"Hungary" címke archívuma

Napok óta visszafogom magam, hogy betegyem ezt a klipet, de eddig tartottam ki, bár nem is tudom mi értelme volt nem azonnal megadni magam. Picsáskodom csak, nyugi! Látod, előbb-utóbb magamhoz térek!

Nekem hiányozna a kampánycsend már ha nem lenne. Én szeretem amikor nagy a kuss, tarthatna tovább is! (A kialakult helyzet meg vicc, az OVB megtiltotta a részleges eredmények közlését, az interneten meg már mindenhol fenn van, sőt elindult a lavina, megsült az ökör, nincs aki megegye ... Agyrém!)

Újabb szavazást tettem a bal oldalra, ha van időtök nyomjatok egy választ. A történet részletesen többek között a nemrég még tiltólistás Cigiblogon olvasható, vagy szintén első kézből a rajongói oldalon, illetve a Hírszerzőn!

Az, hogy az idén nem megyek fesztiválra, nem egy hirtelen döntés eredménye, igazából szépen lassan fogalmazódott meg bennem, le is írom, hogy miért.

Eleinte még fel voltam tüzelve, a Bloc Party és a Klaxons nevekkel, aztán nosztalgia gyanánt, gondoltam jó lesz majd a Lamb, de ők sajnos csak két hétig izgattak, mert utána eltűnt a Volt Fesztivál neve a hivatalos oldalukról. Gondoltam oké, akkor a Volt szépen kimarad, úgysem voltam még soha, akkor meg minek, de ha már így, akkor le van tojva a nosztalgia, és legyen a Balaton Sound, oda úgyis jön a Röyksopp. Aztán teljesen el is felejtettem az egész fesztiválosdit, még az is kimaradt, hogy jön az Orbital. Amikor ezt megtudtam, már késő volt szervezkedni, és a kedvem is elment addigra mindentől. Ahogy már említettem, szép lassan szökött felszínre a felismerés, hogy bizony szinte egy olyan előadó sem jön az idén, aki igazán érdekelne élőben, és még nem is unnám. Nektek nem tűnt fel, hogy az összes idei fesztiválon is ugyanazok a húzónevek mint évek óta mindig? Faithless, Sven Vath, Underworld, Moby, Franz Ferdinand, Limp Bizkit, Carl Cox, Placebo, Fatboy Slim, Groove Armada, The Prodigy, ... Ha már, akkor inkább menjünk vissza még többet az időben.

Hozzátenném a fejvesztés terhe mellett azt is, hogy én öreg zenerajongó révén fontosnak tartom kik is lépnek fel, milyen zene szól amíg a haverokkal idiótát játszunk, vedeljük a sört, röhögünk, vagy éppen ülünk valahol és kivesézzük a világegyetem furcsaságait, és mellette azt nézzük meredten, hogy csámcsognak a szomszéd asztalnál.

De nem is koptatom feleslegesen a billentyűket eme témában, hiszen mint tudjuk a friss hús, ... meg egyébként is Inkei Bence és Somogyi Péter már tökéletesen megfogalmazták a Quart oldalán amit érzek és gondolok: "... A Sound valahol tánczenei fesztiválként pozícionálja magát. Azzal nem lehet vitatkozni, hogy a rocktörténelem nagyjait lehetetlenség pótolni, így a Stones, a Sex Pistols vagy akár a Faith No More esetében nyilván másodlagos a kor. Na de az elektronikus tánczene elviekben mégiscsak a fiatalok zenéje, éppen ezért döbbenetes, hogy jobbára őszülő fickók csavargatják a potmétereket a színpadon. A Kraftwerk, belátom, külön kategória, de a többi húzónevet ötvenes (Underworld) és negyvenes (Orbital, Moby) előadók jelentik, a kivétel csak a Röyksopp - de a jelek szerint mindez csak szerintem néz ki hülyén. Az Underworld műsora alatt például nagyon sok, nálam fiatalabb arc sikongatott a kiállások alatt, és csinált úgy, mintha ismerne egyetlen számot is a Born Slippy-n kívül. Én abszolút elismerem az Underworld szerepét az elektronikus tánczenék fejlődéstörténetében, de amit itt láttunk, az jobbára unalmas, monoton nosztalgia-techno volt, Karl Hyde szövegelésével felütve (vajon miért viselt néha egy teljesen funkciótlan gitárt a nyakában?). Mozogni éppenséggel lehetett rá, de azt lehetne a Flört diszkóban is, egyébként meg láttunk egy együttest, amely az utóbbi tíz évben jobbára egyhelyben toporog, és rutinból ugyan képes még tömegeket is megmozgatni a döngölős alapjaival, nekem mégis rossz kedvem lenne, ha nem tudnám, hogy ..."

