2009. decemberi bejegyzések

Egy kissé mintha nosztalgikus, illetve érzelgősebb hangulatban lennék, de ez nem tudom minek köszönhető, hiszen én aztán ilyet soha ...

Talán év végének, és annak, hogy Mohikánék áthívtak szilveszterezni, vagy az Esthajnalcsillagnak, esetleg a krónikus Lulu-imádatomnak, bár ha jobban belegondolok, még azt is csak most fogtam fel, hogy én tényleg megkértem Édespofa kezét pár napja a kocsiban.

A 2008-as listához képest idén kicsit nehezebb volt összeszedni a feldolgozásokból álló listát, mert elég kevés gyöngyszem készült, és ti sem küldtetek, de sebaj, azért az alábbiakat nagyon is nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek.

01. Bryn Christopher - Sour Times - Portishead Cover
Ha valaki megunhatatlan dallamot formál a saját képére, akkor nagy kockázatot vállal, de itt simán megérte. Így kell ezt!
02. The XX - Teardrop - Womack & Womack Cover
Itt ugyancsak az eredeti is nagy kedvenc volt annak idején, és mivel a zenekar hangzása szinte minden típusú átdolgozandó nótát elbír, így ez sem sikerült rosszul.
03. Jeppe - Johnny Come Home - FYC Cover
Jeppe a Classixx dallal futott be idén, de az én szívemhez ezzel a Fine Young Cannibals átirattal nőtt hozzá.
04. Anthony & The Johnsons - Crazy In Love - Beyonce Cover
05. A-Ha - A Question Of Lust - Depeche Mode Cover
A '80-as évek két nagyágyúja. Ebből semmiféleképpen nem sűlhetett ki rossz dolog. Pont úgy, mint amikor a The Cure húzta újra a World In My Eyes-t!
06. Florence & The Machine - Hospital Beds - Cold War Kids Cover
07. Ellie Goulding - Black & Gold - Sam Sparro Cover
08. White Lies - The Rip - Portishead Cover
09. We Have Band - West End Girls - PSB Cover
10. Sons & Daughters - Killer - Adamski Cover
11. The XX - Hot Like Fire - Aaliyah Cover
12. The Dirty Disco - Rabbit Heart - Florence & The Machine Cover
13. The XX - Do You Mind - Kyla Cover
14. Maria Kohnke - Sing Your Name - Terence Trent D'Arby Cover
15. I Monster - The Best - Tina Turner Cover
16. Florence & The Machine - Halo - Beyonce Cover
17. The Big Pink - Love Song - The Cure Cover
18. Kites With Lights - Dream Attack - New Order Cover
Jövőre jelenik meg egy újabb New Order feldolgozáslemez, Ceremony címmel, rajta többek között ezzel a nótával, illetve a Rabbit In The Moon, a Detachments, Pocket, a The Cloud Room, ... átdolgozásaival. Én remegve várom!
19. Wild Nothing - Couldbusting - Kate Bush Cover
20. The Big Pink - Sweet Dreams - Beyonce Cover

Persze totál biztos, hogy kihagytam párat, hiszen én sem ismerhetek mindent. Neked mi volt a kedvenc feldolgozásod az idén?

Ez az év egyesek szerint nem igazán bővelkedett maradandó zenei alkotásokban, de szerintem ez nincs így, mint az az alábbi videós listából is kiderül. Én szinte mindig találok magamnak szerethető alkotásokat, tehát lássuk is a legjobbakat 2009-ben.

