"Homofób" címke archívuma

Sokan azt hitték, hogy az Alejandro klipje annyira botrányos, hogy majd megnyirbálják, rosszabb esetben betiltják, de közel sem lett így. Ellenben Sherry Vine feldolgozása, és a hozzá Francis Legge által készített videó már szerintem is pályázik a cenzúrára, hiszen sokak szerint lehet majd túl őszinte, kemény és rágalmazó, ugyanis többek között amerikai politikusokat állít pellengérre, majd Sherry arra kéri őket, ne a Glory Hole-okban keressék a meleg barátaikat, inkább vállalják fel a homoszexualitásukat.

Hát szép kis álmom volt a minap az egyik délutáni sziesztám alkalmával! Az történet röviden annyi, hogy jöttem haza a melóból este, és 5 fickót találtam a lakásomban. Nem itt laktam egyébként, hanem egy állati nagy villában, ezért is nem vettem őket észre rögtön a belépés, és az ajtó bezárása után. Az egyik egyszer csak mögém került, és elvette a lakás kulcsait, aztán bevonszolt a hatalmas nappaliba, ami természetesen csupa Diesel bútorral volt berendezve. Ott állt a másik 4 fazon, baromi jóképű, izmos, és jól öltözött tagok. Nézegették a dolgaimat, az egyik egy fényképalbumot lapozgatott, a másik az újságokat, a harmadik pedig az egyik vázámat simogatta, én meg kínosan nevetgéltem, nem igazán értve a helyzetet. Rosszra nem gondoltam, mondtam is magamban, hogy ez csak valami jópofa vicc lehet. Aztán amelyik betuszkolt a halba, kifejtette, hogy ők azért vannak itt, mert utálják a buzi bloggereket, és arra szövetkeztek, hogy egyesével mindegyikünket megölnek. Nem is akárhogy, mert a saját farkunkkal tömik tele a szánkat, amíg meg nem fulladunk. Én továbbra is kínomban vigyorogtam, mert még mindig hihetetlennek tűnt az egész, és ezt ők is láthatták rajtam, mert egyszer csak elővettek egy füzetet, amiben az eddig meggyilkolt bloggerek fényképei voltak ragasztva. Azaz csak egy, akin mint mondták, csak gyakoroltak, a fő fogás én vagyok. Szegény Sulo meg ki volt nyiffantva!

Ekkor aztán befostam rendesen, jól le is hánytam a képek láttán a hófehér szőnyegem, majd menekülési útvonal után keresgéltem a szemem sarkából. De ekkor már nem volt olyan bájos a hangulat, hiszen előkerülte a kések, és elkezdtek az eddig békésnek tűnő szépfiúk lökdösni, és a fejemre olvasni a bűneimet. A szokásos homofób baromságok voltak egyébként, mint például a megrontom a gyerekeket, és hasonlók. Nem maradt más hátra, mint a terasz ajtaján keresztül kirohanni, ami sikerült is, mert úgy tűnik még nem gyakoroltak eleget és azt elfelejtették bezárni. Rohantam ahogy csak tudtam, míg le nem maradtak annyira, hogy el tudjak bújni előlük a következő sarkon. Aztán rohantam tovább, szólni Lost-nak, mert állítólag ő lett volna a következő. 

Édespofa kolléganője, a céges levelezésbe kapta meg azt a körlevelet, melyben a homofób barmok invitálnak tojásdobálásra, illetve megvédeni Magyarország becsületét a buziktól és a rettenetes pride-tól! Válaszolt is rá.

Egyébként akit érdekel a téma, olvassa el Confessor első bejegyzését a the bible blogon. Kicsit hosszú ugyan, de érdemes rá időt szánni, és a kommentek közé véleményt nyilvánítani.

A mi kedves és elbűvölő Dremdancer barátunkat a mutterja egyfolytában szekálja, most éppen azt nem érti, hogy tud egy ilyen borzalmas férfiember ennyi igénytelen nőt összeszedni.

Elindult a Skinned!, azaz 702 sablonos blogja: "Az első szkin a Skinned! Projekt műhelyéből - ezt húztuk a sajátunkra is. A sablon neve "The Blog Hut", az eredeti szerző pedig "Specky Boy". A The Blog Hut egy hasábos szkin, kimondottan akalmas azoknak, akiknél a mondanivaló a lényeg, nem pedig az oldalsávban "elbújtatott" egymillió link és forgó-villogó csillivilli kütyü. Nagyon jól mutat rajta a sok szöveg, ezért íráskényszeresek és online regényírók nyugodtan használhatják. Mivel a bejegyzések külön box-okban helyezkednek el, rövid feljegyzések is jól érvényesülnek rajta - akárha kiragasztott post-it-ek lennének. A szöveget tartalmazó box-ok hasznos szélessége 720(!) pixel, így fotobloggereknek, vagy képregényeket, strip-eket publikáló bloggereknek is jó választás lehet a The Blog Hut. ..."

Van egy új kedvenc blogom, méghozzá a Budapest Jövője, melyben a szerző írt egy postot arról is, hogy az eddigi tervek helyett, egy másikat fogadott el a közgyűlés a Bosnyák téri épületegyüttesekre: "... Az új terv központi eleme egy hosszú tengely, amely a Bosnyák téri templom déli oldalánál indul, elhalad a majdani metrólejáró tere mellett, s befut a kereskedelmi központ üvegtetős passzázsába. A sor végén a Városháza előtti tér és a három irodaházat körbevevő park áll majd, kijárattal a sportközpont felé. ..." Én örülök, mert mégsem szeretnék egy baszott nagy betontömböt nézegetni minden nap, ez a szellős, parkos elrendezés sokkal jobban bejön.