Ezt csak annyival spékelném meg, hogy mondjuk én speciel a Stones-ra sem vagyok már kíváncsi, de 20.-szor meg biztos nem lennék! Oké, én öregszem, de mégis inkább néznék fiatal, új, ígéretes tehetségeket, mint ezt a sok vén faszt. Vagy nézném a gyerekkori kedvenceimet, akik még életükben nem jártak nálunk, vagy talán még a környéken sem, de ez a középút, ez a langyos pocsolya most sem jön be. Elképzelem a szervezőket, amikor beszélgetnek egymás között: "Hé, hívjuk már el a Faithless-t idén is, csak most ne a Szigetre, inkább menjenek a Hegyaljára." Erre a másik: "Szerinted feltűnne valakinek? Le se szarják. Ha minden este Faithless lenne a Nagyszínpadon, az sem érdekelne senkit! :-) Na, hívom is Sister Bliss-t a gyorstárcsázómból."

Egyébként tudjátok mire vágyom? Kis klubkoncertekre, amelyeken ücsörögve el lehet merülni egy Flunk-ban, az Archive-ban, vagy akár egy akusztikus Skunk Anansie-ben. Vajon lesz ennek is divatja valamikor?   

Lassan tényleg kezdem egyre komolyabban azt gondolni, hogy nem éri meg dolgozni, mert a munka manapság már semmit sem ér, de sajnos nem csak anyagilag értékelődik le egyre jobban, bár kétségtelen, hogy szoros összefüggés van e két dolog között. Nem becsülik meg a kétkezi munkát, mert egyre kevesebbet ér pénzre átszámítva.

A napokban visszaemlékeztem mennyit is kerestem 1998 tájékán, és hát nem sokkal kevesebbet mint most. Ez akkor sem számított már csúcs fizetésnek, csak a vidéken élő, és minimálbérért dolgozó emberek szemében, most meg aztán pláne nagy szarnak tűnik. Amikor olyan rezsiket kell kifizetni, ami elviszi a fizetés felét, amikor egy bevásárlást nem lehet megúszni 20 lepedő alatt, és akkor már le is mondtál a legújabb bőrfeszesítő golyócskáról, amikor a munkába járás jó esetben 10, de akár 20 ezer forint is lehet, a BKV jegy meg lassan 300 felett? És akkor még a kölcsönök a bank felé is fizetősek, ami szinte mindenkinek van egy kevés, nekem is.

Még mindig nem panaszkodom túl sűrűn, de idővel csodaszámba megy majd az olyan napok száma, melyeken nem azon kattog majd az agyam, hogy lassan luxus lesz egy gombóc fagyi. Azért az vigasztal, hogy ha lemondom az internet előfizetést, a tévét, és fürödni is csak egyszer fogok egy héten, akkor lesz pénzem a könyvekre, amelyeket akkor kell majd megvennem, amikor felvesznek a fősulira.   

Ez is Juci, csak nem az a Juci amit megszoktunk annak idején az Anima Sound System-ben, vagy a Zagar-tól a Wings Of Love-ban. De bejön ez is, a klip meg pláne! Tud valamit ez az Anti gyerek!

Ti tudtátok, hogy van magyar Diesel mániások klubja? Én tudtam, hiszen én hoztam létre, de csatlakozhatsz te is nyugodtan, csak egy Facebook profil kell hozzá, aztán linkelhetsz kedvedre, szólhatsz másoknak az akciókról, vagy akár a legvadabb újdonságokról, készíthetsz képeket, videókat, posztokat, melyeket feltölthetsz, és persze hasonszőrűekkel beszélgethetsz. Ugyanitt csere-bere is lehetséges!

