"Fesztival" címke archívuma

A Szigetre már gyűjtik be a 2008-as fellépők neveit, erre most napvilágot látott a hír, miszerint a IV. kerületi polgármester azt kéri a bíróságtól, hogy tiltsa be az este 10 és reggel 6 közötti zenés és egyéb műsoros rendezvényeket, valamint a zene- és műsorszolgáltatást. Nos, ez egy az egyben a Sziget végét is jelentené! Szerintetek mi lenne a megoldás? Felfogják valaha is a környéken élők, hogy mekkora bevételt, ismertséget, pozitív megítélést jelent ez a fesztivál az országnak és a fővárosnak? Költöztessük ki valami külső, nem lakott területre a rendezvényt? Ha igen, akkor mennyi a valószínűsége, hogy abba előbb vagy utóbb megint nem kötnek bele?

San Francisco-ban már nyomják az esemény plakátjait én pedig azon gondolkodom, hogy fordulhat elő olyan Amerikában, hogy még egy katolikus sem akadt ki és emelte fel a szavát. Ami késik, persze nem biztos, hogy múlik is!

Most már azok számára, akik ott voltak az izlandi csapat koncertjén, teljesen világos miért is istenítem őket oly nagyon, hiszen úgy láttam mindenki ráhangolódott egy perc alatt a számaikra.

A fellépés elején Biggi és Bongo pillanatok alatt elhelyezkedett a kütyük mögött és Earth belekezdett a You'll Never Change-be, ezzel teljesen felhergelve a közönséget, akik között szép számmal akadtak skandináv csajszik és srácok. A zenekar minden dalt legalább tíz percig adott elő, jól átkeverve az albumon hallható verziókat, aztán a negyedik szám után színre lépett Daniel Agust és az őrület még magasabb tetőfokra hágott. Daniel a Believe című klasszikussal nyitott, majd tovább folytatták az új lemez dalainak előadását, melyek közül a Hold You és a Moss aratta a legnagyobb sikert. A Gus Gus levonulását a színpadról nagy kiabálás fogadta, a kislányok a fejüket rázva őrjöngtek mellettünk, a srácok pedig ütemes tapsba és ugrálásba kezdtek. A ráadásban a Lust került elő, Bongo prezentálásában, aki végig szivarozva és kigombolt ingben feszített a szám alatt és kitolt hassal nyomta az igét a rajongóknak. Zárószámként jól láthatóan a háttérben meghúzódó Biggi kedvenc dala hangzott el, az Attention-ről a David, mely alatt ő is végig ugrált és tapsolt a közönséggel.

Érdekes volt úgy bulizni, hogy szinte csak külföldiek voltak mellettünk. Nyoma sem volt a magyarok arroganciájának és nem volt még a második sorban sem halálfélelmem, mint anno a The Prodigy-n. A második szám közben egy kisgyerek, aki a derekamig ért, befurakodott közénk és csináltunk neki egy kis helyet a színpad előtt. A rajongók végig figyeltek rá, még a legnagyobb ugrálás közepette is tekintettel voltak a gyerek méreteire és egymást figyelmeztették, ha valaki veszélyesen közel került volna hozzá. Egy kicsit nem Magyarországon éreztem magam!!!

Azt biztosan mondhatom, hogy az idei sziget egyik legjobb és legbulisabb koncertje volt a tegnapi azok közül amiket láttam és még biztosan sokáig emlegetni fogjuk édespofával. Még most is alig hiszem, hogy életemben először buliztam a Gus Gus fellépésén és ők ott álltak előttem, szinte karnyújtásnyira!

(Az utolsó képre kattintva megjelennek a legjobbak, amiket készítettem!)