01. Peaches - Lose You
Ahogy tavaly is, idén szintén a humort díjaztam leginkább. Én ezen a videón még mindig tudok nevetni, és megunhatatlannak bélyegeztem.
02. Delphic - Doubt
Elsőre szerelmes lettem a számba, ezért még az sem érdekelt, hogy pofátlanul lenyúlták a Hunter videóját.
03. Dragonette - Fixin To Thrill
04. Peter, Björn & John - It Don't Move Me
05. Massive Attack - Paradise Circus
Nagy vitákat váltott ki világszeret, illetve le is tiltották az új Massive klipet, melyben egy kiöregedett pornószínésznő, mesél az életéről, és a munkájáról.
06. Archive - Bullets
Az év egyik legfélelmetesebb dala, és egyben a legfélelmetesebb klip is. Vonatút egyedül, az ártatlan Piroska, és a bőröndből előbújó szörnyeteg.
07. Depeche Mode - Wrong
A Sound Of The Universe első kislemezes dalához a zseniális Patrick Daughters készítette az első klipet, mely hasonlóan hátborzongató, mint a fent említett Bullets!
08. Bat For Lashes - Daniel
Kedvenc rendezőm idén is Johan Renck lett, aki többek között dolgozott már Madonna-val, a Suede-el, Kylie-val, és a New Order-rel is!
09. Bloc Party - One More Chance
10. Turboweekend - Trouble Is
11. Gus Gus - Add This Song
12. The Presets - If I Know You
Még a 2008-as Apocalipso-ról másolták digitális kislemezre ezt a gyönyörű nótát az idén, melyhez Eva Husson rendezett egy csodás klipet.
13. Lars And The Hands Of Light - Me Me Me
Morbid road movie, motorháztető által lefejezett sofőrrel, őrült stoppossal. Látni kell!
14. Hurts - Wonderful Life
Tökéletes Talk Talk utánérzést keltett bennem a szám, de a videó is erősítette bennem az érzést. Figyeljétek a háttértáncos-vokálos csajt!
15. Simian Mobile Disco featuring Beth Ditto - Cruel Intentions
16. Zoot Woman - Memory
17. Florence & The Machine - Drumming Song
Nézem az évösszesítő listákat, és mintha mindenki elfelejtkezett volna Dan Black-ről, Frankmusik-ról, de még Florence-ről is. Az előbbi kettőt értem, na de ez utóbbit?
18. Gentleman Reg - Where In A Thunderstorm
Sima partivideó, de pont olyan jól eltalált, mint annak idején a Was It Worth It volt!
19. The Kolin - San Francisco
20. Super Viral Brothers - Hot Chocolate
Hogy mi köze van a klipnek a csokihoz? Semmi? Ellenben a vérfürdőhöz sokkal több, bár az is lehet, hogy a vörös művér csokoládéból van?

A lista persze folytatódhatna további gyöngyszemekkel, és ha megjött a kedved az idei kínálat nézegetéséhez, akkor a bal oldalsáv alján található linkek közül választhatsz magadnak kedvencet, illetve megnézheted Ricsi listáját, vagy a Spin magazinét, esetleg a Pitchfork újságíróinak összeállítását.

Tegnap este kiemelkedően teljesítette Édespofa megint a Humor Herold szerepét, az aranyköpéseit lassan ki kellene adni hangoskönyv formájában. Amellett, hogy egész nap Korda Györgyöt utánozta, még maradt ideje arra is, hogy "leszólja" az újonnan készített szakállam: "Olyan hippis! Az a fajta hippis, amelyiket ha meglátod messziről, már tudod, hogy büdös lesz, ha közelebb jön!"

Azt hiszem a karácsonyi ajándékozásból nem maradnak ki idén a trollok sem, hiszen az utóbbi időben a számuk csak nőttön-nő, így ez a pár sor most nekik szól, először és utoljára, de mindörökre!

Ide ugyanis lehet lökni a szitkokat, akár állandó jelleggel, és le lehet buzizni, köcsögözni, hülyézni, lehet fenyegetni lelövéssel, veréssel, vagy bármilyen más kínzással. El lehet mondani miért is vagyok egy barom, abnormális, hímringyó, és még ki tudja mi. Ezekkel a kedves jelzőkkel eddig is elláttatok, hát most ezen poszt hozzászólásaiban szabad a vásár. De csak itt, máshová továbbra sem engedem be a baromságokat, a személyeskedést, és az oda nem illő, témához kicsit sem passzoló szitkokat!

Tehát éljétek ki magatokat, hátha a szűkebb környezetetek ezáltal kicsit fellélegezhet. Végül is szívességet teszek nekik, és persze nektek is. Gyerünk, toljátok!

Ja, és a továbbiakban ide illesztem majd azon bejegyzéseket is, melyek rólam szólnak, de semmi hízelgőt nem tartalmaznak, ugyanis ebből is van már néhány, sőt divat lett olyan naplókat írni, amelyben más blogokat, bloggereket fikáznak, de sajnos nem vicces hangnemben, még csak kicsit sem irónikusan. Érdemes felvenni a posztot rss-en is akár, mert a továbbiakban csak bővülni fog a létszám, de én máshol ezekkel többé nem foglalkozom. De ezután ezt a bejegyzést folyton kiegészítem majd azokkal a kommentekkel, melyek más bejegyzésekhez jönnek, de oda nem valók! Nem vesznek el, simán átmásolom őket dátummal, és névvel. Máris lehet csemegézni ezekből, és persze a mások blogján megjelent kritikákból is:

Elolvasom »

Első hallásra fülsértőnek és rémisztően hamisnak ítéltem a számomra eddig többé-kevésbé ismeretlen angol New Wave banda második albumának beharangozó dalát, melyet ingyen le is tölthettek, de aztán sokadjára, igaz nagyon döcögve, de megtetszett. Most meg nem bírok szabadulni tőle, így egész optimista hozzáállással várom a nemsokára megjelenő The Optimist című korongot.

