"Macska" címke archívuma

Van az a vicc, aminek az a vége, hogy: "... nem ma állatkertbe visszük!" Ismeritek? Mert ez jár napok óta a fejemben, hiszen Lulu mindenhová jön velem, jobbnál-jobb élményekkel gazdagodik, ha pedig itthon maradunk, akkor filmet nézünk.

Most éppen a Kutyák és macskák című remekművet, melyet a kölök nagyon élvez, szinte főszereplője az alkotásnak, hiszen minden mondatra válaszol a kis szőnyegén ülve. Én meg addig próbálok rájönni, hogy lehet jól átsütni a krumplis palacsintát. Illetve máris röhögök magamban azon, hogy Lulu milyen jól fog ezen szórakozni.

Fél órája nyomozok, ugyanis elütöttek egy cicát a házunk előtt még tegnap, és valaki ugyan lehúzta az útról, de azért mégsem szép látvány ahogy itt fekszik egy tetem a fa mellett. Gondoltam elvitetem, és felhívom az Illatos úti Ebrendészeti telepet, de ők átirányítottak az önkormányzathoz, ahol persze ilyenkor csak a biztonsági őr van benn. Ugyanis Zugló speciális ebből a szempontból, mert nem az Illatos úti telephez tartozunk.

Aztán Beastie Boys továbbirányított a Fővárosi Közterület-felügyelethez, ahol végre adtak egy telefonszámot, azét akinek a 14. kerülettel van szerződése, és aki miután felhívtam rögtön megígérte, hogy még ma elviszik a halott macsekot. Tehát hívjátok a 06-20-591-28-97-es számot, ha ti is balesetet elszenvedett, kóbor, gazdátlan kisállatot láttok, mert én az utóbbi időben egyre többel találkoztam. El is mentettem az elérhetőséget!

A legeslegkedvencebb kolléganőmmel állítólag már járunk is, ha eddig még nem mondtam volna, ezért is nem hagyhatom, hogy a Google semmit se dobjon ki neki a "háztartási macska" kifejezésre, ami nála egyébként a házi macskát jelenti. Tiszta Zizi ez a Zizi! 

Egy ingatlanos ismerősömtől úgy hallottam a minap, hogy elég durván esnek a lakások árai, habár Budapesten talán még ezt nem érezni annyira, de például Dunakeszin már 9 millióért is lehet 40 négyzetméteres, teraszos, kocsibeállós, földszinti, új építésű lakást venni. Ezek szerint jó esélyünk lenne arra, hogy egy "sima" cserével, kicsit nagyobb vidéki, de mégis Pest közeli otthonba költözzünk. Erősen gondolkodóba estem, talán le is írom egy papírra mi szól mellette, és mi ellene.

Ráadásul még mindig élek-halok a háziállatokért és már ki is néztünk Édespofával egy kóbor kutyát, amelyet szívesen befogadnánk, csak hát akkora mint egy oroszlán, én pedig megfogadtam, hogy a 30 négyzetméterre még egyszer nem kényszerítek be semmilyen állatot, még macskát sem. És nagyon irigylem Chillout kolleginát ezért a gyönyörűségért! Én is szeretnék a fűben hemperegni, gondtalanul bolondozni és futkározni mint egy kisgyerek, illetve 8-tól 4-ig dolgozni. 

Mandulaszeműtől kaptam ma pár levelet ezzel a cicával kapcsolatban, melyekből kiderült, hogy a barátnője talált egy macsekot, és befogadta ideiglenesen, amíg megtalálják a régi, vagy az új gazdáját. Aztán a befogadótól is kaptam egy üzenetet az alábbi szöveggel:

"... Egy fiatal felnőtt világos cirmos cicáról van szó. Szerintünk kislány, de hát én meg a biológia... A szemének igen különleges zöld árnyalata van. Kifejezetten szép és kecses állat. A jelleméről annyit, hogy hihetetlenül nyugodt és jószívű kis állat. És nagyon okos. Ha valamit kétszer megmutatunk neki, meg is jegyzi. Nem gondoltam, hogy cicában létezik ilyen. Egész nap csöndes, nagyon szeret ölben lenni és kedveskedni. Egy igazi szerethető egyéniség. Látszik rajta, hogy valaki nagy szeretetben nevelte eddig... Ezért sem szeretném, ha szegénynek egy menhelyen kellene kikötnie egy ketrecben... Sajnos mi láttuk, hogy még a legjobb menhelyek is mennyire túlzsúfoltak és ketrecesítettek ... Mivel lánynak gondoljuk, annyit mindenképp szeretnék felajánlani az új gazdinak, hogy április elején én kifizetem az ivartalanítását, ha szükséges és ha még nincs ivartalanítva (persze kérem, hogyha lehet, ne egy magán állatklinikára vigyük el... hogy a gatyám is rámenjen). Ezt mindenképp tüntessétek fel, nehogy a neme hátrányt jelentsen. Tényleg egy nagyon szerethető kis állatka. Valaki most biztos nagyon siratja, hogy elkóborolt, dehát hogyan találjuk meg Pesten a gazdiját? És ha nem találjuk, akkor keressünk neki valakit, aki legalább annyira szeretni fogja... Előre is köszönöm a segítséget! ..."

