"Életöröm" címke archívuma

... szeretnék mesélni, mára megteltem történetekkel, de nem rendelkezem elég idővel mindegyik leírására, valamelyik már tova is szállt, csak egy ici-pici pillanat maradt meg bennem amit mindenképp ide kell vésnem.

Ma délben a szokásos helyemen fogyasztottam az ebédemet, közben a londoni háztetőket bámultam, és egyszer csak megbökött, még meg is borzongtam tőle, aztán felkiáltott: "Hé, te lüke! Te most boldog vagy!"

Láttam ma az Ozone Network-ön egy műsort olyan emberekről, akik egy másfajta életvitelt választottak mint ami ma megszokott. Lakókocsikban élnek, szemétből szereznek ételt, nem dolgoznak, ... szabadnak nevezik magukat, és boldogabbnak mint mi. Nem gondolom, hogy önként én ezt választanám, azt sem, hogy ettől boldogabb lennék, mint amilyen most vagyok, de gondolkodásra sarkalt a mondandójuk.

Feltettem magamnak a kérdést, vajon hogyan lehetnék még boldogabb, teljesebb, egészebb? Mi az amire a jelen pillanatban a legjobban vágyom? Milyen úton érhetem el? Önmagam megismerése hogyan lehet még eredményesebb?

Aztán kimentünk a Városligetbe, és szinte egy pillanat alatt világossá vált számomra, hogy a civilizációtól való elhatárolódás, az anyagi javakról való önkéntes lemondás, nem az én asztalom, de ... Boldogabb lennék, ha azt csinálhatnám amit szeretek, úgy igazán, nem csak egy kicsit. Állatokkal foglalkozni, élni egy kis faluban, vagy egy erdő mellett, közelebb a környezethez, de nem túl messze a várostól. Kutyákat szeretnék tenyészteni, kecskéket etetni, libákat terelni, virágot ültetni, napozni egy hűs tea mellett a kertben.

Nem tudom miként fognék hozzá, de nem akarok több főnököt, stresszt, kiszolgáltatottságot, munkát és verejtéket adni másnak. A magam ura szeretnék lenni.

(Egyébként Lulu iszonyatosan felkavarta a liget életét, simogatták gyerekek, nénikék, vak kislány, ... És a kis bolond önként és dalolva ugrott bele a tóba, ahol majdnem elsüllyedt, azt hittük ki kell menteni. Baromi jó nap volt, ki nem hagytam volna! Ez a kutya annyi örömet képes az embernek okozni, annyi energiát ad át, hogy akinek nincs az nem is tudhatja!)

Esztinek írt külön bejegyzést Thia, aminek én nagyon megörütem, hiszen végre valaki arról szól, hogy milyen hatással van a gyerekekre, a reklámokban mutogatott rengeteg tökéletes modell: "Kedves Eszti! Először írtam neked egy szép hosszú kommentet ehhez a bejegyzéshez, de aztán arra gondoltam, nem kommentellek szét, inkább itt mondanám el a véleményem. Főleg arra a részre szeretnék reagálni ami a modellekkel, irigységgel, és Dove reklámmal kapcsolatos. A kérdés így hangzik: ...könyörgök, azért modell, pláne divatmodell valaki, mert ilyen a testalkata és alkalmas a munkára. Mi a baj ezzel? ..."

Te találkoztál már autós koldussal? Nem, még én sem, pedig nagyon időszerű, hogy nemsokára belefutok én is egybe.

Redblek-nél pedig meghosszabított a nevezés az első lábkontesztre, így még senki sem késett le a megmérettetésről. Én minden esetre szavaztam, hiszen hiszem, hogy az én virgácsaim az Óperenciás tengeren túl és innen is a legkívánatosabbak.

