"Eladó" címke archívuma

Ma majdnem egy Sony Vaio NW21 büszke tulajdonosa lettem, de a Credigen hitelképtelenné nyilvánított, amit persze értek, hiszen még nem látták a csillió-billió (forintos) dolláros fizetésem, amit az új munkahelyem fizet nekem. Sebaj, majd a jövő hónapban már fel tudok mutatni arról is egy bankszámlakivonatot. De addig is árulom a régit, ha kell, már olcsón a tiéd lehet!

Egyébként ez az eladó laptop, ha valakit érdekel. Csak szólok, hogy nem azért árulom, mert nem szeretem, vagy mert rossz lenne, csupán akarok egy nagyobb teljesítményűt, nagyobb tárhellyel. Leírás a belinkelt albumnál, a képek alatt található az egyik hozzászólásnál, az ár pedig még képlékeny, ha érdekel, írj a gusvagyok@gmail.com-ra.

Képzeljétek, megyek el reggel az ingatlanközvetítő előtt és látom, hogy a kirakatban iszonyatosan olcsó áron kínálnak panel lakásokat, még Zuglóban is. Egy panelprogramban részt vett 55 négyzetméteres, patakra néző, felújított konyhás, erkélyes otthon, már 9,4 millióért megvehető. És ez irányár, meg minden. Lehet, hogy cserélnem kellene, mert az én apró lakásom is pont ennyibe fájna valakinek, ha pedig megelégednék egy 35 négyzetméteressel, még pár millió meg is maradna.

Persze kérdés, hogy akarok-e panelba lakni! Mennyi lehet a fűtésszámla akkor ha már szigetelve van a ház, és egyedi a mérő? Egyáltalán meddig fognak még állni ezek a házak? Mert nyilván nem életem végéig tervezek ilyenbe költözni, de mondjuk ha pár év múlva összeroskad az első, akkor az árak a béka segge alá fognak esni, de talán már előbb is, és aztán kiköltözhetünk a patakpartra sátorba, mert körülbelül annyi pénzt kapunk majd a lakásért. Vagy csak én látom ennyire hülyén a helyzetet? Te mit tennél ha a helyemben lennél? Ugyanazon áron mennél közel kétszer akkora lakásba, két utcával odébb?

Csak szólok, hogy csináltam a Facebook-on egy mappát, amelybe olyan dolgokról raktam fel képet, amelyek feleslegessé váltak itthon és eladnám őket. A bringa tegnap már el is kelt, de a jövő héten töltök még fel lemezeket, ruhákat, ... (Például van dedikált Moby kislemezem, kell?)

Átgondoltam ma mivel és mennyit tudnék spórolni most, hogy ennyire meg kell fogni a pénz, és realizálni a kiadásokat. Édespofa is megtette, hát most rajtam a sor.

Persze nagyon gyorsan arra jutottam, hogy semmivel sem tudok lefaragni a költségvetésből, de azért előkerült néhány dolog, nyilván. Például visszavehetem az internet sebességét, amit hétfőn meg is tudok tenni, és meg is fogok. Ez havi 2000 forint megtakarítás, de 15 Mbit/s-ról csupán 4-es lesz a sebesség. Aztán a tévés előfizetést is át kell nézni, de azt hiszem a sorozatok és a függőség miatt kötve vagyok néhány csatornához. Fűteni már nem fűtünk, és egyébként a szezonban sem sokat, így azon nincs mit faragni. A telefonszámlám 4000, de maximum 6000 forint körül mozog, ami azt hiszem már csak úgy csökkenthető, ha lemondom az 1500 forintos mobilinternetet, vagy kidobom a készüléket, bár inkább el kellene adni, hiszen azzal bezsebelhetnék 70000-et, ami nem semmi, de úgy sincs értelme, mert fizetni kell utána a kölcsönt. A víz, villany, közös költség kilőve, azokon már nem tudok mit alakítani, de ha a cigiről sikerülne leszoknom, az sokat lendítene a dolgokon, akár több tízezret is, hiszen lassan láncban nyomom. Ásványvizet pedig nem iszunk már, igaz kólát sem!

