"video" kategória archívuma

Dalok terén erős volt a 2010-es év, valójában ezt a listát volt a legnehezebb összerakni, mert így, hogy nem is 20-as lett, így is kimaradt jó néhány.

01. O.Children - Ruins
Egyértelmű volt számomra már amikor először hallottam, hogy ennél jobb dalt már 2010-ben senki sem fog csinálni. Hónapokig nem is akart lekerülni a slágerlistámról, és a hordozható lejátszóban is ott a helye mind a mai napig.
02. Arcade Fire - Ready To Start
03. Klaxons - Echoes
Ugyan a srácok második lemeze az év egyik legnagyobb csalódása lett, de ezzel a dallal majdnem ugyanúgy vagyok mint az első helyezettel.
04. Ben Ivory - Strobelights
05. Jamie Woon - Night Air
Jamie és Burial együtt megunhatatlan, és idén jön a srác új albuma is, melyről már szivárognak ki a dalok, tessék nagyon figyelni!
06. Skunk Anansie - My Ugly Boy
07. Scissor Sisters - Invisible Light
08. Madita - Hey You
09. Adele - Rolling In The Deep
10. Alex Gardner - I'm Not Mad
11. Stateless - Assassinations
12. Goldfrapp - I Wanna Life
A Goldfrapp lemezéről itt írtam kritikát, szinte minden dalt imádok róla még most is, de valamiért ez volt az igazán nagy kedvenc.
13. Bryan Ferry - Shameless
14. Hurts - Happiness
15. I Blame Coco - Summer Rain
16. Unkle ft. Joel Cadbury - Ever Rest
17. Zebra & Snake - Big Bad Drummer
Sokáig ez volt a csengőhang a telefonomon, ma is ha meghallom az első pár hangot, mindig azt hiszem, hogy a telefonom csörög.
18. Hej Matematik! - Party I Provinsen
19. Mr. Fogg - Stung
20. Crystal Castles ft. Robert Smith - Not In Love

És akkor lássuk azokat, akik éppen csak lecsúsztak az első 20-ból. Ennek ellenére ezeket is nagyon szerettem, ami azt jelenti, hogy igazából ez nem is egy 20-as lista, hanem egy 40-es!

21. Robyn - Non Of Dem
22. Skunk Anansie - My Love Will Fall
23. O.Children - Radio Waves
24. Lamb - Strong The Root
A Lamb 2010 év vége felé jelentette be, hogy idén új lemezzel jelentkeznek, én pedig nagyon örülök ennek és a két új dalnak is amit felpakoltak az oldalukra. Hibátlanok!
25. Stateless - I'm On Fire
26. Hundreds - Waiting For My Raccoon
A duó bemutatkozó albumának koncertjén volt szerencsénk részt venni, ez a dal igazán ott fogott meg, a koncertverzió olyan volt, hogy majdnem szétverte a falakat a basszus.
27. Familjen - Viggo
28. Katie Melua - The Flood
29. Sky Ferreira - 17
30. Goldfrapp - Shiny And Warm
31. Caribou - Odessa
32. Ellie Goulding - Starry Eyed
Szintén az év csalódásai között kap helyet Ellie, mert mielőtt kijött volna a debütáló korong, nagyon odáig voltam az első számaitól, aztán a teljes anyag meghallgatása után arra jutottam, hogy sajnos ő is csak egy a sok közül, akiknek valószínüleg 3. dobásuk már nem lesz.
33. Scissors Sisters - Any Which Way
34. Ben Ivory - Morning Breaks
35. Aeroplane - We Can't Fly
36. Mikael Delta - She Is A Boy
37. Sia - Bring Night
38. Bomb The Bass - Happy To Be Cold
39. Penguin Prison - The Worse It Gets
40. Hot Chip - I Feel Better

+ Tóth Gabi - Elég volt
Ez pedig az egyetlen magyar dal amit huzamosabb ideig hallgattam idén, nem mintha sok magyar nótát, vagy lemezt ismernék.

Bevallom, nekem idén is kimaradt Kanye lemeze, gondolom nem mondok újat ezzel annak aki ismer, vagy régebb óta olvas. Ennek ellenére a hype miatt tegnap belenéztem az új klipjébe, mivel minden második blogon belefutottam, gondoltam ha ennyien áradoznak róla, mégis csak kellene tudni mi is ez. Gondolom nem mondok semmi különöset akkor sem, ha kijelentem, ez sem nagy durranás, de a videó rendezője, és Nicki Minaj egészen feldobja a témát. Gondolom ezek után már az sem lep meg, ha azt mondom, azt sem tudom ki ez a Nicki!

Meglepő és mulatságos Sam új klipje, a meglepetést az okozza, hogy instrumentális lett az új szám, de sebaj, ettől még imádom. Can We Go Back To The 90's?

