"Doktor" címke archívuma

Nagyrészt úgy vagyok a betegségekkel, hogy nem hiszem el őket, vagyis inkább azt nem hiszem, hogy engem is ledönthetnek a lábamról. Amikor érzek valamit, rögtön elkezdődik bennem a folyamat, miszerint holnapra úgyis jobban leszek. Ezt mondogatom minden áldott nap, és ezért nem is megyek dokihoz, csak ha már nagy a baj. Tudom, elég szar taktika!

Kicsit bepánikoltam ma a munkahelyen, mert olyat éreztem amit eddig még soha, így elfutottam az ügyeletre, ahonnan továbbküldtek a sebészetre, ahol aztán három különböző doktor is megvizsgált, legutoljára a proktológus, de egy enyhe gyulladáson kívül semmi komolyabbat nem találtak. Persze örülök a számomra pozitív (orvosilag negatív) eredménynek, de ettől függetlenül engem nagyon meg tud viselni egy ilyen vizsgálat, nem hogy még három. Azt hiszem 10 évre előre letudtam minden olyan vágyamat, ami a hátsó fertájomra irányulhatott volna.

Azért az valahol vicces, amikor összefutsz a neten egy olyan emberrel, azaz a képeivel, akivel szinte minden nap találkozol az utcán, sőt olyannyira "ismerős", hogy bizony már köszöntök is egymásnak. Biztos nektek is volt már olyan, hogy valakit annyit láttatok már, hogy egy idő után szinte ciki volt nem köszönni, vagy legalább bólintani neki, hiszen már ti sem tudtátok eldönteni, vajon valaha nem beszéltetek-e már egymással. Nekem sok ilyen van, de mondjuk az köztudott, hogy mind a rövid, mind a hosszútávú memóriám is elég gyatrán működik.

Aztán egyik nap teljesen felkészületlenül belefutsz a meztelen igazságba, és hirtelen a kínos röhögcsélésen nem is tudsz mást reagálni. (A link egyes olvasóim számára botrányosnak ítélt képeket tartalmazhat, ezért csak óvatosan vele!)

Röhejes amikor mondják a Colgate fogkefe reklámokban, hogy kérdezze fogorvosát a termékről. Én eddig ahány dokit kérdeztem, mind az Oral-B-re esküdött. Meg Gábort nem is akarom ezzel zargatni, olyan aranyos fiú, kár lenne ilyenekkel felizgatni.

Voltam ma megint laborvizsgálaton meg bejelentkeztem a röntgenre is, melyre nem tudtak előbb időpontot adni, mint március 4.-e. Jó hogy nem vagyok egy kekeckedő fajta, mert akkor talán megtudhattam volna azt is, hogy miért kell ennyit várakozni egy pajzsmirigyröntgenre.

A laborra sem jutottam be gyorsan, oda is vártam két órát, és miután a Hot! Magazint megvétel után 10 perccel odaadtam egy nénikének, volt egy kis időm hallgatni a nyugdíjasok beszélgetését. Őrület, hogy az egyik fickó miatt majdnem verekedésig fajultak a dolgok, annyira mondta a magáét. Aki meg szólt neki, hogy nem kellene itt hangoskodni, az rögtön megkapta a magáét: "Te rohadt buzi, zsidóbérenc! Miattad ilyen szar ebben az országban minden, hogy a jó kurva anyádat!" Sajnálom, hogy nem készítettem videót, ezt érdemes lett volna megnézni. A hab a tortán, hogy két nénike is beslisszolt elém egy álmosabb pillanatomban, de nem szóltam nekik, mert ők mégis csak nyugdíjasok, és nem érnek rá naphosszatt rendelőkben ücsörögni.

Basszus, teljesen lemaradtam arról, hogy mikor lettek az öregek többségéből ilyen pofátlan, nagyszájú, akaratos, dühöngő vadállatok. Emlékszem, hogy régebben én hány idős nénivel és bácsival jóban voltam. Gyerekként számos embernek segítettem a bevásárolni, gondozni együtt a kertet, sőt még kiscicákat is mentettem egy háztetőről. Amikor Pécsett laktam, a szomszédban élt Czopf néni, aki minden szilveszteri buzibulira sütött nekünk süteményt, szervírozta a virslit és velünk nyomta a táncot hajnalig. Annyira kedves, nyitott és aranyos volt, hogy nem lehetett őt nem szeretni.

Persze biztos vannak most is ilyenek, és valszeg nem a rendelőkben fogok velük találkozni, de a piacon sem, ahol ma reggel, mint egy dühött bika, úgy öklelt fel egy öreglány. Mondjuk mostanában jóban vagyunk a Tücsinénivel (Vera gyébként, csak a kutyája után hívjuk Tücsinek), aki itt lakik a házban, de vele sem indult gördülékenyen a kapcsolatunk, hiszen még verekedett is velem egyszer mert szerinte túl hangos a mosógépem mikor centrifugáz. Szegény amikor látta, hogy nem tud agyonverni, idehívta a fiát, aki hasonló súlyban van mint én. A gyerek félrehívott és megkért, hogy legyek türelmes az anyukájával, mert bolond szegény. Úgy látszik mostanában hatásosabb gyógyszereket írtak fel neki, mert mosolyog mint a vadalma, és már a mosást sem hallja, pedig nem cseréltem gépet.