Aztán bevételt hozhatna, ha eladnék pár dolgot, de nem sok eladnivaló termékem van, bár a foteleket a seggem alól tudom nélkülözni, hiszen a notebook az ágyon is ugyanolyan jól működik. Mivel nyár van és jó az idő, egész jó áron el tudnám passzolni a bejárati ajtót is, a biztonság miatt meg nem kellene különösebben aggódnom, hiszen a rács továbbra is véd, ráadásul kettő is van belőle, és bónuszként még a széljárás is jobb lenne a lakásban. Egyébként pedig mennyire furcsa, hogy amint nincs pénzem valamire, rögtön mennyire bír hiányozni. Például a mozi, pedig az új Terminator filmet is úgy megnézném!

És csak azért, hogy tisztán lássatok, tegnap számoltam ki a rezsimet, amit már osztunk, és csak az én részem 72 darab ezres lett, amiben már a törlesztő és a benzin is benne van, ami nem több mintha tömegközlekedésre vennék bérletet, és a kocsival napi egy, sőt talán másfél órát is spórolok időből. Kíváncsi lennék ti ezt mennyiből látjátok kihozhatónak. Mennyit kellene keresnem, hogy szűkösen, de mondjuk jóllakva kijöjjek a havi pénzemből? 110000 elég lehet?

És emlékeztek gondolom arra a szavazásra, ami nemrég szerepelt a blogon, és az volt a kérdés, hogy ti mennyiből tudnátok édesen, lemondások nélkül élni és anyagilag is fejlődni, egzisztenciát teremteni. A legtöbb, azaz több mint a fele voksoló bizony a 200000-300000 forintra nyomta azt a bizonyos gombot, és szerintem ez reális is a mai árakhoz képest, és egy kicsit sem a földtől elrugaszkodott. Biztos gondolsz valamit ...

Ja, és van két eladó piros Ikea fotelem, Skruvsta névre hallgatnak. Igen, tényleg eladom! Nincs különösebb bajuk, körülbelül egy évesek, de talán egy tisztítás rájuk fér. Aztán van egy fehér és nagy könyvespolcom is, azt már linkelni nem tudom, mert nem kapható, de hasonló ehhez, csak nagyobb és baromi olcsón megszámítom. Jelentkezni a gusvagyok@gmail.com címen lehet!

Mohikánékat gyerekáldás érte a minap, azaz vettek egy kutyust, azaz a drága vette Mohikánnak ajándékba, méghozzá egy fajtiszta Yorkshire Terrier-t. Mert Mohi már régóta szeretett volna egyet.

Aztán másnap az állatorvosnál kiderült, hogy nem is fajtiszta, hanem valami keverék, ami nem baj a kutyus szempontjából, mert ettől még ugyanúgy szeretve van és lesz. Csak hát ne lenne az a fránya motoszka ott hátul, melytől az ember nem tud felhőtlenül örülni. Tudjátok 30.000-et lehúzni másokról, egyáltalán nem szép dolog, és érthető ha valakit ez bánt ott legbelül, de ...

"... Az egészben ami rendkívüli módon dühít, korántsem a pénz, vagy az, hogy nem yorki. Ami dühít, és ökölbe szorítja a kezemet, az az, hogy az a rohadt, gerinctelen, gennyes alak, aki eladta a feleségemnek, nem anyagilag károsított meg bennünket. Látni rajta a szomorúságot, a dühöt, a fájdalmat… ez az ami előhozza belőlem az ősemberi lényt, s törni-zúzni, pofát beverni vágyom. Az a tény, hogy egy olyan csodálatos és kedves embert bántott, mint Ő, akivel épp azért tudta ezt megtenni, mert ilyen. Mert nem a legrosszabbat tételezi fel a másikról, mert eszébe nem jut, hogy valaki ilyennel nyerészkedjen. S dühös vagyok magamra is, mivel én szerettem volna olyan nagyon yorkit és Ő nekem akart vele kedveskedni. Lehet, ez felesleges önostorozás, de akkor is motoszkál bennem. ..."

Ezért is tette Mohikán a következő, tökéletesen érthető és szükséges lépéseket, aztán pedig ezt a felhívást. Én pedig továbbadom, mert nem szeretném ha mások is úgy járnának mint kedves barátaim. A hirdetés egyébként még mindig kint van az Expressz oldalán, és máshol is találkozhatsz vele, de arra kérlek, ne hagyd magad átbaszni.