Idén több olyan klip is született, melyet még biztos évekig emlegetni fogunk, köszönhetjük ezt többek között Lady Gaga-nak is, így természetesen ő sem maradt le a listáról.

01. Scissor Sisters - Invisible Light
Nem lehet véletlen, hogy a zene és a klip is a Frankie Goes to Hollywood fénykorát idézi meg. Ugye szerintetek sem!
02. Lady Gaga ft. Beyonce - Telephone
03. Hot Chip - I Feel Better
Imádom a humoros klipeket, ez mindent visz ebben az évben. A zene olyan, hogy még a JLS is énekelhetné.
04. Kelis - Acapella
05. Xavier Naidoo - Halte Durch
06. Gorillaz - Stylo
07. The xx - Islands
Jamie beállt ezzel a klippel a mainstream vonalba, amit kicsit sajnálok, most meg már árulja a stílusát, de sebaj, ettől még szeretjük.
08. Katie Melua - The Flood
09. Audio Bulls - Only Man
10. iamamiwhoami - u-2
11. Grace Jones - Love You To Life
Chris Levine tisztelgése Grace Jones előtt. Anya megmutatja milyen egy 50 feletti nő melle, de mint tudjuk ő sosem öregszik meg!
12. Klaxons - Twin Flames
13. Chk Chk Chk - Jamie, My Intentions Are Bass
14. Soerii & Poolek - Tanga
Az első magyar klip szerintem ami felkerült a listára, vagy talán nem is ... A lényeeg, hogy imádnivaló a szám és a videó is, hetente újranézzük.
15. Peaches - Relax & Mommy Complex
16. Stateless - Ariel
17. Skunk Anansie - My Ugly Boy
18. Fischerspooner - The Best Revenge
19. Gus Gus - Hateful
Sétálgatnék én is ezeken az izlandi mezőkön, persze nem egyedül. Remélem jövőre összejön. Majd forgatok én is róla videót!!!
20. The Do - Slippery Slope

Még jó, hogy nekem nem szokásom január előtt éves összegzéseket csinálni, mert különben még a végén kimaradna valami, jelen esetben a Skunk Anansie album, amit eddig is hallgattam, de ma teljesen elkapott, és nem ereszt. Pár hónapja olvastam egy blogon a 11 év után elkészült lemezről és ott nem értették, minek csinál egy ilyen kis lemezeladással rendelkező zenekar, annak az elenyésző rajongótáborának új anyagot. Hát nem tudom, azért ők elég nagy MTV sztárok voltak annak idején, és konkrétan a Stoosh szinte minden dala kapott videót, gondolom nem csak unatkoztak ...

Egyébként meg nem tudom miért lepődtem meg, hogy igazán csak hónapok múlva szerettem meg a Wonderlustre című korongot, hiszen eddig mindegyikkel így voltam, de most nem bírok lejönni a cuccról. Olyan mintha nem telt volna el több mint egy évtized, és ezt most pozitív értelemben írom. Talán csak még jobbak lettek a dalok, a stúdiómunka még profibb, Skin hangja még erőteljesebb, ... Pedig én szeretem a fejlődést, ha nincs, hiányolni is szoktam, de itt nosztalgia van kérem szépen, méghozzá jófajta. Gondolom a koromból is adódik, hogy egyre elfogadóbb lettem, de mit is lehetne fejleszteni egy ilyen bandán, kell-e egyáltalán. Erre ragyogóbb választ nem is lehetne adni, tessék itt egy videó, meg persze az a 13 gyönyörű dal. Néha a lélegzetem is eláll.

A Scissor Sisters-nek sikerült ami eddig keveseknek, és elkészítette az év egyik legjobb dalához, az év egyik legjobb klipjét. Minden kockája egy gyöngyszem!

Képzeljétek, életemben első alkalommal hallgatok rádiót huzamosabb időn keresztül is, és nem esik nehezemre. Az Absolute-ról van szó, ez szól nálunk a melóhelyen, és szinte hihetetlen, de nincs rajta olyan ami eddig ne tetszett volna. Ott szerettem meg Adele új nótáját is, egész nap ezt dúdolom!

Mondtam már, hogy lesz új The Do korong? Hát persze, hogy mondtam. Itt is van róla az első dal és hozzá a klip, ami bevallom elsőre nem tetszett, de aztán rá kellett jönnöm, hogy bizony zseniális. Egy hibája van, azt Ricsi biztos tudja.

Nem kis várakozás előzte meg a héten a részünkről a Bodi Bill és a Hundreds közös lemezbemutató koncertjét, már csak azért is, mert későn rendeltünk jegyet, és nem jött meg szombatig. Szép kis kálvária volt, még a HMV-be is bementünk, írtam nekik levelet, amire azt válaszolták, hogy menjünk nyugodtam, majd a helyszínen megkapjuk a jegyeket, csak mutassuk fel a visszaigazoló e-mail-t. Felmutattuk, de a pénztárosnál nem volt számunkra semmi, ennek ellenére mosolygott és adott nekünk két belépőt.