Kívánságlistám a 2008-as szigetre: Klaxons, Bat For Lashes, Slovo, Pauline Taylor, Maxi Geil! & PlayColt, Plaid, Sia, Apparat, Spooky, Blue Foundation, Trentemoller, Rabbit In The Moon, Mark Moore, The Knife, Jon Of The Pleased Wimmin, Blu Mar Ten, Robyn, Boy George, Gossip, Telefon Tel Aviv, Carpark North, Skin, Portishead, Terra Deva, Frost, Kristine W, Múm, Sin, Paul Hartnoll, Jay Jay Johanson, Kettel, Marc Almond, Way Out West, Ian Brown, Jayn Hanna, Pete Burns, The KGB, D. Ramirez. Ja, és könyörgök felejtsük már el Pink-et, meg a Faithless-t jövőre!!! Thanx.

Szóval ez lesz holnap este a totális zűrzavar:

Megint öregedtem egy évet, bár szerencsémre azt mondják, még mindig alig nézek ki 30-nak, pedig már lassan 3 hetes a szőrpamacs az arcomon. Hiába, nem tudok hozzáöregedni a koromhoz!

Szóval tegnap volt minden jóság ami csak elképzelhető, bár a születésnapozást egy laza állásinterjúval nyitottam 10-kor, de hamar túl voltam rajta. Legkésőbb ma estig értesítenek, hogy továbbjutottam e a második fordulóba, ahol majd valami nagyon súlyos sivatagi próbatételek elé állítanak. Szörnyű, hogy már egy üzletvezetőt is úgy vesznek fel, hogy előtte mindenféle teszteket töltetnek ki és pszichológiai felmérést végeznek. A múltkor valahol azt olvastam, hogy takarítónőt keresnek középfokú angol és német nyelvtudással, ezért már semmin nem lepődöm meg, mert ha oda nem elég, hogy csodásan takarít valaki, akkor ide miért lenne elég, hogy nekem tízenéves tapasztalatom van.

Amikor teljesítettem az összes feladatot és agyilag lefáradva hazaértem, meglepetésként ért a kis székembe csempészett ajándékom, azaz Gus Gus jegy és a kedvenc parfümöm, Lolita Lempicka-tól.

Kis alvás után, megúszva a vihart, végre jött a nap legizgalmasabb része a szigetelés! Nagyon jól jött ki a dolog, mert összeverődött egy jó kis társaság, azaz Chillout, Évi, Retro, Jekyll, Tamás és mi ketten. Jókat beszélgettünk, röhögtünk Évi szinkronján, (amit a Macskafogóhoz adott elő) kajáltunk, és Tequila Sunrise-t töltöttünk le a torkokon, majd a Chemical srácokon ugrabugráltunk. Rá kellett jönnöm újra, hogy az Out Of Control még mindig a legjobb dala a két őrültnek és azt is felismertem, hogy a Star Gitar-ra remek társastáncot lehet előadni, ha van egy olyan pár hozzá mint a gyönyörű és csodálatos Évi és jómagam. Mivel nekünk I Am X volt az elsődleges cél, ezért sajnos potyogó könnyek kíséretében elhagytuk a csapatot és a Wan2 sátor felé vettük az irányt, ahol az első sorban gyorsan szorítottunk is helyet magunknak. Hogy milyen volt Chris és a koncert? Nos, kevés olyan élő fellépés van amit én végigtombolok és a fejemet rázva üvöltök, de ez olyan volt! Valamit tud ez a fickó amivel teljesen elvarázsol és amikor megszólalt a Nightlife, legszívesebben én is felugrottam volna mellé énekelni.

Képzeljétek, a sziget forgatagában fel lettem ismerve!!! Kiele szólított meg a koncert előtt, hogy: "Bocsi, de nem te vagy a Gus?" Mondanom sem kell, hogy a nyakában landoltam és együtt buliztuk végig I Am X fellépését, neki is csinálva egy kis helyet a színpad előtt. Érdekes dolog ez a blog írás és olvasás, mert egy csomó mindent megtudok egy másik emberről, egy kicsit úgy is érzem, hogy része vagyok az életének és mikor személyesen is találkozunk, az meg olyan mintha évek óta ismernénk egymást! Vele sem volt ez másként, pont olyan volt ő is mint amilyennek a bejegyzései alapján képzeltem és úgy éreztem, már évek óta "barátok" vagyunk, attól az apróságtól eltekintve, hogy személyesen még csak most ismertük meg egymást.