Továbbá ha épkézláb ötleted van arra, hogy törvényes úton hogy lehetne kicsinálni a kis hamist, tedd meg, hogy vagy ide, vagy Mohikánhoz bekommenteled. Előre is köszi.

Egy ingatlanos ismerősömtől úgy hallottam a minap, hogy elég durván esnek a lakások árai, habár Budapesten talán még ezt nem érezni annyira, de például Dunakeszin már 9 millióért is lehet 40 négyzetméteres, teraszos, kocsibeállós, földszinti, új építésű lakást venni. Ezek szerint jó esélyünk lenne arra, hogy egy "sima" cserével, kicsit nagyobb vidéki, de mégis Pest közeli otthonba költözzünk. Erősen gondolkodóba estem, talán le is írom egy papírra mi szól mellette, és mi ellene.

Ráadásul még mindig élek-halok a háziállatokért és már ki is néztünk Édespofával egy kóbor kutyát, amelyet szívesen befogadnánk, csak hát akkora mint egy oroszlán, én pedig megfogadtam, hogy a 30 négyzetméterre még egyszer nem kényszerítek be semmilyen állatot, még macskát sem. És nagyon irigylem Chillout kolleginát ezért a gyönyörűségért! Én is szeretnék a fűben hemperegni, gondtalanul bolondozni és futkározni mint egy kisgyerek, illetve 8-tól 4-ig dolgozni. 

A jó megfigyelők, vagy azok akik elég régóta olvasnak, már megfigyelhették, hogy nem vagyok egy Amerika-mániás, és nem is értem sokszor miért majmoljuk ennyire őket idehaza, amikor sokkal több és jobb példákat is vehetnénk, például a skandináv országoktól.

Azért mégis van néhány dolog, amit irigylek tőlük és hiányolom, hogy nálunk még senki sem valósított meg hasonlót. Ilyen például a magánházak előtti kirakodó vásár is, amit rosszabb esetben azért tartanak mert elhalálozott egy családtag és az ő holmiját árusítják ki, de legtöbbször persze nem emiatt vonulnak az utcára. Én simán el tudom képzelni, hogy Budapesten vagy a többi vidéki városban is, a lomtalanítás előtt legyen egy ilyen vásár, ahol az emberek a már nem használt cuccaikkal kereskedhetnek. Meggyőződésem, hogy fele annyi kidobandó holmi lenne! Én például most a lakás felét le tudnám vinni, annyi a nem hasznos termék, sőt mi több, vásárolnék egy jó állapotú bringát is kéz alatt, és erre mi sem lenne egyszerűbb, mintha a hétvégén elindulnék az utcában, aztán a kerületet bejárva keresnék egy szemrevalót. Ráadásul ez egy kényelmes módja is annak, hogy megszabaduljon az ember a felesleges dolgaitól, hiszen nem kell átvinni a város másik felére, valami használtcikk vásárra, csak a ház elé, ahol lakik.

Szerintetek kinek és hogyan kellene egy ilyet összehozni? Az önkormányzatoknak, a lakóknak, vagy netán egy magánembernek kellene ilyen akcióba fogni? Ti kihasználnátok egy ilyen lehetőséget? 

Ma beleestem teljesen a Bringapiacon egy KTM bringába, amit már sajnos rég eladott a srác, de legalább most eldöntöttem véglegesen, hogy lecserélem a régi Giant kétkerekűmet. Eladom ha tudom, amennyiben kell valakinek szóljon.

És szóljon az a kedves olvasóm is, akinek van egy megkímélt állapotban lévő versenybiciklije, mert nagyon fáj egyre a fogam és a jövő hónaptól már azzal szeretnék betekerni a munkába. Előre is köszi! 

Olyan szinten undorodtam meg a cégtől ahol dolgoztam pár nappal ezelőttig, hogy nem bírom elviselni a ruháikat itthon, így kitettem őket a Teszvesz-re. Ami megmarad azt meg odaadom majd a hajléktalanoknak, csak ne mérgezzék tovább a szekrényemben található többi ruhanemű hangulatát. Komolyan mondom, mintha minden kifakulna mellettük! Képzelődöm, ugye?

