"emberek" kategória archívuma

Emlékeztek arra, hogy az alattam lakó öreglány mennyire megkeserítette az életünket? A minap megint üvöltözött velem, mert állítólag lespricceltem az ajtóját valamivel. Na ja, pont spriccelgetni van időm! Erre mondtam neki, hogy ha még egyszer lebuziz, meg fenyeget, ráhívom a rendőrséget, és feljelentést teszek, melyben a lakóközösség több mint a fele támogatott.

De képzeljétek mi történt tegnap reggel! Állok a trolimegállóban, jön az egyik lakó, és beszélgetésbe elegyedtünk (hozzátartozik, hogy jött egy másik lakó is, de ő meglátott, és átment a másik oldalra, hogy ne kelljen köszönni) amíg én várakoztam. Ő mesélte, hogy a Tücsinéni árulja a lakását, és úgy néz ki, hogy rövid időn belül megszabadulunk tőle. Nem gondoltam volna, hogy ilyen rövid lesz az az idő, ugyanis tegnap délután jöttek érte teherautóval, és estére ki is rámolták.

Fellélegezhetünk azt hiszem, nála szarabb szomszédot még nem látott ez a világ, és akárki vette meg a lakását, vagy veszi meg, csak jobb jöhet. Isten áldja azt, akinek a költözése köszönhető! Örömtánccal, tapssal, és pezsgővel kellene ünnepelni őt, itt lent az udvaron!

Én nem tudom, ki-hogy van vele, de én nem tudom magam mögött hagyni a melót, ha kilépek a bolt ajtaján. Ha rossz napom volt agyalok, keresem a megoldásokat, vagy csak simán halálra stresszelem magam, ha pedig jól ment minden, sikereket értem el, ügyes voltam, és ezt még el is ismerték, akkor még itthon is pörgök tőle. Ellenben ismerek olyat, aki kilép a kapun, és máris más világban jár, bár nem értem hogyan lehetséges ez. Te melyik csoportba tartozol és hogy csinálod?

Olyan fazonnal már találkoztam amelyik gyűlölte a kutyásokat, amiért nem szedik össze a kutyaszart, de olyannal még nem, aki azért üvöltözött volna velem, mert a háza elé, a fűbe, közterületre kakilt a kutyám.

Hiába mutattam neki a zacsit, hiába szedtem fel, semmi nem segített. Vérben forgott a szeme, és egy ásóval hadonászott felém a kerítés mögül, majd amikor mondtam és mutattam is neki, hogy összeszedem, csak még mérgesebb lett, mert szerinte feleseltem, és tiszteletlen voltam, pedig lehetnék, ha másra nem, akkor a korára ... Aztán amikor kidobtam a kukába a csomagot, és indultam volna tovább, kinyitotta a kaput, hogy még félelmetesebbnek tűnjön az egész.

Azért még visszaszóltam neki, mert kurvára bátor vagyok, és mert meg akartam felelni az elvárásoknak, hogy ha ilyen okos, akkor elárulhatná, szerinte hová vigyem vécére a kutyát, mire utánam lódult, és azt mondta: "Szarjon a tenyeredbe!"

Voltunk ma az Outlet-ben, ahol sikerült egy 29 ezer forintos (!!!) pulóvert 2995-ért megvennem, ami nyilván azért is került ennyibe, mert úgy látszik már ott sem megy úgy a bolt mint az elején.

Az oka szerintem két dolog is, egyrészt ugye a magyar kereskedők, akik képesek szinte mindig, minden alkalommal hülyének nézni a vásárlót, csinálni Outlet-et felemelt árakkal, amit ugye jó kis belső infókból tudok halál biztosan, de ettől még nem biztos, hogy mindenki így csinálja, csak a legtöbben, ezzel lejáratva azokat is akik becsületesek. A szörnyű, hogy valahol még a csalókat is meg lehet érteni, hiszen olyan bérleti díjakat kérnek tőlük, amennyitől a pofájukon már biztos nincs bőr. Már azoknak akik kérik. Másrészt úgy tűnik a Premier-be is elért a válság, ugyanis minden második üzlet üres, vagy kirakatnak használják, amelyik pedig még nyitva van, ott is alig van áru. Ebből egyenesen következik, hogy Édespofának megint nem tudtunk egy normális gatyát venni!