Ha bárki tudja honnan szökött el a cica, netán szeretne az új gazdija lenni, csak írjon nekem a gusvagyok@gmail.com címre, és továbbítom a levelét az illetékeseknek.

Üzenem mindenkinek aki pánikol, alvászavarai vannak, szorong vagy éppenséggel ingerlékeny, hogy a Sedatif PC nagyon jó homeopátiás készítmény a felsoroltakra. Én három napja szedem Édespofa és Kristóf ajánlása alapján, és egyre jobb a közérzetem.

Üzenem az utcánkban gyorsulási versenyt rendező idiótáknak, hogy ez egy állati veszélyes szakasz, több bekötő úttal, és rengeteg balesettel. Pont 5 perce történt megint egy koccanás, melyből amennyire én meg bírom ítélni, a Peugeot eleje közel áll a totálkárhoz, de hála az égnek emberek nem sérültek. Most.

Üzenem az electro, trip-hop, indie és még megannyi stílus rajongójának, hogy ez a blog állati jó, tessék sűrűn nézegetni. A személyes ajánlatom róla Fujiya And Miyagi korongja, mely a Lightbulbs címet viseli, de vannak itt olyan klasszikusok is, mint a The Cure-tól a Pornography.

Üzenem még George Michael-nek, hogy én ettől függetlenül is bírom, és várom már a karácsonyi kislemezt, sőt ha kijön magyarul, akkor az önéletrajzát meg pláne megveszem. A többi meg le van magasról ejtve!

Üzenem a macskaszerető embereknek, hogy ez a cicus még mindig gazdit keres! Egy másiknak nagy szerencséje volt, hogy a foltost nem találtuk egy napig, de most előkerült és remélem neki is lesz nemsokára egy szerető gazdija. 

Továbbá mindenkinek üzenem aki aggódik, segít, együttérez velem most a munkahelyi problémáim kapcsán, hogy köszönöm. Ígérem igyekszem minél gyorsabban kijönni a szarból, hogy aztán ne csak ilyen szomorkodó vagy éppen idegbeteg bejegyzések szülessenek.

Szóval mint már említettem a blogtalis bejegyzésben is, van itt egy kis kölyök, aki nagyon magányos, lévén egyke. Anyukája mellei ugyan még táplálják, de hamarosan eljön az idő, amikor már önállóan is tud falatozni a tálkájából, már ha lesz neki!

Ugyanis a ház amelynek udvarán lakik, nem túlzottan macskaszerető lakókból áll, bár Kristóf mindent megtesz a kiscsaj védelmében, de lassan ideje lesz megszabadítani onnan, még mielőtt valaki idő előtt véget vet a kislány életének. Jelentkezni érte a gusvagyok@gmail.com címen lehet, akár most azonnal is.

Beszéltünk nemrég arról, hogy kit kell hívni Budapesten, ha elhullott vagy elütött állatot talál valaki. Nos, mivel Édespofa ma talált a kerítésünk mellett egy fekete színű, valószínűleg megmérgezett cicust, így kiderítettem. Az Illatos úti telep foglalkozik ezzel, és 24 órán belül ki is jönnek. A telefonszámuk pedig: 06 - 1 - 2806832.

Redblek-nek csak egy szavába került, és már szereztem is neki új lakótársat. Tegnap voltunk megnézni a felhozatalt, és úgy tűnik szerelembe estek első látásra, így jövő hét végén, a vörös, akinek még nincs neve, már be is költözhet a kényelmes új otthonába.

Egyébként pedig megint gazdikat keresünk, hiszen a lassan egy éve bezárt Szabolcs utcai kórház területén, rengeteg ideiglenesen befogadott kisállat található. Ha valakit érdekelne a Pityu névre hallgató, bájos és lehengerlő személyiségű hat hónapos keverék, vagy a több mint 15 macska egyike, akkor írjon nekem a gusvagyok@gmail.com címre, és máris küldöm az állatbarát Zsuzsa telefonszámát. Vele kell felvenni a kapcsolatot, és megbeszélni egy találkát, ami nem igazán nehéz, hiszen nagyon kedves, elhivatott, segítőkész és alkalmazkodó.

