"Keres" címke archívuma

Egyrészt nem túl kényelmes a mostani, és valószínűleg a kutyát sem tudjuk ide hozni, másrészt a fél utcát lebontották már, és ki van írva elénk egy lámpaoszlopra, hogy ez a ház is bontásra van ítélve.

Próbálkozunk mindenfelé, bármi számításba jöhet, csak az a lényeg, hogy november 1-től költözhető legyen és vihessük Lulu-t. Ja, és közösen mennénk a szomszédban lakó srácokkal, akik szintén melegek. Közösködünk szívesen ha kell! A magyaroklondonban.com oldalt próbáltuk, de több szempontból sem jöhet össze, úgyhogy azt ne is ajánljátok, de rajtuk kívül minden más érdekes lehet.

És mivel mostanában egyre több új olvasóm van aki kint él, úgy ahogy mi, talán tudunk egymás segítségére lenni. Kertről már nem is álmodom ...

Egyúttal lassan lehet majd jelentkezni a budapesti lakásom bérlésére, mondjuk januártól! Sok kikötésem nincs a leendő albérlőre nézve, csak legyen rend- és tisztaságmániás, és ha lehet, hosszú távra akarjon Zuglóban lakni. A lakás teljesen felszerelt, mosógép, szekrények, ágy, plazma tévé, kutyafasza. Csak be kell költözni! Részletek levélben: gusvagyok@gmail.com

Nektek is volt már biztos olyan, hogy eltűnt valamitek, melyről azóta sem derült ki, hogy hol van. Van amit ellopnak, mint a bringámat, de most inkább olyanokra gondolok, melyek megmagyarázhatatlan módon tűntek el a föld színéről. Persze tippjeitek vannak, nekünk is!

Nálam anyukám féltve érzett esernyőjével kezdődött, melyet egy osztálykiránduláson hagytam el. Persze sejtem, hogy mindez azért történt, mert annyira sokszor figyelmeztetett rá, hogy ne veszítsem el, amiből persze egyenesen következett az elhagyás.

De amikor albérletben laktam, szőrén-szálán eltüntettem a Loving You More című BT kislemezemet is, melyben Vincent Covello énekel. Képzeljétek, még a beépített szekrényt is szétszedtem, hátha mögötte meglelem.

Aztán jött a Skinny alsógatyám, ami olyan rejtélyes úton került le rólam, és veszett el, hogy még tippem sincs rá hol lehet. Gondolom így tíz év után már nem is kerül meg! Pedig évekig kerestem!

Ennél már csak az a furább, hogy Édespofa a farmerját hagyta el, és azóta sem értjük mi történt, hiszen mindig nadrágban jön haza, én nem láttam még alsógatyában flangálni az utcán. Arra gondolunk, hogy talán a szárítóról lopták el, ami a folyosón van, de nem ér gyanúsítgatni.

Ugyanez a helyzet a labdákkal is, ugyanis eddig már kettő veszett el, azaz egy teljesen az udvarról, az egyik kocsi alól, a másik pedig ma reggelre, de tudom hol van. Valaki éjszaka levitte a folyosóról az utcára, és bedobta a szemben lévő ház udvarára. Megáll az ész! (Javítás, vagyis eredmény: az első labda került a szemben lévő házba, még hónapokkal ezelőtt, a másik pedig begurult a szomszédomhoz, ma reggel találta meg. Úgy tűnik semmi összeesküvés nincs a háttérben, semmi rejtély, sőt inkább vicces az egész!)

És nektek mitek tűnt el? Segítsünk megkeresni? Mesélj, mit nem találsz, írd le a történetét, már amennyire emlékszel, és kiderítjük merre lehet. Játszunk nyomozósat?

Van az utcánkban pár francia bulldog, és közülük az egyik, egy Zsömi névre hallgató 6 éves kislány, éppen gazdit keres, mert nem tudnak már róla gondoskodni. Ivartalanítva van, szobatiszta, és nagyon különleges, ugyanis zöld a szeme, és a színe sem egy sztenderd. Természetesen ajándékba elvihető, csak jó helyre kerüljön, ami nem baj ha a közelünkben van, mert Luluval nagyon jó barátnők. Ha érdekel, fotó itt található, elérni pedig a gusvagyok@gmail.com címen tudsz.