Egyébként nem teljesen, azaz szervesen a témához kapcsolódik, de képzeljétek, elkezdtük itthon sodorni a cigit, mert így olcsóbban jövünk ki mintha készen vennénk. Van vele meló, és bele is kell jönni, de a felére is képesek vagyunk csökkenteni az erre költött pénzt.

Bár azt azért nem gondoltam, hogy egy felelős vezető úgy intézi a dolgokat, ahogy az nálunk zajlik.

Nekem ugyanis még azt mondta tegnap, hogy gondolkodjak, a héten bőven ráér választ adnom arra, hogy komolyan gondolom-e az áthelyezésem, de közben ma már kiderült, hogy ő már döntött. De itt még nincs vége, ugyanis a helyettes személyére 2 különböző bolt, 4 emberét is belekeverte a dologba, akik most beleélik magukat valami olyanba, melyben valószínűleg nem is számít sokat a döntésük. Legalábbis ezek szerint! Ami meg még ezen felül is bosszantó, hogy össze is ugorhatnak ezen a faramuci helyzeten, ha ők sem tudják felnőttekhez illően visszalapátolni a szart a kiborított bödönbe.

Igen, kicsit meg is vagyok sértődve, és fel vagyok háborodva, de nem azért mert nem én megyek az új üzletbe, hiszen még az sem volt biztos, hogy elvállalom, miután két nap gondolkodási időt kaptam, hanem azért mert ilyen óvodába illő módon, a fejem, és a kollégáim feje felett intézik az ügyeket, nagy ívben letojva mindenkit.

Miután megtudtam, hogy a jelenlegi lakásomhoz közelebb is nyílik üzlete a cégnek ahol dolgozom, kértem őket, hogy ha lehet majd gondoljanak arra, hogy 10 percre lakom attól a bolttól. Ezt megemlítettem a közvetlen kollégáimnak is, akik egy kivételével (ő Erzsébeten lakik) mind jönnének velem. Mivel ez nem kivitelezhető, az is lehet, hogy maradok inkább. 45 perc utazásért oda, és 45 perc utazásért vissza, azt hiszem ebben a formában még kárpótolnak is.

Basszus, hallgatom a Tilos Rádiót, ahol a Cigiblog szerkesztőjével folyik egy beszélgetés, erre betelefonál egy Nyikoláj nevű tudálékos oktondi, és váltig állítja az igazát, olyan stílusban, melytől kiráz a hideg. Pont az ilyen barmokat szerettem volna mindig is elkerülni itt, és az életben is. Az ilyeneknek mondhatsz bármit, nem meggyőzhetőek, és ez mindig annyira kiábrándító!

Nyikoláj is azzal a farkasordító (hideg van egyébként, vegyetek sálat) hülyeséggel jön, hogy a Cigiblogos srác mekkora idióta, hiszen felesleges hadakozni a hatósággal, mert ettől semmi sem fog változni ebben az országban, ehelyett külső szerverre kell rakni a blogot (lásd. Kurcik) és ez mindent megold, ellenben az nem, hogy végigturnézza a hazai médiumokat.

Egyébként a fazon külföldön él, ezt látja ott is? Ott is elfutnak minden elől? Ez lenne a megoldás, a harc egyik formája? Mert ez idáig nem is baj, csak a csávó azt mondja, ezen kívül nincs másik, és aki ezzel nem ért egyet, az bekaphatja.

Újabb szavazást tettem a bal oldalra, ha van időtök nyomjatok egy választ. A történet részletesen többek között a nemrég még tiltólistás Cigiblogon olvasható, vagy szintén első kézből a rajongói oldalon, illetve a Hírszerzőn!