Remélem az itteni képeken látható csöppségek közül ti is találtok olyat, akit máris hazavinnétek, hiszen ahogy Zsuzsa is mondja: "Ezek a jópofa állatok, jobbak mint az esti tévéműsor!"

És itt had ragadjam meg az alkalmat, hogy bemutassam Zslati szüleinek új kutyusát is, aki Lujza névre hallgat, és még alig 3 hónapos. Hát nem eszméletlen gyönyörű kiscsaj?

Levelet kaptam megint az iwiw-en, bár most olyan témában, aminek nagyon örültem, hiszen ti is tudjátok mennyire imádom az állatokat. Három cica ügyében keresett meg Ingrid, akinek levelét be is másolom ide, beszéljen inkább ő helyettem.

"Kedves Gus! Egy ideje olvasgatom a blogodat, de szinte sosem szólok hozzá, így talán nem is helytálló, hogy "bocsáss meg, amiért így ismeretlenül, stb." :-) Mindenesetre remélem, nem zavarlak ezzel az üzenettel! :-)
Régebben láttam egy bejegyzést, amiben kifejtetted, szükség esetén tudnál gazdát találni különböző cicáknak - ill. volt már rá példa, hogy találtál gazdát, vagy magad fogadtad be őket. :-) Tudomásom van a környékünkön egy cicacsaládról (egy anya és két kölyök). Olyasvalaki kertjében vannak, akiről tudom, hogy nem igazán kedveli azokat a macskákat, akik nem a sajátjai, ráadásul nőstények. A kerttulaj idős nénit csak látásból ismerem, néha beszélgetek vele (legutóbb tavaly), így csak 99%-os valószínűséggel tudom megsaccolni, hogy a növényzet tövében lakó (így az időjárástól valamelyest védett) macskacsalád nem a gazdi kedvence kategória. :-( Mindenesetre az anyamacska mindig talál kaját, és rendesen szoptatja a kicsiket, de hosszú távon gondolkodva szükségük lesz gazdára. Ha tudsz segíteni, nagyon köszönöm! Üdvözlettel. Ingrid"

Ezen sorok után kezdtünk levelezésbe, melynek eredménye a kép amit láttok, melyre rákattintva lesz több is, és újabb sorok a jelenlegi helyzetről: "Szia! Küldöm a cicákról készített képeket! Sajnos nem lettek a legjobbak: bekéredzkedtem a kertbe lefotózni őket, de óvatosan kellett mozognom a virágágyások között, és a növényzetet csak óvatosan húztam félre, nehogy nagyon megijesszem a családot. Ráadásul a kert tulajdonosai is osztották közben az észt... Kiderült, hogy bár megtűrik őket ott, de eszük ágában sincs befogadni őket. :-( Addig jó, amíg ilyen szép, meleg az idő. Jó lesz a cicáknak, ha minél előbb gazdára találnak! A cirmos nagyon elbújt anyu bundájába, de ott van! :-)"

Szóval gazdikat keresünk, két nemrég született macseknak és az anyukának. Aki szeretné őket magához venni, netán kertes házban lakik és az egész pereputtyot befogadná, az ingique@index.hu címre írhat Ingridnek levelet és vele beszélheti meg a további teendőket.

Egyébként pedig ilyen ügyekben mindenkinek elérhető vagyok, sőt bátran forduljatok hozzám, ha segítségre van szükségetek!

Most olvastam Pazzo-nál ezt a bejegyzést, pár napja pedig Nasha-nál ezt, és újra csak szomorúság töltötte el a szívem. Emberek, akik embertelenül viselkednek és a leginkább bosszantó az, hogy legtöbbször az ilyenek még büszkék is rá.

Aztán ide kapcsolódik az is amit megint csak nagyon nem értek, márpedig amikor valaki véletlenül elgázol egy ártatlan állatot, de ott hagyja az út közepén. Miért nem lehet megállni és félrehúzni szencsétlent, és főleg miért nem nézik meg, hogy mi lehet vele? Lehet, hogy még menthető! Egyébként pont tegnap ütöttek el előttünk egy fekete cicát, ott hevert kifordulva az utca közepén. Ez nem cserbenhagyásos gázolás? Ráadásul halálos kimenetelű!

