"Francia" címke archívuma

Van az utcánkban pár francia bulldog, és közülük az egyik, egy Zsömi névre hallgató 6 éves kislány, éppen gazdit keres, mert nem tudnak már róla gondoskodni. Ivartalanítva van, szobatiszta, és nagyon különleges, ugyanis zöld a szeme, és a színe sem egy sztenderd. Természetesen ajándékba elvihető, csak jó helyre kerüljön, ami nem baj ha a közelünkben van, mert Luluval nagyon jó barátnők. Ha érdekel, fotó itt található, elérni pedig a gusvagyok@gmail.com címen tudsz.

Megértük azt is, hogy egy ipse a ma esti séta folyamán Csivavának nézte Lulut. Persze megértem, én az autókkal voltam így, még mielőtt Édespofát megismertem! Nekem mindegyik egyformának tűnt, és egy kicsit sem érdekelt, hogy melyik milyen márka, hány hengeres, és hány másodperc alatt gyorsul 100-ra. Négy kerekük volt, gurultak, és elvitték a valagamat ahová kellett, én pedig ennyivel bőven megelégedtem. Persze azóta ki lettem okosítva, most már ha meglátok egy jelet a gépkocsi elején, meg tudom mondani milyen fajta.

Egyébként ma reggel tusolás után, kissé szomorú arckifejezés kíséretében elmeséltem Édespofának, hogy a lelki szemeim előtt látom magunkat 15 év múlva, amikor még mindig a szart és a pisát takarítjuk a padlóról, és konstatáljuk, hogy mennyire félreneveltük ezt a kutyát. Úgy tűnik ugyanis, hogy lassan ő lesz az első és egyetlen olyan eb, amelyik szépen eljut odáig, hogy az utcán már ne is végezze a dolgát. Egyáltalán ne!

Aztán persze a beszélgetés végén már nagyon röhögtünk, de még nem döntöttem el, hogy a kín hozta-e elő belőlünk, vagy a tehetetlenség, esetleg a reménytelenség.

Ha nagyon nem akarnék vicces lenni, azt mondanám, hogy ez a kutya kicsit sem francia, inkább görög, hiszen falafel mindent amit elé raksz, de szerintem inkább ott van elásva a dolgok nyitja, hogy talán nem is a származását kellene feszegetni, hanem a fajtát. Egyesek szerint ránézésre lehetne denevér, macska, és patkány is, de szerintem meg felesleges találgatni, a biztos az, hogy ha nem kutya, akkor tehén.

(ui: Nem kakiltunk be éjszaka, és pisi sem volt!!! Az állatorvos szerint testileg fel vagyunk készülve a szobatisztaságra. Ja, és három kombinált oltáson vagyunk túl, mehetünk bandázni!) 

Hihetetlenek ezek a "kutyatenyésztők"! Már a harmadik olyanba futok bele amelyik vagy egyáltalán nem tesz fel fotót az eladásra kínált kutyáról, vagy feltesz két olyat ahol a pár napos csöppségeket tartja a tenyerén. Amikor pedig kérek képet az aktuális állapotról, az első magyarázkodni kezd, hogy nincs fényképezőgépe, és csak sok-sok fáradozás árán tud szerezni, a másik már megígéri, hogy még aznap küld, a harmadik meg azt, hogy másnap. Persze egy sem jön!

Tényleg, ha tudtok Budapesten francia buldog tenyésztőt, olyat aki megbízható és korrekt árat kér, ne felejtsetek el szólni. Előre is köszi!

Nem tudom mások akik kutyát választanak maguknak, hogy csinálják, de mi tegnap elmentünk megnézni ezeket a csöppségeket, és ugyan álomszépek voltak de mégsem hoztunk el egyet sem. Pedig kép alapján a kislányba már szerelmes voltam, de amikor odaértünk, semmilyen bizsergést nem éreztem. Nem éreztem, hogy ő az enyém kell, hogy legyen és nem lehet senki másé. Nem volt szerelem első látásra!

Természetesen nem vagyok benne biztos, hogy ennek így kell történnie, de eddig a tapasztalatok mintha azt mutatnák, hogy csak azzal a kis jószággal lett hosszú távú a kapcsolatunk, amelyikkel rögtön szerelembe estem, és szinte megbabonázott. De kétségeim is vannak ezzel kapcsolatban. Szerinted kell érezni bármit is? Nem elég ha csak felkapom azt amelyik tetszik, és elhozom, lesz ami lesz alapon?

Úgy tűnik elég bizonytalan vagyok ezekben a dolgokban, ezért jó lenne ha elmesélnétek, ti hogyan választottatok állatot. Vagy ő választott titeket? Ajándékba kaptátok, és már nem volt választási lehetőség? Meséljetek, mert ha a megérzéseket félretesszük, a józan ész bizony azt mondatja velem, hogy igenis el kellett volna hozni a tegnapit, hiszen olyan gyönyörű volt, hogy nem mostanában találok majd még egy ilyen szépséget. Vajon fogadjam meg a belső hang szavait, vagy rohanjak érte vissza amíg el nem viszik?

Egyébként a fent leírtak alapján úgy tűnhet, hogy totálisan ráparáztam a kérdésre, de tanúkkal (Édespofa, Zizike, Viki, és a fél Facebook, illetve mindenki akivel az elmúlt pár napban beszéltem) bizonyíthatom, hogy nem így van. És egyébként is minden eddig kitöltött teszt azt mutatja, hogy jó gazdi válhat belőlem, illetve minden fajtakereső szerint a buldog az első 10 típus között szerepel, amelyik illik hozzám. Képeket, fajtaismertetőket és hirdetéseket pedig nem is nézegetek sokat, csak úgy cirka 5 órában a napból. Úgyhogy nincs para, csak megfontolom a döntést alaposan.