Úgy érzem nagyon jó este volt ez a tegnapi, sokáig emlegetni fogom! Ezúton is köszönöm Retro-nak a leitatási kísérletet, Chill-nek a részvételt, azt hogy láthattam Zolit táncolni, és az "Évidance"-et. Most pár napra hazahúzok a szülőkhöz, de aztán jön a hétvégi összefoglaló, addig meg pár előre programozott bejegyzéssel szórakoztatom a hűséges olvasókat!

Végül, de nem utolsó sorban mindenkinek köszönöm a sok jókívánságot, az sms áradatot, az íméleket és a postokat! A játékban három nyertes is van, akiket egy személyes dologgal fogok megajándékozni, remélem nemsokára! College egy igazán megható bejegyzést készített a szülinapomra, anyu(ha) egy egész oldalt szánt rám és kicsipiros is pirospontot érdemel!!!

Jó kis hétek következnek, ugyanis félig-meddig szabin vagyok, ami azzal is járhatna, hogy minden nap alszom délig, de nem, mert a belső órám felébreszt 6-7 körül, de ez legyen a legnagyobb probléma.

Szóval a héten elején pihenés és semmittevés, majd csütörtökön születésnapi koncertezés, azaz I Am X! Nagyon kíváncsi vagyok, hogy Chris milyen szerkókban fog fellépni és milyen lesz a színpadkép, mert ő az egyik kedvenc maximalistám és ezért biztosak lehetünk abban, hogy itt is a tökéletesre törekszik majd. Remélem a számok között a She, az After Every Party I Die és a Spit It Out szerepelni fog, de az is jó lenne, ha lenyomna pár régi Sneaker Pimps dalt is, például a Bloodsport-ot vagy a Spin Spin Sugar-t! Persze ha már kint leszünk, tisztes távolból megnézzük a The Chemical Brothers fellépését is, de a The Prodigy-n átélt halálfélelem után biztos nem az első sorban fogunk tombolni. Természetesen a szivárványos sátorban is tiszteletünket tesszük majd, főleg hogy nem kell hazasietni, mert édespofa sem fog dolgozni másnap, másrészt pedig biztosan fellép az unokatesóm is!

Pénteken hazautazunk a szüleinkhez mindketten, ami azért lehetséges együtt, mert egymástól 30 kilométerre nevelkedtünk, így beugrunk és jól meglátogatunk mindenkit. A szülői házakban számítani lehet néhány pohár alkoholos ital elfogyasztására is, hiszen több szülinapot és névnapot is meg kell ünnepelnünk! Szombaton pedig remélem szép napos idő lesz, mert egy orbitális családi strandolást terveztünk, anyákkal, apákkal, hugival, Ogre-val, Titával, a gyerkőcökkel, szóval képzelhetitek, hogy a csúszda nekünk lesz kibérelve! Aki esetleg azon aggódna, hogy nem lesz addig bejegyzés, annak megnyugtatására közlöm, hogy készültem pár előre programozott kis szösszenettel.

Vasárnap hazatérünk és készülünk lelkiekben is a hétfői Gus Gus koncertre, ahol viszont az első sorban szeretnék tombolni és Daniel Augus-ot fényképezni. Reményeim szerint nem csak az új dalokat fogják lejátszani, hanem olyan mára már klasszikusokat is mint a Believe, a Purple, a Barry, a David vagy a Polyesterday. Jah, és előtte Vad Fruttik, utána pedig Hyper!!!

Aki azt hitte, hogy ezzel a felütéssel véget ér a szórakozásunk, az tévedett, mert tervbe van véve egy szupertitkos helyre való utazás, ahol bloggerinákkal és bloggerekkel fogunk terrorizálni egy békés vidéki családot.