Szinte napi szinten történik velem is olyan mint Mebarak-kal, legutóbb éppen a Szigetről hazafelé a Mol kútnál. Cigit vettünk, adom az 500-at, erre a fickó: "Tartozom egy ötössel! Majd legközelebb!" Ezt még jobban utálom, mint azt amikor a pizzafutár számonkéri rajtam, miért csak olyan keveset adtam. Pedig én még meg is értem, ha valaki borravalóból él, hiszen én is dolgoztam olyan helyen, ahol elég sokat számított, ki mennyit ad.

Na igen, de azért meg kell dolgozni! Nekem nem elég ha a pultos a benzinkútnál csak leveszi a cigarettát és odateszi elém. Ezért a teljesítményért a fizetését kapja, tehát úgy érzem, akkor ha akar valami plusszt, hát teljesítsen felül. Például mosolyogjon. Ugyanez a pizzás gyerek is. Ha hidegen ér ki a kaja, és még paraszt is, akkor ne várja a többletpénzt, inkább kussoljon. Azt meg pláne utálom, mikor mocskos valakinek a keze, még ha nem is ért hozzá közvetlenül az ételemhez. Étteremben is mindig adok legalább 10%-ot, de a kiszolgálástól és a kaja minőségétől függően néha mélyebbre is nyúlok a zsebembe, mint ahogy a Lugasban minden alkalommal meg is teszem, de héhol lefelé kerekítek.

Egyébként mi is szoktunk a butikban kapni aprót, sőt néha több százat is, de csak is akkor, ha valamelyik eladó, vagy én a kasszánál, kitüntetett figyelemben részesítem a vásárlót. Akkor adnak, ha úgy érzik, most többet kaptak a szolgáltatásból, mint amennyit elvártak volna. És hálásak, azt pedig így fejezik ki. Adok-kapok!

Biztos említettem már, hogy az itteni írásaim közül néhány megjelenik a CotCot oldalán is, melyek közül a legújabb a Bakancsos post, már több mint 5000 olvasót vonzott. Érdemes ott is megnézegetni a hozzászólásokat!

Aztán itt van ez a játék, melyre nem igazán akarnak jönni a képek, így az eredeti időpontot meghosszabbítom, többek között azért is, mert még ketten jelezték, hogy küldenének, de idő hiányában csúsznak egy kicsit. Csajok! Ne húzzátok az időt, mert Mike nem akar saját magával versenyezni! Szóval augusztus 10-ig még várom a képeket, aztán lehet majd megtekinteni őket, és szavazni egészen szeptember 1-ig.

Aztán Zsuzscsi, akiről már elég sokat hallhattatok itt, megkért egy értékesítési feladatra, így most megmutatom nektek azt a gépet, melyet szeretne eladni 25 ezer forintért. Akit érdekel, bombázhatja a picizsuzscsi@freemail.hu címen a kérdéseivel.

A Goldenblog versenyén meg izguljatok értem, mert én azt teszem már tegnap este óta. Hű, de izgulok! Hű, de izgulok! Hű, de izgulok!

Jah, és a Principal-lal közös 2 Brothers válogatásunk ma kerül ki, és már letölthető is lesz, csak klikkelned kell ide a bal oldalra, a banner-re. Egy kis ízelítő, hogy mire számítsatok: "Olvastam valahol, hogy egy ember élete során átlagosan 7,4 évet utazik összesen. Különbözô közlekedési eszközökkel, hol csak a szomszédba, hol egy másik kontinensre megyünk. Van olyan hogy sportot csinálunk a mozgásból, van hogy kikapcsolódás lesz belôle. A lényeg, hogy életünk meghatározó része lett. Mára a zene is belopta magát a fülünkbe utazásaink során. A mostani 4 részes válogatásunkkal egy komolyabb utazást tehetsz velünk a zene világában! Pattanj fel a bringádra, vezesd a verdát, zakatolj a vonaton vagy csekkolj be egy repülôútra, a zenét soha ne hagyd otthon! De arra azért nagyon vigyázz, hogy a hangos zene hallgatás nemcsak a hallásodat teszi tönkre, de veszélyes is lehet a közlekedésben!" Aztán várom ám a visszajelzéseket is, legyenek azok pozitívak, vagy negatívak!