Még mindig meglep amikor időnként szembesülök azzal, hogy a szűk környezetemben még mindig vannak olyan emberek, akik azt gondolják, hogy elfogadnak, de ettől még nem jár nekem boldog élet, hiszen csak egy buzi vagyok.

Úgy látszik nem csak én alkotok új szavakat és kifejezéseket mostanában, ezzel szórakoztatva Édespofát, és persze magamat. Most olvastam a Facebook-on Norbitól, hogy a "rettegés foga", de Zoli és a "Lédig gaga" is hatalmasat ütött pár hete. Szerintem szépen fejlesztjük a magyar nyelvet, amelynek színesítéséhez ma nekem is sikerült hozzátettem, a "megbüdülve" szavacskát, ugyanis Lulu éppen ebben az állapotban van. Igen, fürdés előtt állunk!

Egyébként meg erről az egész jelenségről, mint ahogy az utóbbi időben mindenről, még a házasságok felbomlásáról is a Facebook tehet, bár talán nem teljes mértékben. Ugyanis az ottani "photoed" és hasonló szavak kitalálói vetekszenek a magyarra fordítók leghülyébbje díjért a cégünk fordítóival, akik néha olyanokat tudnak, hogy fel kell hívnom őket telefonon egy-egy e-mail után, hogy értelmezzük azt együtt, közös erővel.

Nem tudom miért, de már gyerekkoromtól úgy alakult, vagy tudatosan úgy alakítottam, ezt már nem tudom, hogy nem akartam a homlokomra írni, hogy buzi vagyok. Próbáltam minél férfiasabb lenni kívül és belül, figyelni a részletekre, hogy más tulajdonságaimat is megismerjék a hozzám közelállók, ne egyből én legyek A BUZI. Talán az volt az oka, hogy egy kisvárosban nevelkedtem, de ebből sem következik ez a fajta viselkedés egyenesen. Na mindegy!

Leginkább azért jutott ez eszembe, mert a minap valaki levágta rólam, hogy mi a helyzet, ráadásul alig pár alkalom után, méghozzá abból, hogy szerinte jól öltözködöm, ennyire meg csak a buzik figyelnek oda magukra. Na tessék, szinte haszontalan volt 17 évesen órákat pózolni pohárral a tükör előtt, hogy ne eltartott újjal vegyem a kezembe, elég lett volna szakadtan kinézni.

A múlt héten rendeltem tőlük először, miután a futár beugrott egy étlappal, és azt kell mondjam, igazán ízletesen volt elkészítve az Arrabiata Penne, gondoltam is rá, hogy kérni fogok a továbbiakban is tőlük, főleg azért, mert a szállító pasas nem csak úgy bejött aztán eltűnt. Visszajött pár nap múlva, megkérdezte mi volt a vélemény, tetszett-e az étel minősége, ...

Ezek után pedig ma felhívott, mert elfelejtettem leadni a következő rendelést, és nagyon óvatosan megtudakolta, hogy miért nem jelentkeztem. Nem erőszakosan, nem tolakodott, nem volt levakarhatatlan, egyszerűen csak figyelmes. Hát kérem szépen valahogy így kell ezt csinálni! Szolgáltatni, törődni, figyelni, nem csak úgy odabaszni a moslékot a disznók elé, oszt jó napot! Mert a futár a cég arca, ezt úgy tűnik a Menza Food, azaz a Hírös Kft, észrevette és remekül használja is, míg más cégeknél a kiszállító az utolsó ember a ranglétrán, én pedig komolyan úgy gondolom, hogy nála dől el javarészt minden.