Most olvasom ebben az interjúban, hogy a The Kolin milyen zenei irányzatokhoz sorolja magát: "Indie és new rave, egy kis ’melegséggel’ kombinálva. Ja, és egyre többet jön elő nálunk is a ’90-es évek trance-e. Undorító stílus; imádjuk." Eddig tetszik, főleg a melegség része! Mármint, hogy ezt ilyen kerek-perec kimondják. Kostil Danila előtt meg le a kalappal ezért is! Ja, és november 22.-én lesz lemezbemutató koncert az Új Ráday Klubban, ahová én benevezek azt hiszem, hogy élőben is érezzem az a bizonyos melegséget!

Mint köztudott, én nem vagyok az a nagyon fázós típus, és jobban bírom a hideget, mint a kánikulát, de a tegnap esti alulöltözöttségünk elég sokat levont a Sziget élvezeti értékéből. Zimankóra nem számítva ugyanis, egy szál pólóban és rövidnadrágban vágtunk neki kicsivel 5 után a homokos útnak. De nem csak ez az egy baklövésünk volt, hiszen bemerészkedünk a Szeparéba, azaz a VIP részlegbe, és onnan néztük meg az immáron harmadszor hazánkban fellépő R.E.M. koncertjét. De vegyük szépen sorra, mit is láttunk.

Rögtön a Moloko egykori énekesnőjével keztünk, és mint írtam is pár napja, benne nem lehet csalódni. Most sem sikerült! A koncert első dala a Cry Baby, majd az azt követő Forever More megadta az alaphangulatot, és innentől, a pár évvel ezelőtti Nokia buliról már jól ismert dalok, mint a Sow Into You, vagy a Ramalama, már nem okoztak különösebb meglepetést. A tavalyi Overpowered-ről én legjobban a Primitive című dalt vártam és nem hiába, mert nálam akkor indult be csak igazán a koncert, és kapott el a hangulata. Sajnos a Body Language kimaradt, de a Movie Star és a címadó szám akkorát ütött, hogy legszívesebben én is a fejemre húztam volna a nemlétező kalapom, és felugrottam volna a színpadra a két háttérben táncoló-éneklő csaj mellé. Mivel fesztiválos fellépésről beszélünk, különösebb színpadkép nem volt ugyan, de Roisín ruhatára mindenkit kárpótolhatott ezért, még a divatért egyébként nem rajongó nézőket is. Ugyanis minden dalhoz más ruha dukált. Más kalap, más kabát, egy másik nóta!

Ezután lézengtünk egy kicsit jó fesztiválos módjára, ettünk lángost, majd bekukkantottunk Bootsie koncertjére, de aztán úgy döntöttünk, hogy ez a basszus kint is pont elég, nem kell ezt bent a hangszórók mellett állva hallani. Összefutottunk sok-sok ismerőssel, pózoltunk Tigri kamerájának, iszogattunk Katicáékkal, aztán irány a Szeparé. Azt gondoltuk, mivel ez a nagyszínpad mellett van, elkerített helyen, majd kevésbé fog fújni a szél és nem lesz akkora tömeg. Ez a kettő be is jött!

Ugyanis odabent a sajtó képviselői és csatlósai "buliztak", ami kábé annyit tesz, hogy ücsörögtek az italuk mellett és minden érdekelte őket, csak az R.E.M. nem. Egyetlen egy számnál történt valami mozgolódás a sorok között, karlendítés, netán néhány sor eléneklése, de mivel a Losing My Religion volt az utolsó ráadás, ez már veszett fejsze nyele volt. A fapofák lehúzták az egyébként nagyon klassz kis koncertet. Mondom ezt én, aki nem vagyok Michael Stipe rajongója, és szinte semmilyen elvárásom nem volt feléjük a koncert kapcsán, mégis egész jól megtalálták felém az utat, és szórakoztattak olyan régi, még általam is ismert dalokkal, mint például a Monster.

