2010. májusi bejegyzések

Annyi majdnem, és talán van az életemben, hogy nem bírom el a súlyát. Ma például majdnem írtam egy ódát a ruhásszekrényhez, de aztán inkább mégsem. Nem akarom szítani a kedélyeket. Inkább megyek kimosom a spenótot a fogaim közül, aztán lefekszem.

Tudom, hogy ti is fáztatok ma egész nap, ezért van egy javaslatom. Nyomjátok be ezt a videót, álljatok fel a székről, aztán rázzátok a seggeteket körbe-körbe.

Még szerencse, hogy nem készültem el a Nórikának szánt válogatásommal, mert ennek az új Phonique aka Michael Valter számnak rajta kell lennie, ha már erotikus lemez készül. Egyébként az Our Time Our Chance című dal, Ian Whitelaw énekével, a nemsokára megjelenő Kissing Strangers-en lesz hallható, másik 14 számmal együtt, melyekhez olyan producerek adták támogatásukat mint Alex Kruger, Abyss, vagy Gui Boratto.

Úgy látszik, a Bodi Bill példáját követve a dán Carpark North is szélesebb körben tereli nyáját, melynek legújabb bizonyítéka a Lost kislemez, és a Just Human klipje.

Még nem döntöttem el, hogy ez most a legjobb dolog ami történhetett, vagy akkor innentől már semmi sem ugyanaz, esetleg minden változatlan, és nincs jelentősége. Semmi sem!

Nos gyerekek, Jeffree Star-nak sikerült összeházasítania Britney Spears kisasszonyt, Pete Burns-el! Sosem gondoltátok volna, hogy ilyen létrejöhet, ugye? Egyébként ha egyszer valaha is újra lesz Dead Or Alive, akkor minimum valami ilyesmit várnék tőlük. Mondom, minimum!

Én hiszek az első látásra, akarom mondani, első hallásra szerelemben, te nem? Mert a THITH legújabb dalával én bizony így vagyok, mint ahogy a Ghosts című szerzeménnyel is, melyet az oldalukról ingyen lehúzhatsz.

Nem meséltem még, de két rettenetesen fontos dolgot megtanítottunk már Lulunak, az egyiket én, a másikat Édespofa.

Én arra vettem rá, hogy amint meglátja a felmosót, rögtön kivonuljon a helyiségből, és megvárja amíg felszárad a padló, Édespofa pedig bárhonnan elő tudja vele kerestetni a lila polipot. De tényleg! Nem mást hoz be, nem próbálkozik, csak is a polip jöhet szóba. De ha már itt tartunk, akkor ha a "Hol a maci?" kérdés hangzik el, akkor a barna mackópofával a szájában jelenik meg. Fel fogom venni videóra, csak még lámpalázas a kicsike.

Nemrégiben pedig arra álltam rá, hogy főzessek vele kávét is, és azt be is hozza, de ez még döcögősen megy. A másik tervem pedig, hogy megtanítsam hogyan kell fogni a szivacsot, hogy meg tudja mosni a hátam. Nélkülözhetetlen tudásra tesz szert ez a kutya, remélem a tied is tud hasonlókat.

Én egy cseppet sem bánnám ha ilyen idő lenne egész nyáron. Nappal meleg, napsütés, strandolás, este meg eső, vihar, és persze lehűlés. Így elköltözni sem kellene!

Rég, nagyon rég tetszett ennyire Morcheeba szám, talán még az első lemez idejében, és ezért is várom a mai naptól nagyon a Blood Like Lemonade című korongot, hátha továbbviszik a most megkezdett gyönyörűséget.

Ma kirándulgatni voltunk, eredetileg a Kopaszi gátra mentünk volna, de ez sajnos nem jött össze, pedig nagyon tetszett volna Lulunak is.

Nem jött össze, mert megdöbbenve vettem tudomásul, hogy kutyát nem lehet bevinni, azaz csak a kutyafuttatóra. Gondoltam, akkor nézzünk más cél után, menjünk az Orczy-kertbe, arról nemrég írt a Time Out Budapest, meg is jött a kedvem hozzá, erre odaérünk, és a kapunk tábla fogad, miszerint kutyával tilos a belépés. Kicsit még szomorúbb lettem, de sebaj, akkor V.kerület, Szabadság tér. Legalább megnézzük az új szökőkutat, aztán sétálunk a parkban. Ez sem volt jó ötlet, ugyanis csak a kútig jutottunk volna ha nem szegünk szabályt. De bementünk 5 percre.

Kesereghettünk volna, de végül kimentünk a Rómaifürdőre, ahová legalább kutyát le lehetett vinni, csak sajnos akkora volt a tömeg, hogy szegény kizárólag pórázon tudott létezni. Féltem, hogy a biciklisek, vagy a tömeg elsodorja a kis cukorborsót, netán ő lök fel egy tipegőt.

Ettől eltekintve jól éreztünk magunkat, de nagyon elszomorít, hogy egyre több helyről tiltják ki a kutyákat, miközben egyre több embernek van. Abba már beletörődtem, hogy boltokba, bevásárlóközpontokba nem mehetünk, de könyörgöm, parkokba? Marad a Városliget, a Margit-sziget és a Népliget, persze csak addig amíg valaki ki nem találja, hogy oda is kiteszi a tiltó táblákat.

Újra összeáll a Republica, akik a Ready To Go című slágerükkel lettek híresek 1994 környékén. Egyelőre annyi biztos, hogy koncertezni fognak, illetve kiadják újra a bemutatkozó nótát, természetesen új verziókkal.

Újabb két dal került fel Kele bemutatkozó albumáról a SoundCloud-ra, név szerint a Walk Tall és a Rise. Szerintem jó lesz ez!

