"Éjszaka" címke archívuma

Voltatok már úgy, hogy altató beszedését fontolgattátok? Én tegnap először, de azért mégsem tettem, mert egyrészt nincs itthon, másrészt pedig még csak 35 vagyok, nem kellene máris leszedálnom magam.

A dolog azzal kezdődött, hogy elmentünk megnézni este 10-kor a Harry Potter és a félvér herceget, ami megint csak felvetette nálam a kérdést, miért is van ekkora őrület ekörül a varázslógyerek körül. Szerintem kiszámítható, unalmas, cseppet sem lebilincselő, és még butácska is a történet. Tudom, ezzel 100 emberből, én vagyok így egyedül, de nem tehetek róla, én a Star Wars-t sem szerettem.

A moziból hazaérve aztán ágynak dőltünk, de míg Édespofa körülbelül 2 másodperc alatt aludt be, én még hallgattam egy kicsit Lulu szöszmötölését, ami aztán átment idegesítő csámcsogásba. Feloltottam a villanyt, mert már tudtam mi történt. Öribari másik szeme is a szájban végezte, ami pedig azt jelenti, hogy véget nem érő szopogatás az eredmény néhány röffentés kíséretében. Így aztán megszereztem a gombszemet, de nem, én nem szopogattam tovább, csak simán kidobtam a kukába. Szépen vissza is helyeztem magam az ágyba, de addigra Édespofa már úgy horkolt, hogy akkor meg attól nem bírtam aludni. Felébresztettem kétszer is, de semmit sem ért. Aztán mire már kezdtem megszokni, és a hangok által álomba is ringattam volna magam, jött az újabb zavaró tényező az ágy másik feléről. Lulu időközben bealudt, és álmában nyöszörgött, majd a kinti kutyák csaholására álmában válaszolva, néha felugatott. Persze halkan, alig hallhatóan, de időbe telt míg ehhez a hanghoz is hozzászoktam, és végre 2 után el bírtam aludni.

A jóhír viszont, hogy hosszú hetek óta most aludtam először 8-nál tovább, bár azért azt nem mondanám, hogy kipihenten ébredtem, de mégis örömmel tölt el a tudat, hogy nem, nem kellett 5-kor kelni!!! Juhé!

Úgy tűnik nem csak nekem volt kemény az elmúlt éjszaka, hiszen nem messze tőlünk buli lehetett, így a környék visszhangzott a basszusoktól, ami ha jól gondolom nem a Szigetről hallatszott el Zuglóig. Aztán a szomszédnál sem lehetett eseménytelen az éj, ... vagy a hajnal, látva az ajtaja előtti felfordulást.

Szegény Lulu is össze volt zavarodva, és rémálmok is gyötörték, gondolom ezt a hangokból, melyeket kiadott. Lefekvés előtt még mi is jól összezavartuk, és szegény nem tudta eldönteni mi van, ugyanis vidéken az ágyunk mellett aludt a kennelben, itthon meg az előszobában szokott, de ez most nem akaródzott neki. Szépen benyafogta magát a szobába, hiszen nem hülye, hogy egyedül aludjon! Én pedig a magam részéről 11-től hajnal 2-ig forgolódtam, de nem a fenti dolgok miatt, hanem egyszerűen nem akaródzott aludni. Rémálmok cikáztak a fejemben, kastélyokról, Ogre komáról, fej nélküli macskákról, és valami repülő alkalmatosságról, ahonnan a kastélyt lőtték.

Durva álmok kerítettek hatalmukba az éjszaka, nem is tudom miért. Két különböző dologról is fantáziáltam, de egyik sem volt kellemes, és fel is ébredtem mindegyikre, sőt Édespofa is, hiszen hajnali 3-kor úgy sípcsonton rúgtam szegényt, hogy még most is sajoghat neki.

Először éjfél után riadtam fel, mert hiábavalónak bizonyult a koncentrációs táborból való szökésem az egyik tiszt fiának a segítségével, és egy fa alatt leszúrtak 15-17 év körüli gyerekek egy késsel, mert buzi vagyok.

Aztán meg másodszor, amikor Zslatit megrúgtam. Pont a gyerekkereskedőt találtam el a jobb lábammal sikeresen, aki legurult a lépcsőn, és halálra zúzta magát. De megérdemelte, mert el akarta adni a 12 éves hugomat prostituáltnak.

Szóval nem volt egy nyugodt éjszakánk, most meg indulok dolgozni, ezekkel a képekkel a fejemben. Szerintetek mennyire leszek elbűvölő ma a vásárlókkal? Ugye nagyon?