"Meir" címke archívuma

Marcika nem szereti a feketedoktorbácsit és a másik doktort sem, csak azokat az embereket szereti akik nem doktorbácsik. Azt is kilátásba helyezte már, hogy elmegy Görögországba, mert ott nem vizsgál senki, senkit! Ogre meg az idő alatt, amíg a gyerekeit hallgatja, csendben tanul tőlük.

Szerintem is ez a szeretet. Szerinted elég csak mondani? Te elhiszed ha csak mondják?

Moha nem szeretne beszélgetni az új mosógépével, viszont mosni annál inkább. Te is furcsállod? Én is!

Kyan gyönyörű mondatokkal tért vissza a pár napos blogszünetből. Reméltem, hogy így lesz! Egy rövid idézet: " ... Blog viszont lesz, legalábbis míg magamhoz nem térek. Szükségem van rá, szükségem van az általam benne megteremtett, legalább részben biztonságos mikrovilágra, és azokra az emberekre, akiket rajta keresztül kaptam, megszerettem, őrzök. Érzelmileg vagyok anyagias, azt hiszem...."

Médiakurva az újságíró és a blogger közötti különbséget feszegeti : "... Mi az alapvető különbség blogger és újságíró között? Van még ilyen? Vagy mi mindannyian ugyanúgy véleményformálók és megmondó emberek vagyunk - csak vannak sikeresebb és kevésbé populáris individuumok? ..."

Meir sablonkészítői pályázatára még lehet jelentkezni. Van egy csomó díj, például házibuli a legénylakásban, élményfürdő meztelenül Ana-val, kaja, pia, nők korlátozott számban. Szerintem érdemes nevezni!

Moesko bezárja a bazárt: "Kedves Zenebarátok! Az oldal december másodikától megszűnik. Két okból döntöttem emellett. Egyrészt Ayad barátom múltkori példája alaposan elgondolkodtatott, és arra jutottam, bármennyire is nemes cél vezérelt, mégsem a legjobb módját választottam a zenék népszerűsítésének. Másrészt pedig egyre kevesebb időm van, bár ezzel nem mentegetőznék...." Sajnálom nagyon, az egyik kedvenc blogom volt.

Kardigán az öngyilkosság gondolatával foglalkozik mostanában. Megnyugtatlak, hogy én is hasonlóan éreztem magam amikor ezt olvastam.

Ha már a sorozatoknál tartunk, érdemes olvasgatni Brigi blogját is, aki minden bizonnyal nagy House fan, hiszen a naplója fejlécén is ő szerepel.

Fűszeres Eszter úgy főz és süt, hogy minden alkalommal összefut a nyál a számban, ha a blogjára kattintok. Nem tudod, hogy mit készíts az ünnepek alatt és kipróbálnál pár zsidó ételt? Hát ha engem is meghívsz, akkor a tippem a következő: sajos puffancs, tüzes kelbimbóleves, indiai sólet, jeruzsálemi túrótorta.

Czimi is főz, méghozzá csirkecsíkokat Straganoff-módra, és teszi ezt nagyon élvezetesen: "... Tulajdonképpen nem lett volna annyira rossz ötlet, ha a fazekat rendesen felmelegítem, és a zsír nem ég oda egy pillanat alatt a langyos fazék aljára. Erre hamar rájöttem, így következett a mentőakció: forró vízzel próbáltam meg megmenteni a fazék életét. Ezen a ponton elkezdett rettenetes gőzölni a minden, és kb 3 másodpercen belül megszólalt a füstérzékelő. Az adrenalinszintem már így is elég magas volt - talán ezzel is magyarázható baklövéseim sorozata, a riasztó sivító hangja viszont embertelen volt. Körülbelül 5 percen keresztül próbáltam meg huzatot generálni a lakásban, amihez "kitártam" az igencsak aprócska ablakaim 100%-át bekapcsoltam a fürdőszoba ventillátorát, és egy nagy fürdőlepedővel próbáltam meg némi nyomáskülönbséget generálni..."

A Gaybears megint újdonságot mutatott! Bár már régóta tudtam, hogy a tetkó nem divat, de eddig fogalmam sem volt milyen hullám jön majd ez után. Nem kell tovább gondolkodnom, hiszen itt a válasz.

Zslatko felpakolt pár képet az Ambynél és Katicánál töltött egy hetünkről a blogjára.
Nosztalgiázzunk?

Sebastian (tudjátok a plasztikázott cérnamodell) üzent nekem Wiko-nál. Többek között azt is, hogy ő szereti ha utálják, mert akkor foglalkoznak vele az emberek. Szerinte szerencsétlen vagyok, akinek alacsony színvonalú a blogja. Még jó hogy nem tetszik neki, mert akkor ide kommentelgetne!

Nem lesz több nő a parlamentben, pedig én támogattam volna. Nem is értettem Dávid Ibolyát, amikor a Friderikusznál ez ellen beszélt. Azért legalább Trychydts-sel megint egyet értünk a témát illetően: "Győzött a papírforma, a Parlament ugyanolyan hímsovén, mint a magyar társadalom. 132 igen, 97 nem, és 118, rendkívül gerinces módon tartózkodó -- ennyit lehetett a magyar Parlamentből lelkiismereti alapon kipréselni a nők arányosabb országgyűlési képviselete érdekében. A magam részéről persze már a "lelkiismereti szavazást" is egy elég puha megoldásnak tartottam. Minden bizonnyal sokat elárul a diszkrimináció természetéről, hogy az ellene való küzdelemben a pártok, frakciók nem tartották fontosnak a máskor szemrebbenés nélkül megkövetelt pártfegyelmet. Még gondolatkísérletnek is abszurd, hogy Orbán Viktor engedélyezze a saját, illetve a pártvezetés álláspontjától való, lelkiismereti alapon történő elszavazást mondjuk az egészségügyi reform esetében..."

Ugyan nem teljesen ide tartozik, de lassan és biztosan terjeszkedem. Az egyik írásom kikerült a CotCot-ra, aminek nagyon örülök. Remélem mostantól rendszeresen olvashattok majd ott is.