Így végre bejutottunk az Upstairs at the Garage-ba, ami egy kicsi klub, körülbelül olyan hangulata van, amilyenre mindig is vágytam. Ugye emlékeztek rá, hogy írtam erről már egyszer! Itt bizony, szinte a füledbe énekeltek az előadók, a Bodi Bill énekese konkrétan a nézők között ugrált, éreztem az illatát, mi több, együtt mentünk vécére mielőtt elkezdődött a buli, úgyhogy ezt is elmondhatom magamról, hogy pisiltem vele egy helyiségben. Szenzációs, nem?

De visszatérve a koncertre, a Hundreds két tagú duójának bemutatkozó albumát azt hiszem újra kell értékelnünk, mert én eddig körülbelül kétszer hallgattam meg, és nem lettem belé szerelmes, Zsolti még félt is egy kicsit, hogy unatkozni fog, de aztán az lett a végére az állás, hogy majdnem jobban bejött neki, mint a berlini Bodi Bill. A duó egy kis késéssel érkezett a színpadra, előbb a kopaszodó, öltönyös fiatalember foglalt helyet a számítógép és az ütött-kopott Yamaha szintetizátor előtt, aztán az énekesnő is csatlakozott, miután lement a Walking On Rails. A cimbalom is előkerült, aztán csak egyik ámulatból estünk a másikba, ahogy megszólaltak élőben a dalok. Jött a gyönyörű Let's Write The Streets, aztán a Fighter, a Solace, a szarrá gyorsított Grab The Sunset, és a végén a katarzist okozó Song For A Sailor.

Kis szünet következett, beállították a színpadot a srácoknak, addig mi cigiztünk kint az utcán, majd pont visszaértünk a hegedű hangolására, és már indult is a Bodi Bill őrült egy órája. A Henry egyszerűen gyönyörű volt, a Very Small-t pedig az énekes a volt barátnőjének ajánlotta, majd az I Like Holden Caulfield táncos ugrálása után jött a sajátos Nothing átirat, mely a Nothing Compares 2 U-val kezdődik, és persze elhangzott a híres mondat is: "If you don't like Sonic Youth ... fuck off and die!"

Készítettem videókat is de jobb ha nem halljátok őket, nagyon gyatra minőségűek lettek, mondhatni fülsértőek, de nézzétek meg amiket beillesztettem, azokból is minden kiderül.

Kasper Björke nagyon ráér, ha a nemrég megjelent albuma mellett a Filur-on is dolgozik Tomas-sal, és nem mellesleg a Gus Gus énekesével. Mondjuk Tomas meg a Tomboy mellett csak unatkozik, mert az ő lemeze meg igen csak lassan készül, pedig nagyon várós, de addig beérem a remixekkel amiket csinál, legutóbb például a We Are The World-nek.

Most Ricsi kedvéért jöjjön egy olyan mainstream muzsika ami véletlenül még nekem is tetszik. A két csaj a B*witched tesók, akiknek ez az első daluk, dögösítve egy klassz kis videóval. Egyébként a nevük is nyúlás, a szám is Lady Gaga koppintás, a klip meg Madonna, de hát ilyenek vannak arrafelé.

Ingyen letölthetővé tette a Black Devil Disco Club a készülő, Circus című albumuk első dalát, a My Screen-t, melyet a Poni Hoax énekesével vettek fel, és igazán ütős lett, a korábbi munkáikhoz képest pedig még más is. Nincs finomkodás, bele a közepébe!

Annyira jó, hogy olyan barátaim vannak, hogy ilyeneket megosztanak velem, különben most fingom sem lenne róla, hogy elkészült az új Stateless videó, sőt a Matilda című album is úton van, hivatalosan februárban érkezik, de le is tölthető innen-onnan. Az pedig, hogy ez most elektronikusabb lett mint az eddigiek, nem kis mértékben köszönhető Damian Taylor-nak, aki már Björk-öt és a The Prodigy-t is kisegítette.

Nyugtassatok meg, hogy másnak is tetszik ez a videó, és nem csak én vagyok ennyire beteg, mert mióta megnéztem, teljesen a hatása alatt állok.

Első blikkre megijedtem Bernard-tól, azt gondoltam ennyire nem lehet még öreg, de aztán a klip többi része gyorsan feledtette velem ezt a sokkoló látványt, ráadásul az egész dal, gondolom direkt, olyan mint egy New Order nóta.

Pont a minap írtam Kim szólójáról, és máris itt a friss és ropogós klip hozzá. Van benne egy kis nyúlás a Vogue-ból, vagyis inkább a '90-es évek nem titkolt majmolása, és a szám is olyan, mintha a zseniális Jamie Principle egyik dala lenne.