"Hús" címke archívuma

Most jut eszembe, nem is szóltam még, hogy ez már nem húsmentes blog, mostantól lesznek cafatok, kizabálom a májad, és kitépem a gégéd is, aztán megpárolva két pofára bezabálom. Hogy miért? Mert Édespofa szervezete nem bírta a vegázást, én meg azt eszem amit ő. Olyan macerás külön főzni, meg minek is! Ma is egy nagy adag májas rizottót nyomtunk be ... Van étvágyunk!

Nem tudom miért, de sokat, és most olyan rosszul vagyok, hogy zihálva veszem a levegőt egész nap. Vettünk kólát, most azzal gyógyítom magam, az mindig beválik, szétmar mindent.

Mióta vegetáriánus vagyok, időről-időre megkívánok egy bizonyos húsfajtát, aztán hetekig ezen pörög az agyam, de amint elém kerül, rögtön rosszul leszek tőle. Például a múltkor vettem virslit, mert napok óta másra sem bírtam gondolni, erre majdnem kijött belőlem már az első falat is. Mostanában a csirkemájat kívánom, de már okultam az előző esetből, így nem fogom megint átélni azt a borzalmas érzést, amikor nem lefelé, hanem felfelé akar jönni az első falat. Mert hülye azért nem vagyok!

... a nagy vegetáriánussá válásom rövidke történetéhez, hogy én sosem voltam odáig a húsért, vagy ahogy McDas mondta vala, én sosem láttam igazán az ételt az állatban. 

Emlékszem gyerekkoromban anyám sírógörcsöt kapott mikor a tányér szélére tologattam a húscafatokat, és nem voltam hajlandó semmilyen kaját megenni, ami a tányérra kerülésének pillanatában egy kicsit is hasonlított egy emlőshöz. Azoktól a húsoktól még most is a hányinger fog el, amelyeket csonttal együtt tálalnak, így szegény édesanyámnak nem volt más választása, ha állati fehérjét akart belém táplálni, mint virslit és párizsit felszolgálni. Meg persze rántott húst, de kiskoromban azt is úgy ettem, hogy kiszedegettem a panírból a húst, félretoltam, és bekanalaztam a finom, kissé égett lisztes, zsemlemorzsás, tojásos cuccot, a körettel és a savanyúsággal. Szóval ezért nem szenvedek jelen pillanatban sem a hús hiányától.

Amit pedig tegnap óta kezdtem észrevenni, hogy baromira nem vagyok éhes, pedig kevesebbet eszem mint két hete. És nem akarok senkit rábeszélni arra, hogy mit egyen és mit nem, mert valójában engem nem érdekel. Nekem ez jól esik, úgy érzem jót tesz, és élvezem! A többi meg nem rám tartozik. Nem vagyok én hittérítő, csak rúdugró!