De újabb nóta került ki a Scissor Sisters-től is Fire With Fire címmel, bár én még mindig az Invisible Night, Stuart Price remixébe vagyok belezúgva. És a számhoz készült klip is, de szerintem kiábrándító.

01. new Ben Ivory - Rush
02. new Mikael Delta - She Is A Boy
03. 02. O.Children - Ruins
04. new Familjen - Viggo
05. 01. Unkle ft. Joel Cadbury - Ever Rest
06. 04. Katie Melua - The Flood
07. 11. Ben Ivory - Morning Breaks
08. new Kelis - Home
09. new Raz Ohara - Liberian Girl - Michael Jackson Cover
10. new Zebra & Snake - We Never Go
11. new Steve Mason - Boys Outside
12. 03. Ben Ivory - Pefect Stranger
13. 06. Sky Ferreira - 17
14. 16. Mew - Beach - Trentemoller Remix
15. 18. Scissor Sisters - Invisible Light - Stuart Price Remix
16. new Kele - Tenderoni
17. new Mikael Delta ft. Billie Ray Martin - Oprah's Book
18. new Soul II Soul - Back To Life - Monseiur Adi Remix
19. new Villa Nah - Running Out
20. new Buraka Son Sistema - Buffalo Stance - Neneh Cherry Cover

Nagy kedvencem Ali Love augusztus 1-én jelenteti meg a Love Harder című albumát, de addig még júliusban jön egy kislemez Smoke and Mirrors címmel.

De akitől én teljesen odáig vagyok idén, az Ben Ivory, aki már a második kislemezével lepett meg, mely Rush címre hallgat, és klipje is van. Elképesztő a srác, ki sem ézném belőle, hogy ilyen fasza zenét tud összehozni.

Az meg ugye már nem újdonság, hogy lassan de biztosan kiábrándultam a fesztiválokból, mert ... Hála az égnek azért lesz koncert amire elmegyek idén nyáron, méghozzá az A-ha fellépésére, július 14.-én. Ikonok! Muszáj látni őket!

Néhány napja, már többször is nekifutottam az új Robyn klipnek, azt latolgatva, vajon betegyem ide? Imádom a csajt, nem erről van szó, csak azt latolgattam, vagyon csak érdekes, vagy közepes, vagy az sem lett ez a videó? Aztán ma valami történt velem, és úgy rácsodálkoztam egyes részekre, mintha még sosem láttam volna őket. Zseniális, csak lassabban esett le!

Néha szeretek belebújni a női kiadványok világába, ha lehetőségem van rá, átböngészem mindegyik aktuális számot, kezdve az Elle magazinnal, egészen a Cosmo-ig. Ne kérdezd miért, talán mert izgalmasnak tartom, milyen gondolatokat fonnak a nők köré, mi mozgatja őket, és persze azért, mert én is tudni akarom melyik a legújabb és legcsodálatosabb hajtöredezést gátló módszer.

Tegnap például egy Cosmopolitan akadt a kezembe, lapozgattam, nézegettem a képeket, aztán mivel sokáig ültem egy helyben, elkezdtem olvasgatni. Bár ne tettem volna, mert oldalról-oldalra egyre inkább kifárasztott. A végén dühösen dobtam félre, nincs is kedvem újra kinyitni. Mi ez a sok butaság, és honnan szedik őket? Ezzel etetik a nőket? Felháborított a töménytelen, felszínes, okoskodó gondolat. Mi az, hogy a fecske fürdőnadrág divatjamúlt, azonnal kerülni kell a pasit, ha ilyet vesz fel? A másik fickó meg csak akkor buzi, ha flip-flop papucsban van, és minden szexuális indíttatás nélkül naptejet ken a hátadra? Szó szerint: "De vigyázz, ha a flip-flop színe tökéletesen passzol az úszónadrágjához, és a Ray Ban napszemüvegének lencséje szivárványszínű fényvisszaverővel van ellátva, sanszos, hogy nem a szívedre, hanem a Cosmódra pályázik, és nyálcsorgatás nélkül keni be a hátad a melltartópánt alatt is." Mi van?

De nem csak ez a cikk ilyen félelmetesen ostoba, szinte alig találni olvasható írást az újságban. Persze a túl nagy hype miatt várok ilyen sokat ettől a laptól, pedig nem szabadna a felszín alá nézni, csak a képeket csodálni. Ez egyébként sem az első alkalom, hogy ettől az újságtól kifekszem, soha nem értettem mitől fogy annyira. Még jó, hogy nem mindegyik női magazin ennyire butácska és önimádó. Ti melyiket szeretitek? Én az Évában mindig pozitívan csalódom.

Ja, és a végére, hogy valami pozitívat is mondjak, miután interjút adtam a Time Out Budapest magazinnak, és kaptam egy példányt, teljesen beleszerettem. Minden hónapban venni fogom, pedig már lemondtam lassan a nyomtatott sajtóról, de ebben olyanokról és úgy írnak, ahogy kevesen. Egy csomó érdekes cikk van benne, például a bringázásról, a Gang csoportról, divatról, életmódról, ... Színes és izgalmas!

Nem ismerem ezt a portugál zenekart, bár ez a Neneh Cherry feldolgozás kedvet csinált ahhoz, hogy megszerezzem a Black Diamond című lemezüket. Kíváncsi vagyok, azon mit művelnek, mert ezt nagyon eltalálták!

Kibaszott fáradt vagyok, nem tudom mikor voltam ennyire kikészülve. Tegnap este már olyan szintet ütöttem meg, hogy majdnem álomba ettem magam. Elképzelsz félig megrágott mogyoródarabokkal a számban, és az ágyon ébredés után?