A nyilván jövedelmező vállalkozást üzemeltető Barátnőmetfuttatom László, kilóra eladta Hajnalkát a TV2-nek! Gondolom a nászutat is ők fizetik, sőt fut majd új mellekre és fenékre is, ha majd a Jóban-Rosszban szereplésből is leakasztják a lóvét. Nem csak én unom őket, nehogy azt higgyétek: "... Kell ez nekünk? Dundika kommunikációs szintje valahol kimerül a „világbékét szeretnék” típusú mondatokban. Javaslom megtekinteni a honlapján a Napló részt. Benne egyetlen szó: hamarosan. Sajnos még nem találták meg azt, aki majd helyette kigondolja az összetett mondatokat. Ekkor jön a nagy ötlet, ha már megtalálta az elsőt azok közül, akik betöltik éppen az „egész életre szóló pár” funkciót, akkor miért ne menjenek Mauritiusra megtartani az esküvőt? ..."

Biztos veletek is előfordult már, hogy valami eszméletlen szánalmas dolog láttán sírni lett volna kedvetek, de aztán rögtön jött egy olyan behatás, amitől kacagásba torkollott a sajnálat. Én is így jártam, amikor megtaláltam ezt az írást: "Napjaink egyik legfontosabb (számomra legalábbis) kérdése a meleg kérdés. Lehet a témát kerülgetni, lehet a deviánsokkal szimpatizálni, de az aberráció ilyen szintű megnyilvánulását egyáltalán nem köteles a jóérzésű magyar ember elviselni. ..." Aztán kicsit legörgettem a blog aljára, és a következő bemutatkozást találtam: "Üdvözlünk minden kedves érdeklődőt a blogunkon. Figyelem oldalunk nyíltan foglalkozik a politikával, és egyéb magas észbeli képességeket megkövetelő témákkal. De semmi pánik, mert akinek túl magas lenne ez a színvonal az is remekül elszórakozhat a realitys videókon, amik hamarosan megjelennek." Nos megtippelem mihez kell a magas észbeli képesség. Ahhoz, hogy észrevedd, a buzik ilyen mértékű gyűlöletére csak egy másik buzi képes.

Bodzás Fanta pizzát vásárolt a teszkóban, de hazaérve elég nagy meglepetés érte. Valaki beleevett a cuccba, méghozzá úgy, hogy a csomagolást is megrágta. Képek itt!

Szerinted Orbán miért nem vállalta népszavazás apropóján a nyilvános vitát Gyurcsánnyal? Nos, itt van pár lehetőség: "... Ha már akkora szociális népszavazásra készülünk, hogy ha azt megnyerjük, akkor 2 héten belül elérjük majd a nyugati életszínvonalat, a kormány úgy összeszégyelli magát, hogy 3 napon belül fog lemondani, akkor csak elvárhatnánk állampárt I. és állompárt II. elnökétől, hogy ütköztessék az alternatívákat. Gondoljuk, csak végig, hogy miért is fél Orbán Viktor egy nyilvános TV vitától? Miért nem ő maga kezdeményezi? ..."

Ogre két bejegyzésben (Első és a második) is mesél az ő korrekt cégéről, mely történet simán beleillene az én sorozatomba, de olyan jól megírta, hogy én sem tenném jobban: "... Majd megiszok valamikor egy fröccsöt Apuskával, mivel ő a "blogáruló", most pedig már én is csatlakoztam az árulók csapatához. Belügyi cégnél melóztam eddig, lassan kilenc éve. Végre eljutott az agyamig egy másik énem vészjelzése, miszerint nincs még késő "mást(!)" csinálni, és korai még 30 évesen a nyugdíjra gyúrni. Arculatot kell váltanom, jobban mondva imidzsetet. Ez azzal kezdődik hogy leszerelek. Felvilágosítottak főnökeim (antijóakaróim), hogy közös megegyezésről ne is álmodjak, ..."

Terabithia blogját pedig ajánlom mindenkinek, érdemes minden bejegyzését elolvasni, nagyon jól ír. Csak egy példa a meggyőzés kedvéért: "Kellene nekem az a jegy. A New York-i repülőjegy. Amit minden nő megvesz a filmekben, amikor menekül a szerelem elől. Fel akarok ülni a gépre, aztán rájönni arra, hogy nem tudok nélküle élni és egy baromság, amit csinálok. Epilepsziás rohamot szimulálva megszakítani a felszállást, és Kasza Tibi aláfestő zenéjére rohanni vissza hozzá, hogy itt vagyok baszod, szeress hát. Mert anélkül csak itthon ülök, rózsaszínűre festem a körmöm, miközben felég mögöttem minden."

Ez az időszak egy kicsit durva nekem, mert egyrészt meggyulladok ebben a forróságban, másrészt felemészt a várakozás, hogy mikor műtenek már meg, és nem utolsó sorban túl kell lépnem azon a sokkon, hogy még életemben ennyit nem bántottak a buziságom miatt mint az elmúlt héten. Egy kis öngyógyítás Vilain Garcon-tól: