"blog" kategória archívuma

Még mindig érdekesen nézek, amikor olyanokat olvasok, hogy egyes médiumok, zenekarok, előadók, színészek, és még ki tudja kik, semmibe veszik a blogok létezését, szerepét, és fontosságát. Ez nekem annyira fura!

Azt hiszem a karácsonyi ajándékozásból nem maradnak ki idén a trollok sem, hiszen az utóbbi időben a számuk csak nőttön-nő, így ez a pár sor most nekik szól, először és utoljára, de mindörökre!

Ide ugyanis lehet lökni a szitkokat, akár állandó jelleggel, és le lehet buzizni, köcsögözni, hülyézni, lehet fenyegetni lelövéssel, veréssel, vagy bármilyen más kínzással. El lehet mondani miért is vagyok egy barom, abnormális, hímringyó, és még ki tudja mi. Ezekkel a kedves jelzőkkel eddig is elláttatok, hát most ezen poszt hozzászólásaiban szabad a vásár. De csak itt, máshová továbbra sem engedem be a baromságokat, a személyeskedést, és az oda nem illő, témához kicsit sem passzoló szitkokat!

Tehát éljétek ki magatokat, hátha a szűkebb környezetetek ezáltal kicsit fellélegezhet. Végül is szívességet teszek nekik, és persze nektek is. Gyerünk, toljátok!

Ja, és a továbbiakban ide illesztem majd azon bejegyzéseket is, melyek rólam szólnak, de semmi hízelgőt nem tartalmaznak, ugyanis ebből is van már néhány, sőt divat lett olyan naplókat írni, amelyben más blogokat, bloggereket fikáznak, de sajnos nem vicces hangnemben, még csak kicsit sem irónikusan. Érdemes felvenni a posztot rss-en is akár, mert a továbbiakban csak bővülni fog a létszám, de én máshol ezekkel többé nem foglalkozom. De ezután ezt a bejegyzést folyton kiegészítem majd azokkal a kommentekkel, melyek más bejegyzésekhez jönnek, de oda nem valók! Nem vesznek el, simán átmásolom őket dátummal, és névvel. Máris lehet csemegézni ezekből, és persze a mások blogján megjelent kritikákból is:

Elolvasom »

Mert arra gondoltam, hogy tavaly ugyebár szavazás formájában lehetett véleményt nyilvánítani, de idén csinálhatnánk úgy is, hogy átdobod nekem akár kategóriánként a 2009-es kedvenceid listáját, és én azt a sajátommal együtt januárban posztolom. Több, változatosabb, élvezetesebb, szórakoztatóbb???

Nincs is más tennivalód ez ügyben, mint például megnézni a tavalyi évösszegző listáimat, és gyártani egy, vagy akár több hasonlót is, olyanokat melyek a kategóriák közé is beillenének. Lehet filmes, sorozatos, írhatsz a kedvenc idei dalaidból, nagylemezeidből, remixeidből, ... Aztán ha kész vagy, akkor a neveddel, és a blogod címével együtt át kellene küldeni nekem a gusvagyok@gmail.com címre, és már kész is. Hogy mikor kerül ki, arról természetesen értesítést kapsz!

(És ha van kedved, oszd meg ezt a posztot az ismerőseiddel, barátaiddal, hátha nekik is lenne kedvük listákat gyártani.)

Kicsit csendesebb időszak jön, hiszen nyakunkon az ünnep, de azért leszek hellyel-közzel, ezért visszaállunk a moderálásra, mert sok a bolond mostanában errefelé. Én most bejglit majszolok, fát fogok díszíteni, amit hála az égnek már tavaly megvettünk, ajándékozok, Babcizok, és hasonlók. A drága olvasóimnak meg kellemes ünnepeket, és boldog új évet. Jövőre jövök az évösszegző listákkal, addig meg szakadozik majd az adás, de amint észlelem, máris kirakom a hozzászólásod.

Nagyon örülök ám neki, ha valamelyikőtök bejelöl a Facebook-on, de annyit tegyetek már meg a kedvemért, hogy dobtok a jelölés mellé egy üzenetet is, csak hogy tudjam, kit kellene felismernem. Köszi!

... az új szerkesztőfelületbe a Freeblogon! Olyan szép, olyan okos, olyan ügyes a korábbihoz képest, hogy ha eddig akartam is volna másik szolgáltatót keresni, ahogy persze nem, de akkor most biztos letennék róla. Mert rajongok, imádok, szeretek!

Valami jelentéssel csak bír, hogy a letiltott IP címek közé kizárólag csak macsó, heteroszexuális, jóképű, illetve családos faszik keverednek be teljesen érthetetlen módon, vagy olyanok, akik ezen tulajdonságok mindegyikével bírnak. Olyan szép, hogy mindig engedélyeznem kell nekik a matatást! 

A vécé világnapja (Mekkora baromság ez már!) volt tegnap, és ezen alkalomból nem is érhetett volna titeket nagyobb megtiszteltetés, mint az, hogy olvashattátok eme posztomat. Engem pedig nem is tehetett volna semmi sem boldogabbá, mint az, hogy valaki vette a fáradtságot, és indított egy blogot, melyen az első bejegyzés szereplője máris én lehettem. Mélyen meghajlok, és nagyon köszönöm!

Ma lett 3 éves a blog, illene megünnepelni, de még nem tudom hogyan. Azt hiszem este majd iszom az egészségetekre egy Limoncello-t, de semmi dráma, meg ilyesmi. Mondjuk egy gesztenyetorta jól esett volna, de ha nem, hát nem!

Ma este újabb interjút készítek, ráadásul egyszerre két kiváló magyar énekessel is, egy időben, egy helyen. Kitalálod kik ők, és miért pont együtt beszélgetünk?

Kevesen voltunk, és én olyan vénemberesen, 10 óra után már el is álmosodtam. Hiányoltam a buli állandó résztvevőit, például Confessor-t, Ricsit, Évit, Katze kisasszonyt, ... és persze az újak közül Vargát, a minden nap normális srácot, és Csabb is feltolhatta volna a valagát végre Pestre! Yourcontour-ral, pedig pótolni kell a bulit, nem is vitás. A többieknek köszönöm, hogy eljöttek, tudom nem látszott, de nagyon örültem Object-nek és a barátainak, sőt még Szuperapu seggberúgását is élvezettel fogadtam!

Egyébként képek is készültek, felkerülnek majd a nap folyamán a Facebook-ra, és addig ott is lesznek, amíg valaki nem cenzúrázza majd magát. (Sajnos a lovak nemi aktusát bemutató résztvevő installációja lemaradt, de majd legközelebb ...)

Ne okoskodj baszod, főleg ne állandó jelleggel, és ne beszélj ki a hátam mögött, főleg ne rosszindulatúan, majd akkor talán elfogadom a véleményed, talán azt is, hogy lehet igazad, de egyelőre nem kérem, és unom is már a kioktatást. Az meg aztán a pofátlanság legteteje, hogy még sértegetsz is engem, Édespofát, de még a közeli hozzátartozóimat is fikázod, a gondolataimat meg kiforgatod, másként adod vissza, hozzáteszel, de ezzel a sok negatív baromsággal, kitalációval, továbbgondolással, nem látod, hogy csak magadat minősíted? Milyen jogon, és honnan van ez a határtalan bátorság? Ez itt az én blogom, ne piszkíts bele, álnéven meg főleg ne, az olyan gyáva és pitiáner dolog!

(Ezen bejegyzés nem egy embernek szól, tehát ne legyél öntelt, nem csak körülötted forog a világ, vannak sokan akik különbnek érzik magukat nálam. Írj blogot, aztán ott leírhatod ami a szíved nyomja, oszthatod az észt, hajrá!)

... ugyanis reggel sem várt meglepetés, ami eddig csupán egyszer fordult elő. Ha ez így folytatódik, oda a depresszióm. Mi lesz így velem, és a sok hülyével?

Ezt a sün!malac69-et szüntesse már meg valaki, mert akárhová beteszem a lábam, ő mindenhol ott van, és telebeszéli az emberek fejét a hülyeségeivel. Gondolom a látogatottságra megy ki a játék, mert a főoldalakból válogat, de még ha érdekesek lennének a blogjai, ami sajnos nem így van, mert a stílusa elviselhetetlen hosszútávon. Ráadásul egyszerűen szófosása van, három naplót is ír rendszeresen, mindenhová odapottyantja az erőltetett véleményét, mindenkit kijavítgat a saját szája íze szerint, de a véleményére legtöbbször pont ezért a kutya sem kíváncsi, de ő csak nyomja. Lelőhetetlen!

(Természetesen csak az irigység szól belőlem, mert erre a teljesítményre én soha nem voltam képes, és egyre kevésbé leszek az, meg egyébként is hasogat a hátam!)

Tudom, nem illik olyan embert kibeszélni a "háta mögött", akit nem linkelek, de pár mondat és kérdés erejéig azért mégis csak.

Mert nem tudom felfogni, hogy vajon valaki, akit már számtalanszor szembeállítottak téves képzelgéseivel, mégis miért ragaszkodik azokhoz továbbra is ekkora hévvel? Pedig próbálom megérteni, de segítség nélkül nem fog menni. És igen, akarok róla beszélni!

Mert rengeteg, megszámlálhatatlan hibás gondolatmenet, mások számára bántó berögződés, korlátolt pillanat, hazug gondolat volt (biztos van) az én fejemben is, de a változás, a gondolatok jó irányba terelésének szabadon engedése jó dolog. Elsősorban ezt is tartom a blogolásom egyik legnagyobb hasznának, hogy sokkal nyitottabb és befogadóbb lettem, pedig én is harcoltam ellene, de rájöttem, hogy hallgatni kell a jó emberekre, és kinyílni a világ felé, majd megpróbálni értelmezni, feldolgozni, magunkévá tenni, vagy csupán megfigyelni, minden félelem nélkül. Mert nem mindig vagyunk mi a legokosabbak, és nem hihetünk ebben állandó jelleggel. Félre kell rakni valahogy a rettegést, és nem szabad önteltnek sem lenni. Egy kicsit lejjebb kell húzni azokat a szarvakat, és észrevenni más szempontokat is, de főleg nem szabad önzőnek lenni.

Biztos zagyva ez így, de nem akarom megnevezni az illetőt, mert már jó ideje letettem arról, hogy vele vitázzak. Csak figyelem máshol, másoknál a hozzászólásait, és ledöbbenek mennyire semmi sem történt az agyacskájában, sőt talán pont az ellenkező hatással bír nála a blogolás, mint nálam. Mert ugyanazokat a számomra már rég a nevetség tárgyává vált strófákat (nőies buzi, nem "normális" buzik, a pride szánalmas, én egy félisten vagyok ...) szajkózza még mindig, és még mindig ugyanolyan meggyőződéssel, ahelyett, hogy a tettek mezejére lépne, ha már ... vagy kussolna!

Holnap megyünk délelőtt a Velencei-tóhoz kutyázni és fürödni, ha valakinek van kedve, csatlakozzon! Egyúttal lehet ez az első kutyás blogtali is!