20.-án pedig édesanyám teszi tiszteletét nálunk, aki már nagyon kíváncsi a tűzijátékra, mert eddig még csak televízión keresztül látta. Én nem nagyon szoktam kimenni erre az eseményre, de most majd megpróbálok anyuval együtt örülni és nem arra gondolni, hogy azt a sok pénzt amit a nép felesleges szórakoztatására költenek, mondjuk a hajléktalanok étkeztetésére is lehetne, vagy környezet és állatvédő programokra.

Tervezünk szeptemberre egy pár napos horvátországi pihenést is, amire lassan el kell kezdeni készülni, szállást foglalni és hasonló kellemes feladatokat letudni.

Nagyon remélem, hogy a szigetes napokon összefutunk majd pár ismerőssel, például Ana, Zoli és Vincent már ígéretet is tett egy korsó sör elfogyasztására. Várjuk a többi jelentkezőt is szeretettel!!!

Találtam ma egy nagyon vicces blogot és benne több érdekes és jól megfogalmazott postot, amit a ti figyelmetekbe is ajánlok! Egy kis kedvcsináló a San Francisco-ban élő egyetemista tollából:

"Ez egy ilyen hónap. Cigányozni már cigányoztunk, most buzizni is fogunk. Két hete ugyanis megnéztem a san franciscoi meleg felvonulást, és baromi jól éreztem magam. Most meg hallom, hogy Magyarorszag ütemesen tart a közepkor felé, és a köznép nem szórakozik a meleg fesztiválon, nem nézelődik, és legfőképpen egyáltalan nem tanul. Csak gyűlöl, veszett erővel. Így lassan csak az merészkedik utcára, aki hibátlan testű fehér keresztény, lehetőleg 18 es 35 között. Ja, és szigorúan heteró. A kontraszt, az komoly.

Kedves gyakorta buzizó, homofób embertársaim! (És mindenki más.) Innen, a meleg Mekkaból, San Francisco mellől jelentem, vesztesre álltok. A nyitott tarsadalmak sajátja, hogy nyiladozáskor, a szabadságjogok kivívása közben időnként vannak konfliktusok, de amit egyszer kivívtunk, azt már többet el nem veszi tőlünk senki. Tőlünk, mondom, mert ebben a kérdésben teljesen nyilvánvaló módon a melegek pártjat fogom, mint minden normális ember.

A kivívas még folyik. Itt majdnem 40 éve, otthon meg (érdekes, mi?) a rendszerváltozás óta. Vége lesz hamar, mint vége lett mindenütt, ahol elkezdődött. Lesz buzinegyed Pesten is, és lesz benne sok tangabugyis buzigyerek. Akkor majd polgárháborúztok? Ugyan már. Okuljatok inkább, és ugorjatok át egy fejlődési szakaszt...."

Ez tök jó, folytatom az olvasást!

Pár héttel az izraeli Gay Pride után és az ott történt ellentüntetések miatt az Ynet.co.il közvéleménykutatást végzett a Coming Out-al kapcsolatban.

A felmérés szerint a válaszadók 73%-a elfogadná gyermekét akkor is ha az homoszexuális lenne! Ezen emberek közül 27% mondta azt, hogy ez befolyásolná a kapcsolatukat és valószínűleg rossz irányban. Az elfogadók közül 43% sajnálná ugyan de semmilyen változást nem érezne a gyerek iránt, 30% szerint ha nem vonják őt bele az életükbe, akkor nyugodtan csinálhatják. Ezzel szemben 15% nem tudná feldolgozni a dolgot és csupán a minimum kapcsolatot tartaná fenn a gyerekkel, míg 12% totálisan elutasítja a dolgot és kitagadná a családból! A felmérés azt is megmutatta, hogy a válaszadók közül az anyák 79%-a teljesen elfogadó és megértő ebben a kérdésben és inkább az apukák állnak hadilábon és utasítják el meleg lányukat/fiukat!

Nálunk a HVG kérésére a Medián készített közvéleménykutatást Szetey Gábor vallomása után, melyből kiderült többek között az is, hogy csak a szavazók bő egyharmada szavazna szívesen homoszexuális politikusra és ennél is kevesebben csak a drogot kipróbáló politikusra voksolnának.