Nem is tudom talán jól összefoglalni és olyan részletesen és közben lényegre törően leírni azokat a tapasztalatokat, amik itt értek, mert olyan ideges vagyok még most, egy fél doboz cigi és egy hideg zuhany után is, hogy mindkét lábam remeg.

Ami bizonyos, hogy legközelebbre is megtartom ezt a jó szokásom, és még mielőtt igent vagy nemet mondok egy állásajánlatra, jó alapos terepszemlét tartok. Mert most ezt tettem immáron sokadszor és bődületes eredménnyel járt.

Először is, most és itt leszögezem, hogy nem megyek a pipásokhoz dolgozni! Másodszor azt hiszem új értelmet nyert a jelenlegi munkahelyemen sok minden, és furcsa, de pillanatok alatt értékeltem át magamban dolgokat, melyek eddig szöges ellentétben álltak az eddigi tapasztalataimmal és elveimmel, sőt a józan ésszel is (excelles füzet-néhányan tudják mi ez). Most persze hirtelen mondok ilyeneket, aztán majd pár nap múlva megbánom, tudom előre, de.

Nos, pár apró kis dolog, amiért megint kihagyom a "meggazdagodás" lehetőségét: 1. leltár minden hónapban 6-kor van és 10-ig tart, de nem este, hanem reggel 2. telefonálás nincs, vagy csak vészes esetben (internet felejtő) 3. a boltból kimenni nem lehet 12 órán át, meg ugye minek is 4. "a cigiről le kell szokni" 5. rózsaszín munkapóló 6. káló nincs, azaz a havi 3-4-5-6-7-15 ... darab hiányt fizetni kell keményen, azaz amennyivel többet kapnék, egy szarabb hónapban el is megy 7. (és ez a legfontosabb) az a pénz amit ígértek áll, csak 30-40 órával többet kell érte dolgozni mint a törvény által is előírt hivatalos óraszám, azaz kötelező túlóra van. ez magában foglalja azt is ha hirtelen sokan lesznek és be kell ugrani hétvégén, és azt is ha árú jön, vagy valaki hirtelen lebetegszik. azaz ha a mostani helyen maradok és mondjuk bevállalok havi ilyen mennyiségű túlmunkát, akkor jobban keresek mint ezeknél.

És még hozzájön, hogy alig valamire szándékoznak bejelenteni, ezért már erkölcsi alapon sem engedhetek meg magamnak ekkora mélyrepülést, így úgy döntöttem nézzék hülyének a jó kurva nénikéjüket. 

Amikor látta a csaj, hogy majdnem sokkot kaptam az interjú alatt, záró akkordként megkérdezte: "Mindenhol vannak hülyeségek, nem? Vagy te már dolgoztál olyan helyen ahol szinte 100%-osan jól érezted magad?" Mondtam neki, hogy igen! Kettő is volt ilyen, az egyiknél 6 évig, míg a másiknál 3 évig dolgoztam, és még mindig ott lennék, ha az első, majd a második is nem szűnik meg, és eszembe sem jutna másik állást keresni. Nah, ő meg ennél a résznél kapott sokkot.

Egyébként ha az olvasóim között lenne valaki, akinek van pár felesleges milliója, nyugodtan bízza csak rám, eszeveszett jó ötleteim vannak arra, hogy pár éven belül egy jövedelmező vállalkozást és sok pénzt nyerjünk belőle.

Egyenlőre jól telik nálunk az idei első négy napos ünnep, ugyanis festéshez készülődünk, bár nem kapkodjuk el a dolgot, tekintve, hogy Édespofa még alszik most is.

Tegnap 5 darab ember nagyságú zsákot sikerült megtölteni szeméttel, mert nekifogtunk elsőként a szelektáláshoz. Mi kell, mi nem kell. Mit vettünk elő néhanapján, és mit nem használtunk még soha. Gondolom sejtitek, hogy ez utóbbiból volt a több. Az újságos gyűjteményemet is kezelésbe vettem, így a régi Wanted, Wan2, DJ, Muzik és Mixmag darabok az egyik aukciós oldalon landoltak, de ugyanígy járt az mp3 lejátszóm, a videó és az egyik dvd író-lejátszó is. (Akinek kellenek itt is jelentkezhet értük!)

