"HOME" címke archívuma

Azt hiszem mégis inkább a Canvas-t kellett volna ajánlóba tenni nem a mostani First Train Home címűt, mert ennek a klipje még annyira sem tetszik mint az előző. És most így többszöri meghallgatás után az új album is felejthető, sőt azt kell mondjam, szerintem túlértékelik a csajt!

Ruhákkal kezdték, aztán jöttek a kiegészítők a napszemüvegtől az órákig, majd az első kocsi a Fiat gyárral közösen. De nem állnak meg basszus, most már lakberendezési cikkeket is árulnak, melyeket a milánói bútorvásáron mutattak be először.

Annyi jó zene van mostanában, hogy csak kapkodom a fejem, és nem bírom magam utolérni. Például most a 2003-ban alakult amerikai Malbec-ért vagyok teljesen odáig, és a Home című dalukért, de négy darab kitűnő kislemezt teljesen ingyen és legálisan te is beszerezhetsz innen!

Tegnap sikerült egy kicsit megnyugodnom, ugyanis megkaptam a tavalyi év elszámolását a közös képviselőtől, és nem is tartozom annyival mint gondoltam, azaz nem küldött annyi csekket mint amennyire számítottam, így nem kell többé éjszakákon át álmatlanul forgolódnom az ágyban, hiszen hamar ki tudom csengetni. Persze a legjobb az lett volna, ha el sem maradok a befizetésekkel, de hát tudjátok, ...

Egyébként csak én érzem úgy, hogy baromi sokat fizetek ki rezsire mostanában, vagy ezzel ti is így vagytok? Például ebben a hónapban simán feladtam hetven lepedőt, ami egy kicsit soknak tűnik nekem a fizetésemhez képest. Biztos ti is igazat adtok nekem ebben, hiszen a bal oldalon szavaztatok már egy ehhez közeli témában. Aki meg nem, az még megteheti.

Határozottan vannak előnyei annak, hogy lassan egy hete nem dohányzom a lakásban. Az egyik ilyen, hogy például nem bagószagú az összes textília, és így már érelme is van illatosítani.

Tegnap például vettünk egy csomó illatos gyertyát az Ikeában, így most csupa karácsonyi sütiszagban úszik a szoba, a fürdő pedig zöldteában. A múltkor meg vettem füstölőket, így már azoknak az illatát is érzem, és így télen nagyon hangulatos tud lenni egy fahéj és szegfűszeg kombináció. Nem mellesleg meg ezennel le is szoktunk a mesterséges kémiai szagokról, már csak a vécében van ilyen, de arra is keresem a megoldást.

Komolyan mondom ha így haladok, egy hülye szentimentális vén buzi lesz belőlem! Nem tudom ez minek köszönhető, az öregedés, vagy csak érzékeny időszakot élek meg, de most már szinte heti szinten elpityeredem olyan dolgokon, mint például A nagy házalakítás, aminek mai részében egy 28 évesen, rákban meghalt nő családjának építettek új házat. Olyan megható volt látni róla az a régi felvételt, hogy nem bírtam könnyek nélkül. Basszus!

Még mielőtt belevágnék a héten történtek elmesélésébe, először is szeretném mindenkinek megköszönni aki olvasott, izgult, szavazott, kommentelt, gratulált, kilinkelt, ... a Goldenblog versennyel kapcsolatban. Második lettem, amit álmomban sem gondoltam volna. Azt hiszem ez szülinapi ajándéknak sem utolsó! Találkoztam ugyan néhány negatív kritikával is, de ez nem tudta elrontani az örömöm, már csak azért sem, mert csupán egy ilyennél láttam indoklást is, melyben kifejtették miért olyan szar ez a blog. Ahogy Zoli is mondta az egyik hozzászólásban: "... Melyik a jobb, a csokis palacsinta vagy a marhapörkölt? Attól függ! ..." De ha valaki ragaszkodik hozzá, játszhatunk olyat is, hogy ha szerinte semmi keresni valóm az első tízben, szépen megindokolja miért gondolja így! A kritikákból még tanulhatok is!!!

Ja és a héten én is zsűritag lettem a fotó kategóriában, ahová már le is adtam a szavazataimat, többek kötött azon blogokra is, akik ki vannak nálam is linkelve. Most én szorítok nekik!  

Úgy néz ki a dolog, hogy a szoba és a fürdő már kész van, mostantól pedig lehet fogadásokat kötni kommentben, hogy egy nap alatt elkészülünk-e a konyhával és az előszobával.

Egyenlőre jól telik nálunk az idei első négy napos ünnep, ugyanis festéshez készülődünk, bár nem kapkodjuk el a dolgot, tekintve, hogy Édespofa még alszik most is.

Tegnap 5 darab ember nagyságú zsákot sikerült megtölteni szeméttel, mert nekifogtunk elsőként a szelektáláshoz. Mi kell, mi nem kell. Mit vettünk elő néhanapján, és mit nem használtunk még soha. Gondolom sejtitek, hogy ez utóbbiból volt a több. Az újságos gyűjteményemet is kezelésbe vettem, így a régi Wanted, Wan2, DJ, Muzik és Mixmag darabok az egyik aukciós oldalon landoltak, de ugyanígy járt az mp3 lejátszóm, a videó és az egyik dvd író-lejátszó is. (Akinek kellenek itt is jelentkezhet értük!)