Addig húztam az időt az ivartalanítással, amíg végül ma reggelre megjött az első vérzés, pár fura mellékhatás kíséretében. Tényleg rettenetes lehet a lányoknak, ha ilyenkor ők is folyamatosan dörgölőzni vágynak. És mi van ha nincs kihez?

... de nem dobozoltuk be az ajándékot, és a masnit sem kötöttük rá, mert hát nagyon úgy nézett ki, hogy megviselné. Ellenben odaadtuk neki játszani! (A lábemelés mindent elárul.)

... karácsony napján képes szakítani az emberrel? Ráadásul úgy, hogy megveszi az ember a buszjegyet hozzá vidékre, aztán pár órára rá telefonon szakít vele?

... ám ismétlésre igazán nem méltó története, azaz mese egy pasasról, aki karácsony előtti napon, 10 perccel zárás előtt toppant be hozzánk.

Aztán úgy szaladgált mint egy mérgezett egér, egyik állványtól a másikig, miközben szinte harapni lehetett a benne felhalmozódott feszültséget. A homloka izzad, szinte rácsöppent a ruhákra a gusztustalan testnedv, a zihálása talán még a szomszéd bankban is hallható volt. Nem bírtam sokáig nézni, sőt hallgatni sem. Kimentem egy cigire, és mire visszaértem, egy kerek perccel zárás előtt, a pasas még mindig totális izgalomban állt a kasszánál egy hármas csomag zoknival. Műszálas zoknival.

A blogon ejtettem már pár szót a londoni hármasról, de új klipjük kapcsán újfent ide kell hogy kerüljenek. Amatőr a keverés? Még csak félig sem profi a klip? A nóta mintha csak Marc Almond demója lenne az Enchanted album időszakából? Na és, talán pont ettől iszonyatosan szerethető!

Azon gondolkodtam kutyasétáltatás közben, hogy mennyivel szebb szó az élettárs, mint a házastárs. Persze most biztos bólogatsz, hogy szegény buzi, nem házasodhat, azaz házasságirigysége van, de nem. Gondold csak végig, a házastárs olyan mintha házuk lenne, míg másoknak életük van. Ráadásul a házak manapság már könnyűszerkezetesek, míg az élet nem az. Ezzel nem azt mondom, hogy nem épülnek mostanában is kőházak, csak ritkán.

Meddig lesz még Lulu ilyen pörgős? Mondjátok, hogy csak addig amíg felnő, és akkor megkomolyodik, mert amikor én kutyafajtákat nézegettem, az egyik szempont a többi mellett, vagyis az egyik legfontosabb, hogy legyen az eb lassú, csendes, és nyugodt. Azt írták több helyen is, és azon ismerőseim akiknek szintén bulldogjuk van, ők is úgy nyilatkoztak, hogy ez a típus pont ilyen, ... erre meg nem.

Lulu ugyanis megállás nélkül süvít, pörög, bukfencezik, rág, szalad, nyal, ... Bírom, nem erről van szó, de néha nem hiszem el, hogy nem esne jól neki is egy kis ejtőzés. Komolyan mondom, normálisan meg sem lehet simogatni, mert mire leér a kezem, már 2-szer megperdült a tengelye körül.

Ugye ez csak annak tudható be, hogy még kölyök. Ugye nem szed semmit? És ha igen, akkor le fogjuk tudni szoktatni róla?

Mostanában elég sűrűn járok úgy, hogy elsőre nem igazán ráz meg egy nagylemez, aztán mire a 2-3 kislemez kijön, már rajongó vagyok. A 2007-ben alakult svéd csapattal is így vagyok, így nem is csoda, hogy csak ebben a klipben figyeltem fel arra, hogy Silas Bjerregaard után az idei év legjobb pasija bizony Pontus Winnberg!

... egy olyan fényképezőgép, mely még meg sem jelent. Semmi mást nem szeretne jobban, mint azt a fényképzőt, én meg úgy gondolom, minek szúrjam ki a szemét holmi használhatatlan vackokkal, hát megvárjuk az ajándékozással a januárt, akkor lehet többek között szülinapi, és évfordulós ajándék is! Nem, nem vagy sóher egyébként, csak viccelődöm.

És igen, 4 évesek leszünk, ezt csak azoknak mondom, akik nem hittek bennünk, és a kapcsolatunkban!

Tavaly szerelmes voltam a The Verve visszatérő lemezébe, melyet mostanában is sűrűn hallgatok, és egyszerűen nem akar lekerülni a zenelejátszómról, ezért is örülök neki nagyon, hogy az év végén felbukkant Richard, még ha szólóban is. A The Journey egyébként az Emma Thompson által készített, hasonló című rövidfilm betétdala, melynek klipjéhez a filmből is beollóztak pár brutális jelenetet, melyek célja, mint a teljes 15 perces anyagé is, hogy felhívja a figyelmet a prostitúcióra kényszerített kelet-európai fiatalokra.