Szóval csak arra akartam kilyukadni, hogy szerintetek is ennyit változtak a mostani nyugdíjasok, vagy csak én látom úgy, mintha ellenségnek néznék a fiatalokat, és mindenkit úgy kezelnének mintha miattuk élne olyan sanyarú, megkeseredett életet mint amilyet?

Üzenem az operatőröknek, hogy ne mutassák már közelről a Dolhai Attilát, mert rémálmaim vannak tőle.

Üzenem a Fonogram díjat odaítélő bizottságnak, hogy rock kategóriában a Bikinit nagyon benézték, mert az pop, nem pedig rock, meg egyébként is kikérem magamnak, hogy egy ilyen undormány lagzizenét játszó zenekar egyáltalán díjat kaphat napjainkban és azt nem nosztalgia kategóriának hívják. Továbbá felháborítónak tartom azt is, hogy Ákos az Adj hitet című számmal az Év dala kategóriában nyertes lehetett. Kapásból fel tudnék sorolni 10 fényévekkel színvonalasabb szerzeményt az idei kínálatból. Jah, és tavaly meg Ákos kapta meg a legjobb rock album díját. Értitek?

Üzenem a műtét után megmaradt sebemnek, hogy jó lenne már ha a gyógyulás útjára lépne, és nem azt kellene még ma is hallanom a doktornőtől, hogy: "Kedves Gus! Nem jó híreim vannak, sajnos folyik a genny a seggéből."

Üzenem a 82-es troli sofőrjeinek, hogy csak óvatosan a fékezéssel, mert ma majdnem ráestem a fenekemre a dokitól hazafelé, azt meg nem szeretném ha újra varrni kellene a hátsóm.

Üzenem Trotter apukának, hogy ne izguljon, bele fog jönni és én sem csinálnám jobban nála. Csak így tovább! (Jah és a Kátai nem vicc volt, én is ott vettem szobahőmérőt.)

Üzenem a Burger King reklámjait készítő csapatnak, hogy eddig sem tartottam humorosnak az alkotásaikat, de a csivavás borzalom, egy kicsit sem vicces. Ti röhögtetek azon mikor a csaj az elgázolt kutyája helyett előkap egy másikat a retiküljéből?

Üzenem mindenkinek, aki ilyen gusztustalan módon akarja elgáncsolni Barack Obama-t, hogy kapja be! Még Hillary is, akit pedig bírtam!

Üzenem Lenny Kravitz-nek, hogy ha mégis meggondolná magát, és nem várna még 3 három évet arra, hogy szeretkezzen valakivel, akkor tudok neki csak az ismeretségi körömből legalább 50 embert aki szívesen lefeküdne vele.

Üzenem a Széfeseknek, hogy hívhatnának már nemsokára, márciustól már tudunk menni játszani a milliókért. (... és remélem olvasnak a készítők is!)

Végül, de nem utolsó sorban üzenem a Kasza Tibinek, hogy menjen szabira, mert már attól is a falnak megyek, ha a reklámblokkban meghallom a hangját és meglátom a fejét. Elég volt belőle! Monnyon le!

Most megyek a laborvizsgálatra, aztán a bankba és még egy csomó helyre, szóval a szabadnapomon zéró pihenés. Amíg én intézkedem, addig is lehet örülni, mert itt az első letölthető remix, Thom Yorke nemsokára megjelenő albumáról, melyet a zseniális Burial követett el. Amint hazaérek lesz még sok meglepetés képek formájában, sőt kérdezősködni is fogok megint!

Jó elcseszett nap volt ez a mai, kezdve a kora délutánnal, amikor is elmentem a sebészetre és kivártam a sorom, gyakorlatilag a semmiért. Mikor bejutottam, elmondta a doki akihez eddig jártam, hogy ő nem tud időpontot adni a műtétemre, csak a Kőszegi doktor úr. Persze az a doki meg csak kedden délelőtt rendel és szerdán délután, amikor én dolgozom. Oké, akkor ugrott 300 forint meg egy csomó időm, és jöhetek vissza a jövő héten.

Gondoltam ha már úgy is ráérek és még van két órám az óra kezdéséig, akkor bepróbálkozom a háziorvosnál is, és kikérem a kartonom, hogy egy hozzám közelebbi rendelőbe járhassak. Buta voltam elismerem, csak akkor még nem tudtam. Kiderült, hogy először az új helyre kell bemenni és lejelenteni magam, aztán menni hozzájuk a kartonért. Erre az információra vártam következő másfél órát, ami közben lekéstem az iskolát, így jöhettem haza.

A mai napzáró esemény pedig az volt, hogy a Tücsinéni (a bolond banya, aki alattam lakik és azért ez a neve, mert Tücsöknek hívják a kutyáját) lesmárolt majdnem a lépcsőházban, mert ő úgy gondolta, már itt az ideje boldog karácsonyt kívánni. Ezek szerint elmenni készül.