"Gondolat" címke archívuma

Ide tartozik, de külön gondolatként is megállja a helyét a kérdés, hogy: "Vajon miért van az, hogy azok fikázzák a hozzászólások között legtöbbet a blogodat, és téged, akik személyesen is ismernek?"

Takarítani kellene, virágot ültetni kellene, postára menni kellene, tanulni kellene, dolgozni kellene, vásárolni kellene, zenét hallgatni kellene, gyümölcsöt enni kellene, kiállításra menni kellene, bohóckodni kellene, strandolni kellene, utazni kellene, teraszon ücsörögni kellene, ... és mindezekhez már csak idő kellene!

Ma egész nap nagyon erősen gondoltam a mécsesre, de nem jött be, mert Édespofa nem hozott. Pedig az úgy szokott lenni, hogy kitalálja minden gondolatom, erre most azt mondja, hogy az sokat segített volna ha mondom mit szeretnék, nem csak gondolom. Már nem szeret? Kezdjek pánikolni?

Teljesen el vagyok keseredve, és persze megint mindenért magamat okolom, pedig Édespofa is megmondta, hogy nem én vagyok a hibás, egyszerűen csak át lettem baszva. Egyébként valahogy ki kellene már kódolnom magamból ezt az állandó önfelemésztést, mert sajnos bármikor, bármilyen kilátástalan helyzetben képes vagyok akkor is magamat gyilkolászni legbelül, és magamban keresni a hibát, amikor a napnál is világosabb, hogy én nem tehetek semmiről.

Azt hiszem van még mit gyakorolnom. Szerintem akkor hibáztam nagyot amikor elkezdtem egy olyan mondatot, hogy "Szerintem beszélhetünk őszintén..." mert ugye ki a francnak van ma szüksége az őszinteségre?

Ti értetek már el úgy valamit az életben, hogy "semmi mást" nem tettetek érte, csak pozitívan gondolkodtatok róla? Volt már olyan, hogy mondogattátok magatokban, hogy ez igenis menni fog és meg fog történni, és úgy lett? Én kölyökként sokszor csináltam ilyet, de aztán valahogy elmaradt ahogy haladtam előre az évekkel, pedig hiszek benne.

Most újrakezdem a gondolatokkal való építgetést. 3 napja mondogatok magamban egy sablon szöveget amit én találtam ki, és kíváncsi vagyok lesz-e eredménye. Majd beszámolok róla. Mindenesetre az érettségin is bejött, hiszen nem buktam el matekból.

Meg vagyok sértődve, mert ma senki sem csengetett fel hozzánk, hogy meglocsoljon minket. Nem mintha engedtem volna, de hát nem a szándék a fontos, vagy legalább a vicc?

Kint cigiztem a gangon, és arra gondoltam miközben néztem a lámpa fényében a cikázó hópihéket, hogy azt hiszem a télben szinte alig van valami amit ne szeretnék. Talán csak az, hogy ilyenkor hanyagolnom kell a biciklimet.

Igen, igazad van! Én egy hülye vagyok, és te tudsz mindent, én meg majd szépen beletörődök a helyzetembe, és abba, hogy azt úgy sem fogom tudni soha amit te.

Napok óta azon agyalok, hogy van-e olyan, hogy betelik a kommentdoboz, és soha többé nem lehet majd ide írni. Sőt vajon betelik valaha egy blog? Elfogyhatnak a betűk valaha is? Vagy nem lesz több hely az interneten?