Édespofa legnagyobb örömére megtaláltuk életem első számítógépének a merevlemezét is, amit ő rögtön szét akart kapni. Durva azért, hogy a mostani telefonom 2 gigás, a jelenlegi külső merevlemezem 500-as, és már kell új lassan, ez meg csak 1 gigás volt!

Előkotortam a régi "hivatalos papíros" dobozt is, amiből körülbelül 10 dologra volt szükségem, a régi bérleteket, szerződéseket, mindenféle haszontalan dolgot, szintén a kukába löktem. Most kertészeti doboz lett a neve, tele van virágfölddel és tápokkal. Hát nem nagyszerű?

Kidobáltam még a régi szerelmes leveleimet is, amelyek közül néhányat vicces volt most újra olvasni. Volt egy Sebastian nevű fickó, aki írt nekem levelet még akkor amikor pincérként dolgoztam, az étterem címére. Az állt benne, hogy megbabonáztam teljesen és mióta visszament Londonba, másra sem tud gondolni, mint rám. Leírja, hogy nézett ki mikor nálunk ette a pizzát, milyen póló volt rajta, milyen üdítőt ivott. Azt kéri, hogy ha emlékszem rá, és tetszett nekem, akkor találkozzak vele újra!

Aztán egy osztrák fickó, akit a Sport szaunában szedtem fel, olyanokat írt, hogy velem akarja leélni az életét, és költözzek Bécsbe. Nem mentem, bár fingom sincs, hogy miért, pedig életem egyik legjobb szexuális élménye a vele eltöltött 5 órás hancúrozás volt. Fiatal voltam és hülye, Reinhard pedig egy félisten volt a szememben, akihez én nem nőhettem fel. Meg persze önbizalom túltengésem sem volt, vagy csak túl józan voltam? Már nem is emlékszem melyik hülye kifogás miatt, de maradtam.

Találtam még egy csomó orvosi leletet is, meg kórházi zárójelentést. Döbbenet, hogy már 1995-ben diagnosztizálták a tályogom, és még csak most szabadultam meg tőle végleg. Kicsit elhúztam a dolgot, nem?

Most megyek pakolni és glettelni, aztán húzunk a festéket megvenni. Azt mondtam már, hogy nem fehér lesz a fal, hanem egérszürke? Persze csak az ami eddig fehér volt! A piros, a lila és az almazöld az marad.

Most az a helyzet, hogy Kyan mindenféle okok miatt mégis elállt a szomszéd lakás megvételétől, így szabad a vásár megint. 

Jah, és végre töltöttem fel egy csomó képet az Ovi-ra, így ti is bele tudtok szeretni a lakásba, ami egyébként 35 négyzetméter, egy szobás, külön vécével, kis előszobával. A szoba ablaka egy csendes utcára néz, a fürdőszobáé pedig egy udvarra, amin egy nagy fa áll. Felújítani maximum annyit kell, hogy költözés előtt kifest az új tulaj, és cserél egy ajtót, meg egy ablakot.

Szóval jelentkezzetek, mert teljesen be vagyok rezelve! Itt parázok, hogy valami nagyon gáz szomszédot kapok, ezért mindent elkövetnék, hogy ismerős jöjjön ide lakni, vagy egy nagyon kedves és csendes ismeretlen, akivel lehet együtt főzőcskézni, virágot ültetni, társasozni és mozizni. Björk lenne a tökély, de sajnos ő és Zoli nagyobbat keres. Látjátok, még az sem feltétel, hogy bumbi legyen az új lakó, elég ha bírja őket!

Eladó ugyanis a mellettünk lévő 35 nm-es lakás, elég jó áron, hiszen gyorsan szeretne a csaj tőle megszabadulni. Kellemes zöldövezeti részén van zuglónak, nagy konyhával, külön vécével, világos szobával, rengeteg átalakítási lehetőséggel, és nem utolsó sorban velünk a szomszédságban. Hétvégén rakok fel róla képeket is!