Nagyon nagy szívességet tenne nekem az a valaki, aki meg tudná szerezni számomra ezeket a James Atkin nótákat, mert én földön-égen keresem őket, de sajnos sehol sem találom letölthető állapotban. Az igazság az, hogy még azt sem tudom, kiadta-e egyáltalán valaki. Előre is köszönöm a segítséget!

Mandulaszeműtől kaptam ma pár levelet ezzel a cicával kapcsolatban, melyekből kiderült, hogy a barátnője talált egy macsekot, és befogadta ideiglenesen, amíg megtalálják a régi, vagy az új gazdáját. Aztán a befogadótól is kaptam egy üzenetet az alábbi szöveggel:

"... Egy fiatal felnőtt világos cirmos cicáról van szó. Szerintünk kislány, de hát én meg a biológia... A szemének igen különleges zöld árnyalata van. Kifejezetten szép és kecses állat. A jelleméről annyit, hogy hihetetlenül nyugodt és jószívű kis állat. És nagyon okos. Ha valamit kétszer megmutatunk neki, meg is jegyzi. Nem gondoltam, hogy cicában létezik ilyen. Egész nap csöndes, nagyon szeret ölben lenni és kedveskedni. Egy igazi szerethető egyéniség. Látszik rajta, hogy valaki nagy szeretetben nevelte eddig... Ezért sem szeretném, ha szegénynek egy menhelyen kellene kikötnie egy ketrecben... Sajnos mi láttuk, hogy még a legjobb menhelyek is mennyire túlzsúfoltak és ketrecesítettek ... Mivel lánynak gondoljuk, annyit mindenképp szeretnék felajánlani az új gazdinak, hogy április elején én kifizetem az ivartalanítását, ha szükséges és ha még nincs ivartalanítva (persze kérem, hogyha lehet, ne egy magán állatklinikára vigyük el... hogy a gatyám is rámenjen). Ezt mindenképp tüntessétek fel, nehogy a neme hátrányt jelentsen. Tényleg egy nagyon szerethető kis állatka. Valaki most biztos nagyon siratja, hogy elkóborolt, dehát hogyan találjuk meg Pesten a gazdiját? És ha nem találjuk, akkor keressünk neki valakit, aki legalább annyira szeretni fogja... Előre is köszönöm a segítséget! ..."

Ha bárki tudja honnan szökött el a cica, netán szeretne az új gazdija lenni, csak írjon nekem a gusvagyok@gmail.com címre, és továbbítom a levelét az illetékeseknek.

Úgy tűnik, hogy egyre több kisállat talál szerető gazdira a blogokon keresztül Pár napja én segítettem Lencsének, tegnap pedig a Sziszamisza által talált Kajla, akiről az állatorvosnál kiderült, hogy valójában Lili és direkt hagyta valaki a VIII. kerben egy fához kötözve, kerül hamarosan új gazdihoz.

Ma pedig egy ismeretlen ismerőstől jött az alábbi levél, és a fenti videó linkje: "Szia! Kristóftól kaptam meg a címed, azt mondta, hogy esetleg kitennéd a kutyusaimat a blogodra. Már egy éve próbálok nekik gazdit szerezni, eleinte annyira félénkek voltak, hogy semmit nem lehetett velük kezdeni, csak gubbasztottak a sarokban, de mára már egyre vidámabb, kiegyensúlyozottabb kutyusok! ... Nagyon köszönöm, nekünk minden segítség fantasztikus. A számom: 06-20-2412971. Üdv Noémi"

Hát ez a pillanat is eljött, de hazudnék ha azt mondanám, hogy túlzottan meglepett. Igazából azon dolgoztam már hónapok óta, hogy én tehessem meg az első lépést, és ne várjam meg amíg elküldenek. Nem jött össze!