Nem állítom, hogy Hollandiában minden rendben van és át kellene vennünk az összes szokásukat, de ott a lakosság körében 82%-os a melegek házasságának támogatottsága míg a cseheknél ez a szám csak 50% körüli, nálunk pedig még kevesebb.

Én személy szerint nem akarok házasodni (még) és nekem nem is erről szól az egész, hanem inkább a közös jogokról. Egyenrangú szeretnék lenni minden tekintetben és ha egyszer úgy döntök, hogy gyereket szeretnék, akkor lehetőségem legyen ezt megvalósítani. Akár milyen hihetetlen is, de az én anyukám is szeretne nagymama lenni!

Egyébként a hétvégén kezdődött a 25. Leszbikus és Meleg Filmfesztivál Los Angeles-ben, amit a Save Me című filmmel nyitottak meg. Az alkotások között ott van még egy megható coming out sztori, a Shelter is Brad Rowe főszereplésével és a Kiss The Bride, Tori Spelling-el. A színésznő szavai a film bemutatóján: "Soha senki nem mondhatja meg neked kit szeress, azt csak a szíved teheti meg!" Bírom a csajt, na!

Egész jó volt a Cool TV ötlete, hogy egész nap a Live Earth ment élőben, így mikor elegem lett a sok primitív baromból a hírekben, átkapcsoltam és ellazulhattam.

Volt jó néhány kiemelkedő pillanat is, hogy csak egy példát említsek: Toni Collette fellépése!!!

Egyébként szép dolog felhívni az emberek figyelmét a egyre veszélyesebb problémákra, melyek földünket és minket is érintenek, de kérdéses hogy ettől mi fog megváltozni a hétköznapjainkban. Ti mit tesztek meg azért, hogy egy kicsit hozzájáruljatok a környezetvédelemhez? Szelektívan gyűjtitek a szemetet, kevesebbet jártok autóval, golyós dezodort használtok, ... ???

Még kisiskolások voltunk, mikor megismertem Gabikát aki aztán az egyik legkedvesebb barátom lett a suliban és ma is szeretettel gondolok rá. Gabi nem volt szép kislány, sőt tejfölszőke hajával, hófehér bőrével, fejletlen testalkatával, sok dioptriás szemüvegével kilógott a többiek közül.

Mikor kezdődött a tanév, ő egyedül jött iskolába és már akkor felfigyeltem arra, hogy senki sem akart mellé ülni az első napon és összesúgtak a háta mögött. Nem kedves megjegyzések voltak ezek, hanem megalázó személyeskedés, úgy 7 évesek módjára. Ő volt a különc kis szerencsétlen és béna lány, akit mindig lehetett szívatni és utálni csupán a külseje miatt. A fáradtságot senki sem vette, hogy igazán megismerje, beszélgessen vele, vagy akár csak egy kicsit kíváncsi legyen rá. Én 9 évesen, döntöttem úgy, több közös hazamenetel után, hogy mellé ülök a következő évtől és barátommá fogadom. Innentől osztoztunk jóban és rosszban egyaránt. Együtt másztunk fára, kalandoztunk a lebontásra szánt házak között kiscicákat keresve, négylevelű lóherét szedtünk egymásnak, majd amikor paradicsommal dobáltak meg minket mint a legbénábbakat a suliban, azt is együtt fogadtuk. Akkor sem váltunk külön, amikor a nagyobbaknak verekedni volt kedve és Gabit jól megrugdosták, minden ésszerű ok nélkül. Nem szaladtam el, hanem felkapva a törött szemüvegét, együtt nyertünk egérutat és rohantunk a szüleihez. Kaptam én is a verésből, még később Gabi nélkül is, amikor a nagyobb srácoknak nem tetszett, hogy én már pár évvel előttük jártam és a felsős csajokkal együtt bandáztunk, sőt kaptam a fehér farmerem miatt is. Ott vágtam el magam, amikor a "béna" csaj mellé szegődtem és kiálltam mellette mindenben. Ez a döntésem volt az első, amit soha életemben nem fogok megbánni, sőt büszke leszek rá, amíg élek!

