"FranciaBulldog" címke archívuma

Nem tudom Lulu hogyan lesz szobatiszta! Napi 20 pisit, és 5 kakit mégis hogy lehet megtanulni úgy szabályozni, hogy reggel és este jöjjenek csak?

És olyan, mintha semmit sem tanult volna ez alatt a hónap alatt. Tegnap este próbaüzem volt, már nem volt bezárva éjszakára a dobozába, erre mintha hetek óta nem esett volna le neki, hogy mi miért történik, ugyanúgy bepisilt és bekakilt ahogy szokott. A fene sem érti ezt, az előző kutyánk ugyanezzel a módszerrel egy hét alatt vált teljesen szobatisztává, a felügyelet és a jutalomfalat megtette a hatását.

Mivel mostanában elég sok bulldogos gazdival beszéltem azért a fajtaleírások mellé, hiánypótlás gyanánt hozzátenném, mivel sehol sem írnak róla, hogy a francia bulldog az esetek 90%-ban nagyon nehezen lesz szobatiszta, ami ellentmond annak, hogy több helyen is kifejezetten ajánlják lakásba. A legtöbb gazda egyébként 7 hónapos korától egészen másfél éves koráig bezáróan nyilatkozott a megkérdezettek közül, de volt egy kirívó eset is. Találkoztam egy 2 éves kannal és a gazdáival, akiknek a második kérdésük az volt hozzám, hogy Lulu miként áll a szobatisztasággal. Elmondtam a tényállást, hogy azért minimális javulás tapasztalható, mire megnyugtattak, hogy az ő kutyájuk még mindig nem az. Ha ez nálunk is ilyen ütemben fog alakulni, akkor azt hiszem beszerzek egy macskaalom-dobozt, és arra szoktatom hosszú távon. Vagy ez hülyeség, és ne legyek ennyire türelmetlen és vészjósló?

Update: Amíg ezt a bejegyzést megírtam, bekakilt az előszoba közepére, még csak nem is a pelusra. Hozzáteszem, fél órája sincs, hogy feljöttünk a sétából!   

Megértük azt is, hogy egy ipse a ma esti séta folyamán Csivavának nézte Lulut. Persze megértem, én az autókkal voltam így, még mielőtt Édespofát megismertem! Nekem mindegyik egyformának tűnt, és egy kicsit sem érdekelt, hogy melyik milyen márka, hány hengeres, és hány másodperc alatt gyorsul 100-ra. Négy kerekük volt, gurultak, és elvitték a valagamat ahová kellett, én pedig ennyivel bőven megelégedtem. Persze azóta ki lettem okosítva, most már ha meglátok egy jelet a gépkocsi elején, meg tudom mondani milyen fajta.

Egyébként ma reggel tusolás után, kissé szomorú arckifejezés kíséretében elmeséltem Édespofának, hogy a lelki szemeim előtt látom magunkat 15 év múlva, amikor még mindig a szart és a pisát takarítjuk a padlóról, és konstatáljuk, hogy mennyire félreneveltük ezt a kutyát. Úgy tűnik ugyanis, hogy lassan ő lesz az első és egyetlen olyan eb, amelyik szépen eljut odáig, hogy az utcán már ne is végezze a dolgát. Egyáltalán ne!

Aztán persze a beszélgetés végén már nagyon röhögtünk, de még nem döntöttem el, hogy a kín hozta-e elő belőlünk, vagy a tehetetlenség, esetleg a reménytelenség.

Hihetetlenek ezek a "kutyatenyésztők"! Már a harmadik olyanba futok bele amelyik vagy egyáltalán nem tesz fel fotót az eladásra kínált kutyáról, vagy feltesz két olyat ahol a pár napos csöppségeket tartja a tenyerén. Amikor pedig kérek képet az aktuális állapotról, az első magyarázkodni kezd, hogy nincs fényképezőgépe, és csak sok-sok fáradozás árán tud szerezni, a másik már megígéri, hogy még aznap küld, a harmadik meg azt, hogy másnap. Persze egy sem jön!

Tényleg, ha tudtok Budapesten francia buldog tenyésztőt, olyat aki megbízható és korrekt árat kér, ne felejtsetek el szólni. Előre is köszi!