Ma reggel a gilisztaagyú arra hivatkozva, hogy nem jövünk ki egymással és ezzel akadályozom a munkáját, én is ki lettem rúgva. Mondvacsinált indokok is voltak mellé persze, például az, hogy szerinte azt az árumennyiséget, melyet szombaton kaptunk, ki kellett volna tudni pakolni egy nap alatt, meg hogy túl sokat vagyok az irodában a nem tudom mi helyett, stb ... A lényegen egyik sem változtat, melyet világosan a tudtomra is adott. Ő bármit csinál az a jó, mi bármit teszünk az csak rossz lehet. Betonozott helye van, mert ő a valakinek a valakije. Ergo inkább félévente cserélik alatta a bandát, de őt kitenni nem fogják. Ugye értitek mi lesz ennek a vége, nem kell részleteznem. Én tiszta szívvel kívántam neki sok sikert a karrierjéhez. De tényleg.

Most gőzerővel állást keresek, semmi kedvem itthon ülni és lógatni a lábam. Csak az idő sürgetésével nem vagyok kibékülve, mert így talán nagyobb az esélye annak, hogy majd olyat is elvállalok, ahová egyébként eszem ágában sem lenne menni, de hát kell a pénz sajnos, és hónapokig nem tehetem meg, hogy ne dolgozzak. Kívánjatok sok szerencsét!

Levelet kaptam megint az iwiw-en, bár most olyan témában, aminek nagyon örültem, hiszen ti is tudjátok mennyire imádom az állatokat. Három cica ügyében keresett meg Ingrid, akinek levelét be is másolom ide, beszéljen inkább ő helyettem.

"Kedves Gus! Egy ideje olvasgatom a blogodat, de szinte sosem szólok hozzá, így talán nem is helytálló, hogy "bocsáss meg, amiért így ismeretlenül, stb." :-) Mindenesetre remélem, nem zavarlak ezzel az üzenettel! :-)
Régebben láttam egy bejegyzést, amiben kifejtetted, szükség esetén tudnál gazdát találni különböző cicáknak - ill. volt már rá példa, hogy találtál gazdát, vagy magad fogadtad be őket. :-) Tudomásom van a környékünkön egy cicacsaládról (egy anya és két kölyök). Olyasvalaki kertjében vannak, akiről tudom, hogy nem igazán kedveli azokat a macskákat, akik nem a sajátjai, ráadásul nőstények. A kerttulaj idős nénit csak látásból ismerem, néha beszélgetek vele (legutóbb tavaly), így csak 99%-os valószínűséggel tudom megsaccolni, hogy a növényzet tövében lakó (így az időjárástól valamelyest védett) macskacsalád nem a gazdi kedvence kategória. :-( Mindenesetre az anyamacska mindig talál kaját, és rendesen szoptatja a kicsiket, de hosszú távon gondolkodva szükségük lesz gazdára. Ha tudsz segíteni, nagyon köszönöm! Üdvözlettel. Ingrid"

Ezen sorok után kezdtünk levelezésbe, melynek eredménye a kép amit láttok, melyre rákattintva lesz több is, és újabb sorok a jelenlegi helyzetről: "Szia! Küldöm a cicákról készített képeket! Sajnos nem lettek a legjobbak: bekéredzkedtem a kertbe lefotózni őket, de óvatosan kellett mozognom a virágágyások között, és a növényzetet csak óvatosan húztam félre, nehogy nagyon megijesszem a családot. Ráadásul a kert tulajdonosai is osztották közben az észt... Kiderült, hogy bár megtűrik őket ott, de eszük ágában sincs befogadni őket. :-( Addig jó, amíg ilyen szép, meleg az idő. Jó lesz a cicáknak, ha minél előbb gazdára találnak! A cirmos nagyon elbújt anyu bundájába, de ott van! :-)"

Szóval gazdikat keresünk, két nemrég született macseknak és az anyukának. Aki szeretné őket magához venni, netán kertes házban lakik és az egész pereputtyot befogadná, az ingique@index.hu címre írhat Ingridnek levelet és vele beszélheti meg a további teendőket.

Egyébként pedig ilyen ügyekben mindenkinek elérhető vagyok, sőt bátran forduljatok hozzám, ha segítségre van szükségetek!