Gabriella azóta két kislányt nevel és boldog házasságban él a férjével. A verekedő srácok közül többen ülnek börtönben, akik meg nem, azok alkoholisták lettek és négykézláb csúszva látom őket mikor hazautazom a szüleimhez és este sétálok a városban. Boldog életet egyikük sem könyvelhet el magának, viszont nagyon büszkék még mindig, bár azt csak ők tudják mire!

Idéznék pár blogbejegyzésből, (kivételesen név és hivatkozások nélkül, sőt smiley nélkül) amik örömmel töltenek el engem és előremutatnak, nem pedig hátrafelé:

"... Jobban belebonyolódva a témába, még azzal sem lenne bajom, ha két nő vagy két férfi akarná összekötni az életét; hadd kössék, szintén nem tartozik rám. Azt viszont már nem annyira találom egészségesnek, hogy egy meleg házaspár, mint olyan, gyereket fogadjon örökbe. Nem is azért, mert rossz nevelést kap a gyerek, mivel elvileg bizonyított tény, hogy a homoszexualitás a génekből fakad, tehát ecsetelhetni nekem valaki, hogy milyen élvezet lehet egy férfival a szex, úgysem hat meg. Viszont el lehet képzelni – pláne ilyen mentalitással, ami manapság megy –, hogy szegény gyerek min mehet keresztül az óvodában és az iskolában, részint a játszó- és diáktársai (és azok szülei), részint a pedagógusok miatt. Ezt pedig nem feltétlen kéne hagyni. Legalábbis addig nem, amíg egyesek nem képesek felnőni bizonyos dolgokhoz."

"... Miért is jó tojást dobálni? Nem voltam ott, ha tehettem volna hogy felmegyek, akkor megteszem...nem azért mert meleg, zsidó, és liberális szdszes vagyok...és nem is a kiváncsiságért, nem vagyok közvetlen környezetemben érintve sem, csak egyszerűen így látom jónak...és nem értem miért is vagyok én ettől kevésbé magyar...ezt azért szeretném ha valaki elmondaná nekem...nem érzem, hogy ettől kevesebb lennék, hogy hulladék lennék...sőt úgy érzem, új dolgok, eltérő dolgok megismerése csak jobbá tesz.

Amúgy meg a hőzöngő fiatalembernek üzenem, ha nem forditana ennyi energiát azokra a dolgokra amit nem szeret, lehet hogy nem lenne ilyen frusztrált kis pöcs...arra meg kiváncsi lennék, ha meglát a tévében két nőt akik esetlegesen egymást kényeztetik, rögtön elkapcsolja elkezd fujj buzizni zsidózni meg stb, vagy elkalandozik a fanáziája, merthogy ő is a saját nemét szereti..."

"... A zenét alig lehetett hallani a sok fütyüléstől, bekiabálástól. Nem volt olyan vidám pride-hangulat sem, mint máskor. Meg amit szeretek. Aztán az egyetlen jó pillanatban, amikor épp rám mosolygott Nádasdy Ádám, mert lefotóztam, gyomorszájon talált egy záptojás. Megmondom őszintén, nagyon fájt, és alig kaptam utána levegőt. Összegörnyedtem, erre odajött egy srác kérni zsebkendőt, mert neki is tojásos lett a keze. Várj egy picit, meghalok épp, bocsi. ..."

"... Vannak, akiket soha nem lehet meggyőzni. Ezektől az emberektől kellene távol tartanunk magunkat, virtuálisan és fizikálisan is. Aki menthetetlen, az sosem fog megbarátkozni a gondolattal, hogy a fodrásza, hentese, ügyvédje vagy orvosa, neadjisten a gyereke, sógora stb. buzi. Hát haljon meg hülyén. ..."

"... Ha előbújnánk, és képviseltetné magát a hétköznapi melegek tömege a szolidaritást vállaló heterókkal, tangamentesen, talán észrevennék, hogy nem vagyunk szétverhető, megfélemlíthető csűrhe. Élni és élni hagyni. ..."