Aztán ezen a ponton éreztük úgy mindketten, hogy csontig hatolt a hideg, így még egy erőtlen próbálkozás a Magic Mirrorban, felmelegedés a tömegben, és már vettük is az irányt a kijárat felé. Kicsit aggódtam mi lett Tigrivel, aki velünk lógott egy darabig, aztán elveszítettük, de remélem neki tovább tartott az este, és szórakozott még a kamerával egy darabig. És remélem az alkotást ki is rakja majd a Freevlog-ra, vagy a saját blogjába! Én pedig megint fotóztam párat, erre tessék!

Tegnap többen is átküldték nekem ezt a cikket, mely mellett már csak azért sem tudok szó nélkül elmenni, mert ott voltam ezen a rendezvényen, és ráadásul egy barátomat is szapulják, véleményem szerint teljesen alaptalanul. Vegyük csak sorra Ádám nyilatkozatának főbb pontjait.

Elolvasom »

Láttam az utcán egy srácot, "100% MAGYAR" feliratú pólóban, ami egy nemzeti zászlóra volt ráírva. Az csak egy dolog, hogy baromira látszott rajta, hogy nem egy minőségi darab, de ez csak egy dolog, és biztos csak az én divatbuzi szemem csípte nagyon. A kérdések viszont cikáznak a fejemben.

Mégis mitől lesz valaki 100%-os magyar, és ki mondja meg, hogy te nem vagy az? Elég felvenni egy ilyen pólót és az leszel? Vagy meddig kell visszamenőleg a családfának tiszta vérűnek lennie? Elég ha szeretem a hazámat? Netán nem is ez a lényeg? Szerinted mi? És te mitől érzed magad magyarnak? 

Nem is meséltem még milyen volt a szombati Neoton tribute koncert, amit az MTV szervezett Siófokra. Egyrészt vicces, másrészt még én magam is meglepődtem, hogy mennyi számot ismerek a csak kicsit cinkes magyar ikonoktól.

Elvárásom mondjuk sok nem volt amikor eldöntöttem, hogy Kristóf invitálására, leugrunk a Coke Club-ba, hiszen a Famíliából annyit ismertem, amennyit anyumék gyerekkoromban hallgattak otthon az akkor még bakelit lemezekről. Megmondom őszintén, én inkább a Szűcs Juditot preferáltam, de tőle is csak a Meleg az éjszaka című albumot nyomattam, meg a Száguldás című nótát.

Szóval MTV Icon, melynek eredetijében olyan előadók szerepeltek, mint a The Cure, a Metallica, az Aerosmith, és Janet Jackson. Ebbe a sorba állította a hazai csatorna a Neoton-t, olyan sztárok segítségével, mint az Anna and the Barbies, a Besh O Drom, a Budapest Bár, vagy a Zorall. Fura és egyben izgalmas volt hallani ezeket az ősrégi dalokat újra, főleg úgy, hogy mai formába öntötték őket, és nem is rosszul. A Supernem-en betojtam majdnem, amikor csuklóból kirázták a 220 felett című dalt úgy, mintha a sajátjuk lett volna. Aztán ott volt Kristóf produkciója is, aki mint akkor megtudtuk, iszonyatosan klassz showman és meg kell hagyni, hogy már az első dallal feltüzelte a közönséget. A Pago Pago hatalmas tapsot kapott, a Régi Zongorám pedig dölöngélésre késztetett még minket is. Aki még nekem meglepetés volt, az a Budapest Bár és Rutkai Bori, aki egyébként egy elbűvölő személyiség, legalább is ez jött le a színpadról, nézzétek csak meg.

Tehát összeségében érdemes volt lemennünk főleg mert végül Ricsi is csatlakozott hozzánk, Kristóf baromi kedves barátját is megismerhettük, és nem utolsó sorban Bori miatt. Jah, és mert rosszmájú is vagyok, így élvezettel szemléltem a sok körülöttünk álló Neoton rajongót, akik nem tudtak mit kezdeni az új köntösbe bújtatott dalokkal.

Aki pedig többre is vágyik mint a belinkelt videók, vagy az Édespofa által fotózott képek, az nézze csütörtök este a magyar MTV adását, ott már menni fog az egész koncert.   