Tudjátok, azokat amelyeket vasárnap láttunk a szomszéd kertben. Egyébként estére a mama elvitte őket egy másik helye, de ma megyek és megpróbálom felkutatni őket, hátha sikerül pár hét múlva, amikor már nem szopnak, gazdit találni nekik.

Kicsit bosszankodva indult a tegnapi nap, mivel a szombaton vásárolt ruhaszárítóhoz két balos elemet adtak, így nem tudtuk összeszerelni és vissza kellett mászni vele az Auchan-ba, de sebaj. Végül is rendesek voltak, rögtön visszaadták a pénzt és így vehettünk egy jó kis olasz gyártmányt az olcsó kínai helyett. Érted? Na, de nagyon előreszaladtam a történtek elmesélésében.

Ugyanis mikor elindultunk itthonról, keserves macskanyávogásra lettünk figyelmesek a szomszéd udvarról. Nekem több sem kellett, macskabuzi lévén, rohantam át megnézni mi ez az éktelen ricsaj. Pár pillanat alatt észrevettem a fűszálak között mocorgó kis szürke kölyköt, felkaptam és sietve Édespofa orra alá dugtam. Rajta nem láttam annyira a lelkesedést, így mivel fél szavakból is megértjük egymást, azonnal a szülő felkutatása lett az elsődleges cél, nem pedig a kisállat felhurcolása a lakásba, és cumisüvegből etetése. Visszamentünk a szomszéd házhoz, de sajnos a csöppség anyukáját nem találtuk, ellenben egy éppen kismacskákat pottyantó, másik anyukát találtunk. Már három kijutott a hátsó kijáraton, akikhez este újra visszamentünk, csak megnézni, hogy minden rendben van-e velük. Szóval vissza a délutánhoz, hisz Édespofa szerencséjére egy fiatal pár is kijött megnézni mivel foglalatoskodunk, így mivel Redblek a telefonban nemet mondott egy újabb macsek befogadására, így ők vették magukhoz. Happy End lett a történet vége, de a többi tegnap világrajött kisállat sorsáról még be fogok majd számolni.

Ezek után én persze a kocsiban is csak azt hajtogattam egész úton, hogy: "Kismacska! Kismacska! Kismacska! Pupúúúúúú!" Mely skandálásnak csak a WestEnd-ben lett vége, hiszen ott azért mégsem viselkedhetek úgy mint egy 5 éves gyerek. Egyébként a bevásárlóközpontot körülbelül fél óra alatt meguntuk, és arról kezdtünk beszélgetni, hogy mi a francot szeretnek mások ebben a hodályban, hiszen még jó üzletek sincsenek, amióta ugye a Diesel is megszűnt.

Aztán végül úgy döntöttünk, hogy cigizünk egyet, kettőt, hármat a friss levegőn, amíg kedves barátnőnk megérkezik és beülünk az általa kinézett U2 3D mozira. Nem akarom megbántani nagyon a zenekar rajongóit, ezért csak finoman az észrevételeim. Első körben nem tudtam mi zavar jobban, az untrendi szemüveg, vagy a zenekar produktuma. Aztán persze a 3. szám megmentette kicsit a dolgot, hisz a New Years Day nem rossz nóta, de aztán megint olyanok következtek, melyeknek még a címét sem ismertem. Gyalázat, hogy igazán csak a One és a The Fly került be ebbe a felvételbe a jó dalok közül, ellenben egy csomó nyávogás helyet kapott. A vége felé aztán a századik Peace, Love, No War és hasonló ideológiai sablonduma után megállapítottam, hogy Bono igazából a világ Kovács Ákosa. Adj hitet! Az egyébként látványos 3D filmecske pedig közel olyan jó hangulatú volt mint egy Vidám vasárnap. Személy szerint csak fanatikus rajongóknak ajánlom, de ők vigyenek egy százas csomag papírzsepit.

Egyébként pedig az évek során nekem fel sem tűnt, hogy Edge-nek milyen jól áll az öregedés. Egyre dögösebb pasi lesz, ellenben Bono-val, akinek néha mutatták a cipőjét, és totál kiábrándító volt a magas talpú Buffalo, de gondolom a "magassága" miatt kellett!

Most volt itt Vincent, határozott nadrágvásárlási szándékkal, de sajnos nem járt sikerrel. Finoman szólva is nagyok az elvárásai és a méretei! Viszont jó hírem is van, ugyanis most megy a tenyésztőhöz és kapok tőle egy Russian Blue kölyköt ajándékba! (nem, sajnos)