Lost is véleményt nyilvánított plakát ügyben, mint ahogy még sokan mások, köztük Ana is. Az elsőből a legjobban ez tetszett: "... A plakát jó, de nem ide. Más szavakkal szar, de nagyon. ..." A kedvenc pedig Ana postjából: "... Egyszerű, tiszta, őszinte. Azt üzeni a lehető legtömörebben megfogalmazva, hogy állj ki magadért tiszta szívvel. A vizuális tálalása miatt, még véletlenül sem jut eszembe célcsoportként a rózsaszín bibliát szorongató, fizetett statiszta, vagy a lelkileg megcsúszott szopós kurvák hada a felvonulásról. Nekem a csendben, rendezetten vonulók jutnak eszembe róla. Azok, akik évről-évre többen vannak (nem tudod, mert nem láttad, a médiából csak a harsány részeket ismered), akik azt akarják megmutatni, hogy nincs különbség heterók és melegek között azontúl, hogy a saját neműket preferálják. ..." Mindkettőben van igazság, még keresni sem kell!

Bodzásfanta meg utálja a Goldenblogot, bár számomra még nem világos miért is kell egy játékról ilyen véresen komolykodó postot összehozni: "... Mi az ami motiválhatna? Hiszen egy versenynek csak akkor van értelme ha az összes résztvevő mindent megtesz azért, hogy ő nyerjen. Nem nyerhet mindenki. Ráadásul utolsónak is lennie kell valakinek. Igaz itt nem osztanak helyezést de a helyzet hasonló. Szóval mi motivál? Semmi. Nem érzem magam alkalmasnak erre a versenyre. Nem igaz. Alkalmas vagyok de a feltételek olyanok, hogy én azt nem nevezném igazságosnak. Igazságosnak? Jelen feltételek mellett nem vagyok hajlandó részt venni ezen a megmérettetésen. ..." Nos én Kalap úrral ("Nem éretlek Fanta! Itt van egy lehetőség, hogy a bloggerek megmutassák magukat és Te meg azon vagy kiakadva, hogy rossz a szervezés, rosszak a kategóriák, meg hogy szubjektív döntés fog végül születni! Általában ilyenek a versenyek, nem tökéletesek! És nem is győzhet mindenki, de nem is az a lényeg!") szimpatizálok ez ügyben, és kicsit sem tetszik az, hogy Fantám blogja kezd elmenni abba az irányba, amelyikbe egy bő éve én is majdnem kisiklottam. Kár volt ezt a postot ilyen szigorúan megfogalmazni, hiszen némi humor sosem árthat, vagy esetleg irónia. Egyébként neveztem a blogot a Goldenblogon, ha már itt tartunk. Nem hiszem, hogy a Komplex kategória győztese lehetek, de nem is ez a lényeg.

És ha már, akkor megint Amby! Örömködjünk gyerekek, és szarjuk le amikor ilyen picsa hangulatunk van (és lehetőleg meg se írjuk). Inkább mosolyogjunk!

És ha már, akkor azt inkább úgy, hogy elől a jók, aztán az utálatos és gyűlölt szarságok. Egyszer majd én is írok ilyet, mert most kedvet kaptam hozzá, ezt olvasva.

És ha már, akkor Placida bejegyzése Magyar jókedv címmel: "... Nézegetem a blogokat én is, hogyne... szívesebben olvasok olyat, ami nem mindig a siránkozásról, meg a nyomorúságos életről szól, de szinte mindenki így van ezzel azt hiszem ..."

Végül pedig Confessor új sorozata Buzológia címmel igen csak érdekes, és azt hiszem nem csak számomra, nem csak buziknak, hanem mindenkinek: "A pride körüli botrányok miatt meg úgy egyébként is szerettem volna már régebb óta megfogalmazni, megosztani a véleményemet a homoszexuálisokról, a homoszexualitásról, a társadalom hozzáállásáról, a beilleszkedésről, a tolerancia eléréséről és mindazon téveszmékről, amelyek mindkét oldalon fellelhetőek. És amiért ez az egész egy kicsit nyögvenyelősre sikeredik mindig. Amiket megosztok, saját tapasztalatok, tapasztalások, megfigyelések, vélemények. Ez a saját véleményem. Lehet vele egyetérteni és maximálisan ellenezni. De ezt gondolom. És nem igazán szándékozom ezen változtatni. Minden egyes ilyen beírásban egy-egy szemszöget fogok kielemezni, egymásra építeni. Komplex témakör és semmi se fekete-fehér. ..."