"Martin" címke archívuma

Bizonyára elhamarkodott vélemény lesz ez a mostani, hiszen még csak fél napja hallgatom a Sound Of The Universe című új Depeche Mode albumot, ezért arra kérlek benneteket, hogy ne harapjátok le a fejem, ha esetleg nem értetek vele egyet.

Mert az van, hogy én eddig csak két korongot nem szerettem tőlük igazán, az Exciter-t, és a Songs of Faith and Devotion-t, de szerintem megvan a harmadik is. Ugyanis ez szerény véleményem szerint baromi gyenge anyag, holott nekem a szintén Ben Hillier közreműködésével készült Playing The Angel kifejezetten tetszett. Ebben nem kevés szerepe volt a hangszerelésnek, a remek daloknak, és annak, hogy recsegős, fémes, ipari volt a hangzás. Ellenben a Sounds Of The Universe kapcsán már szó volt arról, hogy Martin új kütyükbe szeretett bele, de ahogy hallom, ezek csupán prüttyögő hangokat tudnak kiadni, ugyanis a hangzás olyan néhol mintha gyerekeknek gyártott játékokkal készítettek volna vicces effekteket, és azokat vették volna fel szép sorjában. Még talán ez lenne a legkevesebb baj, ha erősek lennének a dalok, de sajnos egy-két kivételtől eltekintve ebben sem jeleskedik az új anyag.

Az első dal az In Chains és az utána következő Hole To Feed még csak-csak hozza a megszokott, vagy elvárt minőséget, aztán persze a Wrong is, de a negyedik nóta után mintha mélyrepülésbe kezdene az egész. Csupán a Miles Away környékén kezd megint felfelé ívelni a hangulat, de aztán jön a Jezebel Martinnal és megint andalogni kezdünk, persze csak azok akik eddig kibírták ébren.

Tehát öszességében nem a 2009-es esztendő legnagyobb csalódása az album, hiszen erre a posztra nagy eséllyel pályázik az új Prodigy anyag, de azért nagy durranásként sem fogok rá emlékezni, legalábbis úgy biztos nem, mint ahogy az A Broken Frame-re, a Music For The Masses-re, a Violator-ra, az Ultra-ra vagy akár a Playing The Angel-re teszem. 

Sajnálom srácok, de úgy tűnik én már örökre rajongó maradok, de csak minden második lemezt fogok igazán kedvelni. Lassan erre fogunk beállni. Ez sem rossz, csak tovább kell várnom a mindent elsöprő extázisra. Még jó, hogy eddig nem vettem jegyet a koncertre, pedig azzal akartam Édespofát meglepni a névnapján, de most majd agyalok máson.

Nekem ugyan az album nem jött be annyira mint gondoltam, de ezt a klipet ennek ellenére is nagyon vártam, hiszen a szenzációs Martin De Thurah rendezte, és most sem kellett csalódnom benne.

Ma reggel jelent meg a Principal-on a legújabb válogatás, melyet ajánlok többek között azoknak is, akik már régóta várnak egy általam összerakott lemezre. Persze ami késik, nem múlik, lesz olyan is, de addig érjétek be ezzel a 14 brilliáns számmal.

Martini kísérőszövege a Principal 66-hoz:

"Régóta váratott magára ez az összeállítás, mivel Gus barátommal nagy zenei örültek vagyunk és szinte bármikor ha találkozunk 5 percen belül már új zenéket mutatunk egymásnak vagy előadókról kezdünk dumálni :) Igazából Gus a Principal válogatások egyik nagybácsikája, neki köszönhetek millió ismert de inkább kevésbé elhíresült zenedarabot! A mostani kis csemege inkább a jelenből válogatnak, mint a régi kedvenceinkből (azok elszórva megtalálhatóak korábbi Principalokon). Kivétel az utolsó dalocska, ami megismerkedésünk egyik alapköve :) Több dalt a 2007-es kedvencei közül válogattam, illetve van pár, amit én szelektáltam a lemezeibôl. Mindenképp tessék belehallgatni, mert nagyon igényesre sikerült!"

Ha meg akarod nézni a számok lisáját, sőt le akarod tölteni az albumot és a borítot hozzá, akkor nincs más teendőd, mint ide klikkelni!

Nemrég jött a nagy hír, miszerint Ricky Martin haverja elszólta magát az egyik nyilatkozatában, aztán Jodi Foster unta meg, hogy a csaja mindig otthon várja, és sosem megy vele sehová, most meg Tim Campbell vetett véget a titkolózásnak.

Piff-puff, dirr és durr!!! Jack hozza a formáját mint mindig, Alec is ellavíroz, Mark jól el lett rondítva a Boogie Nights-hoz képest, Leonardo meglepően jó, Bacon meg egy geci állat. Iszonyat hosszú az alkotás, Martin csinálhatott volna ebből az unalmas filmből egy órás változatot is az talán nézhetőbb lett volna. A sztori elmegy kategória, bár kb. a film felében nem is érteni miről beszélnek, habár biztos másoknak kristálytiszta volt minden mondat.

Már csak két kérdésem lenne: 1. Kié a gyerek? 2. Mi lett a borítékkal amit az agyturkásznő kapott és mi van benne?