"Fagylalt" címke archívuma

Édesszájú vagyok, de ez biztos nem újdonság azok számára akik már régóta olvasnak, illetve ismernek, hiszen ők tudhatják, hogy egy akármilyen habos süteménnyel könnyűszerrel le lehet venni a lábamról.

Ezért is vagyok gondban, mert gyerekkorom óta az egyik gyengém volt a gesztenyepüré, melyet ilyenkor ősszel még inkább kívántam, aztán az a sok műanyag, műtejszínes, adalékos-ízfokozós, dobozolt, vagy babból készített, annyira elvette a kedvem tőle, hogy nem is emlékszem mikor merészkedtem utoljára a cukrászpultok gesztenyepüré-részlegéhez.

De most nagyon kívánom, és a legrosszabb az, hogy akármikor csak eszembe jut az áhított édesség, illetve annak hiánya, kizárólag a régi Filipovics Cukrászda által gyerekkoromban gyártott püréjére gondolok, melytől azonnal összegyűlik a nyál a számban. Ugyanez a puncs fagylalt is, meg a citrom, de gondolom kitaláltátok, hogy már náluk sem ugyanaz, ezért otthon sem veszek igazán. Egy maradt, a télifagyi! Arról is Édespofa és a hugicám tudna mesélni, hogy a múltkor hányat nyomtam magamba ... Finom krémes, dermedt csokival a tetején, amely a szádban rögtön szétolvad!!! Hmmmmm.

Ma még nem kapcsoltam be a ventilátort, és csupán kettőször tusoltam, az ilyenkor már megszokott 4-5 helyett. Szeretném ha hétfőig ez az idő már nem romlana el, aztán tőlem süthet utána két hétig, lehet 40 fok is, úgyis közel leszek valamilyen vízforráshoz.

Egyébként elméláztam, hogy vajon az idén miért nem sikerült még egyetlenegy fagylaltom sem? Pedig nem csinálom másként őket mint tavaly, de mégis íztelen, színtelen, szagtalan fos lesz mindegyik. Gondolatban a mai fehércsokis-meggyes is remekül hangzott, de elkészítve pont olyan ócska lett mint a többi. Ez valami átok!

Nem is tudom miért csodálkozom azon, hogy évek óta nem bírok megszabadulni egy kilótól sem, hiszen ha csak a mai bevitelt nézzük, nem igazán tűnik fogyókúrásnak. Bár valahol azt hallottam az egyik nagyon celeb fagyikúrával fogyott le, de gondolom chipset nem evett hozzá!

... egységes állagú és még sorolhatnám, de ma megcsináltam az idei nyár első házi fagylatját, ami mákos lett, de mintha nem sikerült volna olyan jóra, mint ahogy arra emlékszem tavalyról, vagy akár gyerekkoromból.

Eszembe is jutott amikor még otthon laktam és nyaranta besegítettem a fagyis néninek, aki hálából egész nyáron ingyen nyalakodással látott el. Azok voltak ám a szép idők! Akkor még a citromos fagyinak is volt íze, a puncsból nem hiányzott a mazsola, a mák pedig szinte harapnivaló volt, és mindegyik igazi tojással készült. Isteniek volak, nem úgy mint a mostani, ami a hűtőben figyel. De sebaj, pénteken újra szabad leszek, akkor megint próbálkozom majd. Biztos belejövök megint, aztán lehet jönni vendégségbe, és eszegetni a finom házi fagyikat!

Mi már el is kezdtük a saját kis Hal a tortán műsorunkat, hiszen ma Amby-nak és Katicának dobtunk össze egy kis olaszos tésztát, aztán ezt megfejeltem egy kis saját készítésű csokifagyival. A vacsora elé, mellé, illetve alá pedig üdítőként az új Rauch mangós Ice T-t, Pepsi Max-ot, Limoncello-t és Batida de Coco-t ittunk. Remélem nem pontoznak le, mert annyira ötlettelenek voltunk, hogy olasz kajával vártuk őket, de arra kíváncsi leszek, hogy az én fagyim hány pontos az itt kaphatóhoz képest. Aztán az is rejtélyes kérdés, mi hogyan oldjuk meg, hogy náluk vacsorázzunk Milánóban? (A kávéért bocsesz, adok egyet itt, csak kapjátok el!)