Mivel én immár második alkalommal hagyom ki a Pride-ot, így beszámolni sem tudok róla, de pont ezért, összeszedtem pár remek, vagy legalább is érdekes írást a témában:

Mondjuk Gonzi megmondta már a frankót és ezek szerint én egy beszari féreg vagyok, de ha így gondolja, én nem vitatkozom: "Ha otthon maradsz, és nem állsz ki magadért, elismered, h perverz, deviáns idióta vagy, akinek egy dolga van: a saját léte miatti szégyen okán a négy fal között kussolni, és hálát adni az égnek, h ma már nem égetik meg máglyán, mert olyan jóságosak a heterók. Jóllehet a heterók között még mindig vannak olyanok, akik téged legszívesebben máglyán égetnének, és ennek hangot is adnak. Vannak történelmi példák arra, hogy hova vezethet ez - és ha ezellen nem lépsz fel, akkor vagy náci vagy, vagy pedig egy beszari féreg. ..." (Aztán Shiva kommentjét is olvassátok el!)

Kishüje levelet írt a Köztársasági Elnöknek: "Ön, a magyarországi meleg közösség Köztársasági Elnöke is! Önnek erkölcsi és közjogi kötelessége lenne bármely magyar kisebbséget a védelmébe venni,  a törvény minden lehetőségével, az Ön tekintélyével és persze a lelkiismerete okán is! A lakosság 5-10% érintő kérdésben - már az első alkalommal, tehát tavaly ilyenkor - Önnek illett volna felemelni a szavát és a teljes magyar közéletnek példát mutatva,  összefogásra sarkallni ebben az ügyben mindenkit, aki megóvhatja az erkölcsileg amúgy is romokban heverő magyar társadalmat a további feszültségektől, és az 'Európai Normáktól" való végleges leszakadástól! ..."

Itt pedig megint összejött pár idióta, akiknek a hozzászólását egy mondat után dobom a levesbe, de azért vannak itt értelmesebb és okosabb cuccok is, melyekre érdemes időt áldozni. Mint ez is Berliner-től: "Buliztak a heterók & melegek Németországban. Ez itthon elképzelhetetlen. Minden politikai párt részt vesz Németországban a meleg büszkeség napján. Ami ott természetes, az nálunk megosztja az embereket. Máris megkezdődnek a népünnepélyek a német nagyvárosokban - a holnapi Európa-bajnoki döntő utánra várható fieszta előtt a melegek vonulnak fel. A csupán Berlin utcáin már gyülekező százezrek a meleg büszkeség napját ünneplik, s ez itt olyan társadalmilag elfogadott esemény, amely politikai, gazdasági szempontból is fontos. A keresztény pártokat is beleértve minden parlamenti párt képviselteti magát, mivel minden pártnak van meleg tagozata, mint ahogy a rendőrségen belül is felettébb aktív a meleg és leszbikus rendőröket tömörítő szervezet. A 82 milliós Németországban öt és fél millió ember vallja magát nyíltan homoszexuálisnak, Berlin kormányzó polgármesterétől kezdve két nagy parlamenti párt első számú vezetőin keresztül a művészvilág megannyi illusztris személyiségéig bezárólag komoly társadalmi lobbit jelent a melegek társadalma Németországban. Egy friss felmérés arról tanúskodik, hogy szinte nincs olyan gazdasági ágazat, beleértve az energiaszolgáltató szektort is, amelynek reklámkampányai ne vennék figyelembe kiemelten fontos célcsoportként a melegeket, a leszbikusokat. Ők alkotják ugyanis a társadalmon belül átlagosan a legjobb módú réteget, ők számítanak a legigényesebbeknek a fogyasztásban, utazásban, öltözködésben, autóvásárlásban és étkezésben egyaránt. Kíváncsi leszek Magyarországon mi lesz?! Vajon ismételten le kell tagadnom Magyarságom a b*zi verő turbó magyaroknak köszönhetően??"

