"Jobbos" címke archívuma

Pár napja elhúzta a száját az újságos nénike, de lássuk is a párbeszédet, melynek végére teljesen le lettem nézve.

Elolvasom »

Tisss ehhez a posthoz adott 16. hozzászólása megint eszembe juttatott egy témát amit már feszegetni akartam régebben. Ez a politikai coming out kérdése, mely mostanában legalább annyira fontos lett sokak számára, mint a homoszexualitás felvállalása. Elszomorító, hogy mennyien nem merik bevállalni még mindig egyik típusú hovatartozásukat sem, már nem mintha kötelező lenne persze. Lássunk csak pár konkrét példát:

Az egyik leszbikus barátnőm, totális titokban éli mindennapjait a munkahelyén, holott az élet minden más területén már rég mindkét dologban őszinte lehetett. A családja és a barátai is elfogadták őt, szeretik és tisztelik, de mégis a munkája miatt meg kell hasonulnia nap mint nap. Barátnőm, akit nevezzünk csak Valinak, régóta keresett egy számára minden percében élvezhető elfoglaltságot, melynél persze az is szempont volt, hogy jól megfizessék és valóra válthassa régóta dédelgetett álmait. Lakást szeretett volna ahová a barátnőjével összeköltözhetnek egyszer és utazást tervezgetett a világ számos pontjára, szintén a szerelmével. Emlékszem tisztán arra a pillantra, mikor még egy munkahelyen dolgoztunk és a 2002-es választások balos győzelme után egymás nyakába borultunk az örömtől, mely leginkább annak szólt, hogy többé nem egy olyan párt fogja kormányozni az országot ahol a jövőnket tervezgetjük, akik mindenféle kisebbségeket elnyomnak, kirekesztenek és üldöznek. Tehát most már számotokra is világos, hogy Vali balos lelkületű és e mellett még leszbikus is! Ezek ellenére azt a munkát amit mindig is élvezettel csinált volna, amit igazán szeret minden percében, ami az álmai kivitelezéséhez a pénzt szolgáltatja, az egyik teljesen felvállaltan Fideszes médiumnál találta meg. Egyszer megkérdeztem tőle miért nem nyílik ki és él ott is teljesen nyitott életet, mint amilyet az élet más területein, mire ezt a választ kaptam: "Ha megtudnák, hogy leszbi vagyok és ráadásul még az is kiderülne, hogy inkább balra húzok mint jobbra, akkor azonnal megköveznének és még ez lenne a legkevesebb. A karrieremnek végérvényesen lőttek volna és azonnal kirúgnának. Majd ha összejön a pénzem és meglesz mindenem, kereshetek titokban másik munkahelyet és talán élhetek más fajta életet, de addig ez van!" Persze ez elég nagy zsákutca, hiszen van Valinak egy hobbija amit szintén ezen okok miatt nem gyakorol, holott rettenetesen tehetséges művész és sokat hozzátehetne a melegek kedvező hazai megítéléséhez.

A másik példa Tibor életéről szól, aki a Fidesz tagja, homokosként! Róla sokat nem árulok el, nem lenne korrekt vele szemben, de egy mondatát talán felidézhetem: "Melegként sokkal nehezebb jobbosnak lenni mint azt én a legmerészebb álmaimban gondoltam volna! Pedig minden erőmmel azon vagyok, hogy őszintén éljem az életem, de nem tehetem."

Aztán ott van Béla, akinek melegként olyan befolyásos rokonai vannak, akik szélsőjobbos eszméket tudnak magukénak és őt is bevonják a munkába. Innentől fogva személy szerint sem politikai, sem szexuális hovatartozását, soha nem oszthatja meg a családjával. Örök titok lesz az élete és kicsit sem irigylem e miatt!

Mikor még Pécsett laktam volt egy barátom, aki semmi mást nem akart az élettől, csak szabad választást. Norbi harcolt az édesapjával, aki egy nagyon kemény és kockafejű katonatiszt volt, de hiába. A fater kitagadta a családból, amikor kiderült, hogy Norbi nincs azonos véleményen édesapjával az élet sok területén, sőt katona sem akar lenni. Persze ez állati nagy hülyeségre vall, de ezek után kinek van kedve kérkedni a szeretett apának azzal, hogy még meleg is? Neki sem volt kedve! E helyett kiment Pécs mellé egy erdőbe és egy fának dőlve felvágta az ereit és meghalt. Több mint egy hét után találták meg.

Mindegyik esetről elmondható, hogy van választásuk, mégis csendben vannak és befogják a szájukat. El lehet ezért ítélni őket? Érdemes még további nehézségként a lelkiismeretfurdalás terhét is a nyakukba akasztani?