Ja, és a fagyiról jut eszembe, hogy emlékeztessetek mindig ha ezután boltban akarok vásárolni nyalakodnivalót. A múltkor ugyanis lusta voltam, és potom 1200 forintért vettem egy Carte D'Or Mozartkugeln-t, amiről mindenkit lebeszélnék. A házi (és most nem fényezni akarom magam) cucchoz képest ez egy borzasztó élmény volt, pedig régen el sem bírtam képzelni finomabbat a Carte D'Or jégkrémeknél. Mégis most csak a vizet és a mindenféle adalékanyagokat éreztem benne, semmi lágyságot, ízt, borzongató élményt nem nyújtott. És amíg itthon 400-500 forintból csinálok egy ekkora adagot, addig ez meg több mint 1000 forint. Soha többé!

Ja, és Uno-t is játszottunk, mely közben az én sajátos szabályaim miatt, először láttam Amby-t kiakadni. Nem nagyon, csak kicsit, de egy élmény volt!

Már tudom mikor gondolja Édespofa úgy, hogy mennyei az általam készített fagylalt, hiszen akkor nem válaszol a feltett kérdésemre, csak nyal és mosolyog, kanalaz és bólogat, cuppog és hümmög, a fejszerkezete pedig tényleg egy boldog kisbabáéra hasonlít. Vagy nem is! Inkább olyan mint amikor szeretkezés után, szótlanúl fekszik az ágyon.

Most meg spenótos rizottót csinálok neki, mire hazaér a futásból, már kész is lesz. Megyek is, nehogy leégjen. Egyébként köszönet Bruce-nak, hogy így ráugrasztott minket eme fenséges ételre.

Jah, és főzni az 50 fokos konyhában az igazi kihívás, melyről érdemes ezt is elolvasnod. Jót fogsz nevetni rajta! 

Kaptam a névnapomra a kollégáimtól fagyiskanalat, meg 6 darab kelyhet, úgyhogy neki is kezdtem ennek a túrós csodának. Mindjárt lesznek képek is, azaz itt is van már egy. Az íze pedig mennyei lett, pont annyira savanyú, mint amennyire édes és krémes.

Most jönnek hugimék, hozzák az esküvői meghívót, én meg tegnap este gondoltam egyet és előkészítettem ezt a fagyit. És igen!!! Tökéletes az íze, tökéletes a keménysége, és tökéletesen néz ki! Mondjuk én annyit módosítottam a recepten, hogy reszeltem bele tejcsokit, amit már csak a végén raktam bele, így nem olvadt el.

Remélem mindenki nagyon izgult, hogy igazi fagylaltosbácsi leszek-e! Jelentem, az lettem. A holnapi menü pedig étcsokis és túrós fagyi lesz, hétfőre pedig ezt az eperkrémet szándékozom elkészíteni. Át lehet hozzánk ugrani vendégségbe, de szólok előre, hogy gombócolót kérek cserébe, mert még mindig nem találtam olyat ami designban megfelel, és tartósnak is ígérkezik.

Tegnap megpróbálkoztam a házi fagylaltkészítéssel, de elég kevés sikerrel, ami el is vette a kedvem egy kicsit a dologtól. Ugyan Pudingocska és Pé is élvezettel nyalogatott belőle, de az állaga inkább jeges turmixra emlékeztetett, nem pedig fagyira.

Azért nem adom fel ilyen könnyen, hiszen holnap újra belevágok, és próbálom kiküszöbölni az elsőnél vélt hibákat. 

Még nincs is itt a névnapom, de az ajándékom ma már a kezeim között landolt, holnap pedig megnyitom Gus házi fagyizóját, csak még el kell döntenem, hogy a sajtos, az epres, vagy a fehércsokis álmot akarom-e megvalósítani.

De még mielőtt elkezdem reggel az alapanyagokat összerakni, gyorsan elszaladok fagyiskanalat venni, hisz semmi értelme az egésznek, ha nem gombóc. Mondjuk azt még nem tudom hol lehet ilyet vásárolni, de majd mindjárt ráugrom az Ikea oldalára, hátha. 

Azt hiszem fagyigépet kérek a névnapomra, mert ezen az oldalon annyi receptet találtam, hogy már most elolvadtam a gyönyörűségtől!