Aztán itt van Tóta írása is, mely nagy felháborodást keltett, nem gyenge szavaival, olyannyira, hogy még a Magyar Narancs is szentelt a válaszra két oldalat. Mondjuk én észrevettem az említett postban vicces félmondatokat is, de leginkább tele van féligazságokkal, ami nem baj, csak tőle többet várna az ember. És biztos bután gondolom, de egy Tóta kaliberű újságíró, írjon már okosabban, ne csak úgy maszatoljon mint én.

Mondjuk nem is értem miért nem Zolit kérte fel a Mancs egy velős válaszcikkre: "Ma még nem tudjuk, mi lesz holnap. Sokan készülnek arra, hogy megdobálják, felgyújtják, megtámadják, összeverik a felvonuló melegeket. Ez talán a legszörnyűbb, de legalább egyértelmű része a dolognak - ez ugyanis szimplán rendőrségi ügy. Egy bejelentett rendezvény résztvevőit meg kell védeni, ha pedig nem sikerül, akkor azokat, akik ütnek, Molotov-koktélt dobálnak, megakadályozzák egy jogszerű rendezvény végrehajtását, a rendőröknek le kell tartóztatni, a bíróságoknak pedig az elkövetett cselekménynek megfelelően el kell ítélni. ..."

Itt pedig az a blogger, akinek a szavára szinte minden esetben adok, mondja meg Tótának merre van az arra: "Vicces, hogy amíg Tótawé egy ordanáré fasz, ha a saját igazát kell föcsögnie, másoknak elõ akarja írni, hogyan éljen a jogaival. A melegfelvonulásról szóló írásával remekül bizonyítja, hogy nem értelmiségi õ, csak egy félmûvelt tahó, aki megszokta, hogy készpénznek veszik, amit ír. ..."

Aztán Confessor sem bírta befogni a száját, és megint csak kimondta amit ki kellett, de a fene sem bánja: "Holnap prájdparádé. Nem tudok nem foglalkozni a dolgokkal. Kicsit. A magyarember impotenciája (nem szexuális) kapcsán. Többször céloztam már rá, hogy annyira balfaszok vagyunk, hogy amikor nem kéne, akkor csináljuk, amikor meg kéne, akkor meg nem. A molotovkoktélos támadások és a nyílt uszítások után most kéne a meleg és egyéb jogvédő szervezeteknek felemelni a hangjukat, egyöntetűen arcba baszni a politikát, hogy kezdjenek valamit, ha maguktól ez nem jut eszükbe. Én nem hallottam róla, hogy bármi ilyen folyamatban lenne. ..."

A Gaybears pedig a tőle megszokott iróniával adta hírül tegnap, hogy a visszalépett meleg kamionok helyett az SZDSZ is beszáll a buliba: "... Már majdnem azt hittük, lehet Pride kamionok nélkül is… De nem kellett sokáig várni a józanító válaszra. A pride-ot eddig csak háttérből támogató, a szervezéshez eddig sem nevét vagy akár csak pénzügyi segítséget nem adó SZDSZ menti meg a provokálók kicsiny csapatát. Elvégre a shownak mennie kell! Bármi áron! ..."

Aztán ezt pedig feltétlenül nézd meg, hiszen Before még június közepén csinált pár montázst, melyekből te is könnyen eldöntheted ki a szimpatikusabb, és melyiküket ölelnéd kebledre! További "aranyos" képek és teljes életrajz néhány bűnözőről itt!

És itt a végén jegyezném meg, hogy okulva a tavalyiból, most aki nem lesz bejelentkezve, egyenlőre a moderálandók közé kerül, aztán ha nem csupa hülyebuzizás és anyázás lesz a kommentje, akkor természetesen pártállástól függetlenül a blogon a helye. Előre is köszi a megértést!

Jah, és hogy hol leszek? A Balaton közepén, egy triciklin Édespofával smárolunk, ölelkezünk, ha éppen nem egymást nézzük, akkor tekintetünk a távolba réved és persze integetünk az arra járó vitorlásoknak, széles mosollyal a szánkon. Ergo vonulok, csak nem itt!

Megvan a tegnapi este nyertese, és most már csak az európai megmérettetés van vissza Gyökeres Petinek, ahol remélem azért az első háromba bekerül.

