"Külföldi" címke archívuma

Ezt a mostani főnököm mondta pár hete, amikor meséltünk neki az otthoni helyzetről. Tátott szájjal nézett, nem akart hinni a fülének. Ez csak a mai hír után jutott eszembe, pedig már akartam posztolni.

Egyébként itt sokan nem értik miért nem akarunk visszamenni. A minap Donald mondta nekem viccesen, hogy amint összeszedek egy kis megtakarítást, úgyis megyek haza. Nem értette miért mondom azt, hogy eszem ágában sincs. Azt válaszolta, hogy: "De hát mindenki szereti a hazáját, ti magyarok miért nem?" Mondtam neki, hogy a szeretéssel nincs baj, de nem részleteztem kicsiny angol nyelvtudásommal a dolgot, csak egy példát mondtam neki: "Ha szerinted ott annyit tudnál félretenni egész évben, hogy csak egy hetet nyaralhatnál a Balatonon, itt meg egy havi odafigyeléssel egy hetet nyaralhatsz mondjuk Izlandon, mit választanál? Mert mi jól akarunk élni, ha otthon is lehetne, akkor nem jöttünk volna ide."

A munkám során, szinte percről-percre kerülök kapcsolatba hazánkba érkező külföldiekkel, turistákkal és itt élő, dolgozó emberekkel, így van egy kis rálátásom a dolgokra. Imádom őket komolyan, hiszen olyan vicces helyzeteket köszönhetek nekik, melyeket senki mástól nem kaphattam volna meg.

Az egyik kedvencem volt az a skandináv család, aki kereste "A folyót", de fogalmuk sem volt melyiket? Kicsit jópofáskodtam velük, hiszen nem árultam el mi folyik a vár alatt, csak megkérdeztem őket, hogy a Tiszát keresik-e. Vonogatták a vállukat, így muszáj volt elárulnom, hogy itt bizony Duna van, méghozzá két utcára. Azt a megkönnyebbülést és mosolyt látni kellett volna az arcukon!

Aztán a német nő sem volt semmi, aki nem merte odaadni a bankkártyáját, hátha ... Inkább bejött a kassza mögé, és ő rakta bele a terminálba, majd amikor én akartam kivenni, kirántotta a kezemből és úgy nézett rám mint aki ölni készül. Én meg felröhögtem, mert azt a fejet már nem lehetett tovább bírni.

Arról nem is beszélve, hogy minden második turista hiszi, hogy euro övezet vagyunk, így teljesen természetesnek veszik, hogy azzal fizessenek. Amikor egy pasinak mondtam, hogy forinttal tud vásárolni, felháborodva ismételgette: "What? Fóóóórint?"

Jah, és nem tudom ez külföldön hogy szokás, de az ide érkezők 98%-a nem köszön ha bejön a boltba. Sőt amikor ráköszönsz, akkor sem. Ilyenkor szoktunk egymásnak köszöngetni, ha már ők nem reagálnak. Mindig ráköszönök a kollégámra is, így kapok valami visszajelzést arról, hogy mégsem vagyok láthatatlan.

És ezek az édes kategóriába tartoznak, igazán bunkó csak az orosz tud lenni, ők úgy kezelnek le, hogy azt semmilyen más nemzetiségű ember nem lenne képes. És nem mosolyognak! Ők soha! 

Egyébként meg ti tudtok olyanról, hogy a reptereken, vasútállomásokon osztogatnak az országról felvilágosító szóróanyagokat? Mert úgy látom, nagy szükség lenne egy olyanra, ahol az itteni szokásokról, a forintról, a nevezetességekről, a bevásárlási lehetőségekről, ... lenne szó.

Szóval akkor most jöjjön a blogtalálkozós élménybeszámoló, meglepetésvendégekkel, külföldi sztárokkal, szülinappal, és sok fotóval.

Jó szokásomhoz híven, megint sikerült elkésnem az általam szervezett találkozóról, de ezzel azt hiszem sok újat nem mondtam. Mondjuk nem én tehettem róla, hanem Amby, de ezt ne firtassuk, legyen elég annyi, hogy az új kocsijuk baromi szép, de lassú. Mindegy is, a lényeg az, hogy 20 perces késéssel azért beestünk a Tandembe, ahol meglepve tapasztaltam, hogy milyen kevesen vannak. Persze most már belátom, az időpont megválasztása nem volt a legjobb, ezért is nem tudott ott lenni pár eddigi törzsvendég, mint Ana, Kyan, Mike, Wovbagger, és még sorolhatnám, de talán pont ezért meg ott tudott lenni Euthymia, Balázs, vagy éppen Nilito.

Mivel a humor nagyágyúi, mint már fent is említettem, nem voltak ott, én pedig nem vagyok egy vicces figura, a blogtali eléggé csendes és beszélgetős irányba mozdult el, melyet csak Fcking bugyogója, Ricsi álszerénysége, Szuperapu füstölése, Lost mérgelődése, Redblek vakuvillanásai, Numa beszólásai, Katica szépsége és kedvenc Zoltánom vérszívása zavart meg néha.

Külön öröm volt számomra Eszencia, Mohikán, Euthymia, Külföldi, Fcking, Ada, Agi, Noel és Nilito megjelenése, akiket már régóta meg szerettem volna ismerni, de eddig egyik összejövetelre sem tudtak eljönni. Eszencia egyszerűen imádnivaló volt, Mohikán baromi szimpatikus, Euthymia mosolygós, Külföldi nagy dumás, Fcking vicces-részeges, Ada csillogóan hófehér mosolyú, Agi csendes megfigyelő, Noel igazi angol úriember, Nilito pedig csupa kedvesség.

Szülinapot is ünnepeltünk, hiszen Amby betöltötte az 50-et (azaz 33-at, ami hihetetlen, tekintve az öreges külsejét?)! Ezt a méltóságot és komolyságot megkövetelő kort, nem is tudtuk volna szebben megünnepelni, mint egy WU2 samponnal, és egy eszméletlenül pink pólóval, amit már csak heterók hordanak, ugyebár! (Ugye mindenki tudja miért e kettő dolog mellett döntöttünk!)

Nem is szaporítom a szót, itt találtok még egy csomó képet tőlem, melyekre ha ráklikkeltek, nagyobbak lesznek, itt pedig Redblek fotóalbumát. Nálam érdemes elolvasni a címeket is!

Jah, és valaki árulja el, hogy ki volt a két kedves arc Apuskával, mert bemutatkozás hiányában, őket végképp nem tudtam név szerint említeni.