"... Ó, Istenem, ti gyűlölettől megtébolyodott embertársak!
Ha tudnátok, hogy a közvetlen környezetetekben is hány, meg hány ember vonzódik a saját neméhez! Olyanok is, akikről el sem tudnátok képzelni. Akik a rokonaitok, a barátaitok, akikkel nap, mint nap kezet fogtok, elcsevegtek, akiktől az ételt veszitek, vagy aki gyógyít benneteket, ha betegek vagytok, akik a szószékről prédikálnak nektek a vasárnapi misén...
És akik pont miattatok nem élhetnek teljes életet, nem foghatják kézen, nem csókolhatják meg gyengéden séta közben a szerelmüket. Hogy csak egy számotokra oly természetes, oly magától értetődő apróságot említsek. ..."

"... Amúgy pedig, heteroszexuális, családalapítást tervező fiatal, magyar férfiként nem kértem a Jobbik védelmét, mert ez a gyűlölködő, dilettáns, turbómagyar társaság a legutolsó, akiktől bármilyen nemzetsegítő lépés elvárható. ..."

Ezennel szeretném megkérni a kommentelőket is, hogy ez az én blogom, ahol nincs helye zsidózásnak, cigányozásnak, buzizásnak és ilyeneknek! Nem kell velem egyet érteni, de aki nem tud kulturált hangnemben írni, vitába szállni, kinyilatkozni a véleményét, az kíméletlenül törölve lesz és egy hozzászólása sem fog soha megjelenni. Ez nem fenyegetés, csak egy egyszerű közlés! Akinek nem tetszik ez a blog az álljon tovább!

Végül pedig közölném a sok "hazafival", hogy én holnap is itt leszek, meg holnapután is! Buziként fogok élni, segíteni fogom a környezetemben élőket, politikai és vallási meggyőződéstől, szexuális beállítottságtól függetlenül, még akkor is ha a másik ember feketébb vagy fehérebb bőrű mint én. Segíteni fogok bevásárolni a nénikének a boltban, vigyázok a szomszéd gyerekre, spagettit fogok főzni a szomszéd családnak, átkísérem a vakot az utcán, kisegítem a cigány srácot a boltban apróval és még sorolhatnám. Továbbra is emberként fogok bánni mindenkivel, aki velem is így tesz! Ettől előrébb jut a világ, a tojásdobálástól meg nem!

Akik várták a Live Earth beszámolót azoktól elnézést kérek! Sokkal szívesebben írtam volna arról és nem erről a fentiről, de ami késik nem múlik!

Zamárdiban!

Újabb bombát találtak London belvárosában, az operához közel, egy gépkocsiba rejtve. Még szerencse, hogy újra maximális készültség van a városban, hiszen közeleg a második évfordulója a több mint 60 ember életét követelő metrórobbantásnak.

Fenyegető levelet kapott Zamárdi polgármestere is a Balaton Sound fesztivállal kapcsolatban. A névtelen "terrorista" azzal bosszant fel minket, ha megtartják a fesztet, ő bizony robbantani fog! Remélem elfogják és a maximális büntetést szabják ki rá, még mielőtt július 12.-én elkezdődne a party. Nem beszari a levélíró fószer, mert nagy bátorság kell ahhoz, hogy életveszélyesen fenyegeti merje valaki a Brand New Heavies tagjait, a Beastie Boys zenekart, minden meleg dj ősapját, Roger Sanchez-t és a többi fellépőt.

Egyébként szinte biztos, hogy valami helyi bolond ámokfutásának része ez a firkálmány is!!!

Update: A baszkok is fenyegetik a bulizó jónépet, írja az Index! Délután lezárták az ibizai repteret ahol naponta több ezer turista fordul meg, mert az ETA a Gara című lapban üzent, hogy pokolgépet helyeztek el a váróban. Szerencsére csak fenyegetés volt és a bőröndben nem találtak semmit, de ez akkor is durva. Nem is utazom oda holnap!!!