Üzenem Norbinak, hogy legközelebb ne telefonnal a kezében próbálja kormányozni a kamion méretű telepjáróját a Rónán, mert még véletlenül tényleg ki fog lapítani. Nah, akkor leszek aztán extra vékony, bár lehet az is, hogy ez az új Update1!

A Critical Mass szervezőinek üzenem, hogy szerintem vicces lenne beállni a sorba és 71.-ként megrendezni nálunk is a World Naked Biking Day rendezvényt, hogy meztelenül biciklizhessünk végig a belvároson. Egyébként pedig köszönöm az új pólókat, több is tetszik belőlük.

Üzenem a doktornőnek, hogy tényleg megszokhatná már az üvöltözésemet, hisz világ életemben ilyen alacsony (azaz szinte nulla) volt a fájdalomküszöböm. Ha ez megnyugtatja, én egy sima pattanás kinyomása alatt is szoktam kiabálni, nem hogy egy tályog eltávolításánál.Még Édespofa is ki szokott nevetni, de hát ez van.

Üzenem az új szomszédomnak aki ide költözik, hogy remélem kedves, intelligens, csendes, konfliktuskerülő, és nem egy bulizós, nagyhangú, buta, erőszakos, konfliktuskereső csajt köszönthetünk a személyében.

Üzenem a csajoknak, akik azt hiszik tökökkel rendelkeznek, hogy attól még nem lesznek férfiak, ha minél erőszakosabban viselkednek és még azt is elvárnák, hogy én verjem ki nekik.

Üzenem Balázsnak, hogy nagyon édesdeden dörömböl a gépem, mióta felrakta az új operációs rendszert, sőt a router is működik. Köszönöm.

Az időjárásnak üzenem, hogy tartsa meg jó szokását, és ne is kezdjen bele idén nyáron a tavalyi csúcsok megdöntésébe. Én jól elvagyok ezzel a 20 fokkal és a sok esővel.

Petinek pedig azt üzenem, hogy hajrá! Szinte biztos vagyok benne, hogy ő nyeri az idei versenyt, de ha nem akkor a jövő héten elásom magam és csak pár hosszú év elteltével kívánkozom majd megint a föld felszínére.

Továbbá üzenem Johnny Rotten-nek, hogy tökéletesen igazat adok neki és mélyen átérzem a Coldplay-ről alkotott véleményét: "Sajnálom azokat a szerencsétlen barmokat, akik megnézték őket. Semmi humoruk nincsen. Pár éve találkoztam velük. Köszöntem nekik, majd rájöttem, hogy csak egy pár fickó anorákban. Úgy néztek ki, mint egy csapat mutogatós bácsi." Továbbá fikázza a dalaikat is, melyekről azért annyi pozitívumot elmondott, hogy pár jó dallam van bennük. Sajnos ez nálam is nagyon kevés, főleg akkor ha valaki azokat is a Beatles-től lopja.

És végül üzenem Magyarországnak, hogy gratulálok, hiszen lassan autógyártó nagyhatalom leszünk. A Suzuki, majd az Audi után, 2011-re ígérik az első magyar gyártású Mercedes-t! Remélem meg tudjuk becsülni és meg tudjuk tartani amit most elértünk, sőt tovább is tudunk fejlődni, és egyszer majd saját négykerekűt is fogunk csinálni, ami talán már itthon gyártanak és környezetbarát is lesz.

Megnéztem az imént a Mr Gay Hungary 2008-as versenyzőit, de most nem kezdem el egyesével fikázni őket, mert nem érek rá. Meg egyébként is lehúzni könnyű másokat, így inkább kiemelek egy srácot a sok borzalom közül, méghozzá a kis gyerekképű (pedig nem szeretem a babaarcú srácokat) Bezyke művésznevűt, aki ezt a mezőnyt magasan veri, már csak azért is, mert nem próbál minél buzisabban pózolni a képen. Mondjuk egy nemzetközi versenyben úgy vérezne el szegény mint a szél.

Azért az értetlenkedésem szavakba öntöm, mert nem bírom nem megkérdezni, hogyha valaki giliszta, kicsit sem jóképű, kicsit sem férfias, és a háta is görbe, az miért jelentkezik szépségversenyre?