Csak azt tudom mondani, hogy így tovább, ilyen odafigyeléssel, mert ez sajnos ritka még mindig, pedig a piacon harc van, ha jól hallom, ami baromi kemény, de ezzel amit Hírösék csinálnak, ki lehet tűnni, lehet különlegesnek lenni. És sajnos ez az ami még mindig nem természetes! Talán a Mixer-nél (ahol a srácok még tiszták, helyesek és kedvesek is) tapasztaltam eddig hasonlót, meg a Vegafood-nál. Náluk is olyan érzésem volt a futárokkal, mintha tényleg figyelnének rám, tényleg én lennék az ügyfél, és ők azért dolgoznának, hogy megkönnyítsék az életem egy részét, finom ételeket rakjanak az asztalomra, és miután befaltam, megkérdezzék, hogy ízlett-e. Egy ilyen apróság baromi fontos tud lenni, higgyetek nekem aki a kereskedelemben dolgozik már hosszú évek óta. Az esetek 90%-ban amikor egy vevő kifelé megy a boltból, és azt mondom nekik, hogy további kellemes napot, óriási mosolyt kapok, és szerintem tényleg szebb lesz a napjuk ettől. Próbáljátok ki!

Eddig még mindig jól vette ki magát, mint ahogy most is, hiszen megint bebizonyosodott, hogy nem csak közveszélyes idióták vesznek körül itt, mint a Szerb és kedves családja, hanem dögös csajok is, akik ráadásul kedvesek, mosolygósak, sőt még tapintatosak is!

... soha semmi nem tud elég jó lenni, soha semmit nem tud eléggé élvezni, soha senki sem érhet fel az ő szintjére? Természetesen életében nem evett még jó kaját, csak amit ő főzött, és ebből gondolom baszni is csak úgy volt neki jó, ha ő volt felül.

Egy kissé mintha nosztalgikus, illetve érzelgősebb hangulatban lennék, de ez nem tudom minek köszönhető, hiszen én aztán ilyet soha ...

Talán év végének, és annak, hogy Mohikánék áthívtak szilveszterezni, vagy az Esthajnalcsillagnak, esetleg a krónikus Lulu-imádatomnak, bár ha jobban belegondolok, még azt is csak most fogtam fel, hogy én tényleg megkértem Édespofa kezét pár napja a kocsiban.

Azt hiszem a karácsonyi ajándékozásból nem maradnak ki idén a trollok sem, hiszen az utóbbi időben a számuk csak nőttön-nő, így ez a pár sor most nekik szól, először és utoljára, de mindörökre!

Ide ugyanis lehet lökni a szitkokat, akár állandó jelleggel, és le lehet buzizni, köcsögözni, hülyézni, lehet fenyegetni lelövéssel, veréssel, vagy bármilyen más kínzással. El lehet mondani miért is vagyok egy barom, abnormális, hímringyó, és még ki tudja mi. Ezekkel a kedves jelzőkkel eddig is elláttatok, hát most ezen poszt hozzászólásaiban szabad a vásár. De csak itt, máshová továbbra sem engedem be a baromságokat, a személyeskedést, és az oda nem illő, témához kicsit sem passzoló szitkokat!

Tehát éljétek ki magatokat, hátha a szűkebb környezetetek ezáltal kicsit fellélegezhet. Végül is szívességet teszek nekik, és persze nektek is. Gyerünk, toljátok!

Ja, és a továbbiakban ide illesztem majd azon bejegyzéseket is, melyek rólam szólnak, de semmi hízelgőt nem tartalmaznak, ugyanis ebből is van már néhány, sőt divat lett olyan naplókat írni, amelyben más blogokat, bloggereket fikáznak, de sajnos nem vicces hangnemben, még csak kicsit sem irónikusan. Érdemes felvenni a posztot rss-en is akár, mert a továbbiakban csak bővülni fog a létszám, de én máshol ezekkel többé nem foglalkozom. De ezután ezt a bejegyzést folyton kiegészítem majd azokkal a kommentekkel, melyek más bejegyzésekhez jönnek, de oda nem valók! Nem vesznek el, simán átmásolom őket dátummal, és névvel. Máris lehet csemegézni ezekből, és persze a mások blogján megjelent kritikákból is:

Elolvasom »