ezen alkalomból be is tettem egy Johnny Dangerous nótát, melyben QBoy volt a közreműködő. A srác annyira megtetszett Édespofának, hogy rákeresett a többi dalára, és kiderítette, hogy nemsokára lesz albuma, melyről Anita Ward egykor híres diszkóslágere, a Ring My Bell egy érdekes átirata az első kislemez, She-vel a háttérben. Azt hiszem minket meggyőzött, így szerintem megalapítjuk Édespofával az első magyar rajongói klubot. Csatlakoztok?

Sokszor előfordul, hogy anyázom a rádiókat, amiért szar zenét játszanak, de sokszor szidom őket azért is, mert bizonyos dalokat, melyek elsőre még talán tetszettek is, az unalomig ismételnek. De akadnak kivételek ...

... mint például az Everything But The Girl és a Missing, melyet nem sikerült megutáltatniuk, de sorolom a többit is ami így hirtelen az eszembe jut: Lenny Kravitz és az I Belong To You, a Bent és az Always, Pete Burns-től a You Spin Me Around, Jon és Helena duójától a Sweet Harmony, a Talk Talk-tól a Such a Shame, vagy a Life's What You Make It, Balázstól és a Wings Of Love, a Depeche Mode-tól a Freelove, az A-ha és a Take On Me, a Vad Fruttik és a Nekem senkim sincsen, a Roxy Music-tól a More Than This, a The Human League és a Don't You Want Me, Marc Almond és Dave Ball kettősétől a Tainted Love, a Dollar-tól az Oh L'amour, aztán a Living In A Box egyetlen híres dala, és még sorolhatnám ... 

Bár hozzáteszem, ezek azok a szerzemények, melyeket szinte mindenféle stílusban átdolgozva sem tudok megunni. Vajon mi lehet ennek az oka? Ezek lennének az örök slágerek? Biztos neked is vannak ilyenek, hát toljad a kommentek közé, kíváncsi vagyok mennyi az egyezés az enyémekkel.

Hetek óta próbálok erőt venni magamon és nem betenni Colton Ford új klipjét az ajánlóba, hiszen ugyanarról szól mint az összes többi, azaz az ex-pornós szépen leveszi a pólóját és táncikál, de nincs mit tenni, engedek a köz akaratának. Persze csak azért, hogy ne küldjétek át többször a videót levélben! Mostantól inkább ezt a bejegyzést postázzátok tovább az ismerősöknek!

Azonban, hogy hasznos információ is legyen, a Glenn Soukesian néven született fiatalember azt teszi a nemsokára megjelenő második albumán, amit én is tennék a harmadikkal, azaz feldolgozásokat tálal, melyek között biztosan talál mindenki számára tetszőt. Azért is gondolom ezt, mert széles a skála amin a szexgép mozog, hiszen az Under The Covers című korongon lesz sláger Britney-től, Robyn-tól, a Faith No More-tól, Tiga-tól, Sade-től, Alicia Keys-től, és az alábbi szerzemény az R.E.M.-től!  

Ahhoz képest, hogy nem is vagyok ráparázva a dologra, ha belenézek a tükörbe, egy iszonyú megviselt arc néz rám vissza. Persze biztos nem is én vagyok, hiszen belül nem is azt érzem ami kívül látszik.

Valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva Boriék blogján még nem található meg a Téged nem klipje, de már felvarázsolták a Videára és a Youtube-ra, így most ki tudja meddig, de nézhető.

Egyébként szerintem ez eddig Boriék legjobb száma, legalábbis nekem ez tetszik a legjobban, főleg a szövege miatt, meg azért, mert kiváló remixek is járnak hozzá, illetve mert a Gács Tamás és Merényi Dávid jegyezte videó is nagyon profi munka.