Édespofa legnagyobb örömére megtaláltuk életem első számítógépének a merevlemezét is, amit ő rögtön szét akart kapni. Durva azért, hogy a mostani telefonom 2 gigás, a jelenlegi külső merevlemezem 500-as, és már kell új lassan, ez meg csak 1 gigás volt!

Előkotortam a régi "hivatalos papíros" dobozt is, amiből körülbelül 10 dologra volt szükségem, a régi bérleteket, szerződéseket, mindenféle haszontalan dolgot, szintén a kukába löktem. Most kertészeti doboz lett a neve, tele van virágfölddel és tápokkal. Hát nem nagyszerű?

Kidobáltam még a régi szerelmes leveleimet is, amelyek közül néhányat vicces volt most újra olvasni. Volt egy Sebastian nevű fickó, aki írt nekem levelet még akkor amikor pincérként dolgoztam, az étterem címére. Az állt benne, hogy megbabonáztam teljesen és mióta visszament Londonba, másra sem tud gondolni, mint rám. Leírja, hogy nézett ki mikor nálunk ette a pizzát, milyen póló volt rajta, milyen üdítőt ivott. Azt kéri, hogy ha emlékszem rá, és tetszett nekem, akkor találkozzak vele újra!

Aztán egy osztrák fickó, akit a Sport szaunában szedtem fel, olyanokat írt, hogy velem akarja leélni az életét, és költözzek Bécsbe. Nem mentem, bár fingom sincs, hogy miért, pedig életem egyik legjobb szexuális élménye a vele eltöltött 5 órás hancúrozás volt. Fiatal voltam és hülye, Reinhard pedig egy félisten volt a szememben, akihez én nem nőhettem fel. Meg persze önbizalom túltengésem sem volt, vagy csak túl józan voltam? Már nem is emlékszem melyik hülye kifogás miatt, de maradtam.

Találtam még egy csomó orvosi leletet is, meg kórházi zárójelentést. Döbbenet, hogy már 1995-ben diagnosztizálták a tályogom, és még csak most szabadultam meg tőle végleg. Kicsit elhúztam a dolgot, nem?

Most megyek pakolni és glettelni, aztán húzunk a festéket megvenni. Azt mondtam már, hogy nem fehér lesz a fal, hanem egérszürke? Persze csak az ami eddig fehér volt! A piros, a lila és az almazöld az marad.

Most az a helyzet, hogy Kyan mindenféle okok miatt mégis elállt a szomszéd lakás megvételétől, így szabad a vásár megint. 

Jah, és végre töltöttem fel egy csomó képet az Ovi-ra, így ti is bele tudtok szeretni a lakásba, ami egyébként 35 négyzetméter, egy szobás, külön vécével, kis előszobával. A szoba ablaka egy csendes utcára néz, a fürdőszobáé pedig egy udvarra, amin egy nagy fa áll. Felújítani maximum annyit kell, hogy költözés előtt kifest az új tulaj, és cserél egy ajtót, meg egy ablakot.

Szóval jelentkezzetek, mert teljesen be vagyok rezelve! Itt parázok, hogy valami nagyon gáz szomszédot kapok, ezért mindent elkövetnék, hogy ismerős jöjjön ide lakni, vagy egy nagyon kedves és csendes ismeretlen, akivel lehet együtt főzőcskézni, virágot ültetni, társasozni és mozizni. Björk lenne a tökély, de sajnos ő és Zoli nagyobbat keres. Látjátok, még az sem feltétel, hogy bumbi legyen az új lakó, elég ha bírja őket!

Tegnap reggel sikerült készítenem két remek képet, mely bizonyítja, hogy vannak még olyan emberek, akik a munka mellett, csupán hobbiból, baromságokkal foglalkoznak, mellyel bizonyítják saját butaságukat és ezt még élvezik is.

Ami igazán bosszantó a dologban, hogy nincs aláírva, pedig utálok olyan üzeneteket olvasni, melyről nem derül ki, kitől származik, így nem tudok kihez fordulni az esetleg felvetődő problémámmal. Tudjátok, mikor a személyzeti vécébe is kiírja valami okos ember, hogy hajtsd le az ülőkét, de alá már nem firkantja oda a nevét, így nem is tudom elküldeni a picsába!

Végre újabb színvonalas külföldi lakberendezési újságot adnak ki magyar nyelven, mely remélem előbb vagy utóbb jól odavág a nagyon gagyerák Lakáskultúrának és az Otthon Magazinnak. Jó lenne ha végre még több igazi ízlésformáló újság alatt roskadoznának a standok, és nem csak olyanok várnának kiadásra, amiben a köcsögök színezése és a terítők vasalása a téma. Egyébként a H.O.M.E. első számához egy állati jópofa Koziol poháralátétet is adnak, melynek több darabját is be lehet szerezni a nagyon kedvezményes előfizetéssel. Ha ez még mindig nem győzött volna meg, hogy rohanj az újságoshoz, akkor megemlítem még azt is, hogy a tartalom is elég vonzó: Phillippe Starck interjú, látogatóban a Soul Café tulajdonosánál és Ambra Meddánál, a nagy családi bútorgyártók bemutatása, interjú Zaha Hadid építésszel, párizsi városnézés, ...