"Mimke" címke archívuma

Mimke felhívása egy újabb szinkronblogolásra: "Egyszer-kétszer már szinkronblogoltunk együtt. Most egy kicsit szomorú apropóból szeretnélek erre invitálni titeket. Nem jártam sokat a Tandemben, de nekem is megvan a saját történetem. Vannak arcok, amik hozzá kötödnek. Itt ismertem meg Anyut, Anát, Újlakást, Nilatakot, Gust, Édespofát, Redbleket, Centariort, Apuskát, a freeblog szerkesztőségét, és még sorolhatnám. Te kit ismertél meg? Neked mi a történeted? Én megírom az enyémet és augusztus 30-án a búcsúbuli napján pontban délben fog megjelenni. Ha voltál már a Tandemben nem lehet nehéz megírni a magad posztját. Van kedved hozzá? Tisztelegjünk együtt a kávézó(vagy söröző) személyzete előtt. Írd meg és a bejegyzésed címét (ami meg fog jelenni) dobd ide kommentbe! Majd valaki csak segít belőle feedet csinálni?"

Én megírom az enyémet, remélem még sokan fognak így tenni, hiszen köszönhettünk pár érdekes, kellemes, élvezetes, értékes pillanatot a bloggerek találkozóhelyének. És remélem még köszönhetünk is! Ja, és a szeptember 13-ra hirdetett blogtali nincs elfelejtve. Remélem találunk megoldást mielőbb a helyet illetőleg. 

Nem kevés problémánk adódott a festés során, de azért mindent megoldottunk, még azt is, hogy melyik sarokból, melyik sarokba toljuk óránként a bútorokat.

Ennek felelőse Édespofa volt, aki mint kiderült, egy logisztikai szakember is többek között. Mert ugye azt mondanom sem kell, hogy milyen ügyesen fúr és farag! Szóval négy napot emésztett fel a holmik szelektálásával együtt, egy közel 100 négyzetméteres falfelület lefestése, de hála Amby (maszkot és takarófóliát hozott, mert az utolsó 3 négyzetméternél ezek elfogytak) és Mimke (pogácsát hozott, mielőtt még éhen haltunk volna) életmentő segítségének, azért vasárnap éjfél előtt pár perccel végeztünk majdnem mindennel. Hétfőn már csak egy kevés takarítás volt hátra, és most ennek eredménye, hogy majdnem úgy ragyog a lakás, mint újkorában.

Amitől óvok mindenkit, az a szar minőségű festék, mert már azzal is festettem és az igazság az, hogy a Héra egyik közép árkategóriás, lemosható kencéjével ezerszer könnyebb volt minden. Még a cigarettafüstös plafont és sarkokat is pikk-pakk befogta. Nézzétek csak meg ha nem hisztek nekem!

Aztán szintén jótanácsként említem meg, hogy mint jól tudjuk, egy festés után még a takarófólia ellenére is rengeteg kosz és mocsok lesz a padlón és egyéb helyeken. Nos, felejtsetek el minden más takarítószert, és csak is kizárólag a Frosch termékeit használjátok, mert velük ezerszer könnyebb lesz a munka! A szódabikarbónás lemosó minden bútor álma, az ecetes univerzális szer pedig minden festékfolt rémálma. Ami a Cif-nek nem jött be, méghozzá, hogy súrolás nélkül eltávolít minden szennyeződést, az a Frosch-ra teljesen igaz.

A végére hagytam, de nagyon fontos! Meló közben óriási segítség lehet a '70-es és a '80-as évek diszkóritmusa. Két napig a Vh1 klasszikusait hallgattuk és mulatságos volt utánozni egy szál gatyában a Sister Sledge tánctudását. Kérdezzétek Édespofát, milyen is voltam mikor a festőhengerbe énekeltem a We Are Family-t, miközben szexisen rángattam a csípőmet. (Sajnos erről kép nincs!)

Jah, és az eredményt is megmutatom, ha már ennyit írtam róla. Meg büszkék is vagyunk magunkra, hogy szakember segítsége nélkül, rengeteg pénz kidobásának mellőzésével ilyet tudtunk összehozni. Sárga, koszos, cigarettafüstös fal helyett, gyönyörű szürkés és csillogó tisztaságot. (A képen jól láthatóan a lámpáink pedig egymásba szerettek!)

Feltöltöttem a képeket, ahogy ígértem az előző postban. Nem sikerültek olyan jól, de azért van egy a DJ srácokról, a pincérfiúról, Mimkéről, Pan-ról és Szuperapu-ról amint éppen egy disznóvágás véres részleteit ecseteli.

Ezen a fenti fotón pedig a kedvenc pultosom látható, a party szelleméhez méltó kiegészítőben, melyhez már csak egy olyan rágó hiányzott, melyből óriási lufit lehet fújni. Remélem az este folyamán azt is sikerült beszerezni! 

Jah, és hoztam Vegafood-os étlapot, ami azt jelenti, hogy nemsokára kipróbálom milyen egy hétig nem enni húst! Azt hiszem megleszek nélküle, bár nem kiabálnék el semmit! 

Katt a képre és nagy lesz belőle, amit akár háttérképnek is használhatsz! (Egyébként Édespofa munkája.)

Szóval akkor most jöjjön a blogtalálkozós élménybeszámoló, meglepetésvendégekkel, külföldi sztárokkal, szülinappal, és sok fotóval.

Jó szokásomhoz híven, megint sikerült elkésnem az általam szervezett találkozóról, de ezzel azt hiszem sok újat nem mondtam. Mondjuk nem én tehettem róla, hanem Amby, de ezt ne firtassuk, legyen elég annyi, hogy az új kocsijuk baromi szép, de lassú. Mindegy is, a lényeg az, hogy 20 perces késéssel azért beestünk a Tandembe, ahol meglepve tapasztaltam, hogy milyen kevesen vannak. Persze most már belátom, az időpont megválasztása nem volt a legjobb, ezért is nem tudott ott lenni pár eddigi törzsvendég, mint Ana, Kyan, Mike, Wovbagger, és még sorolhatnám, de talán pont ezért meg ott tudott lenni Euthymia, Balázs, vagy éppen Nilito.

Mivel a humor nagyágyúi, mint már fent is említettem, nem voltak ott, én pedig nem vagyok egy vicces figura, a blogtali eléggé csendes és beszélgetős irányba mozdult el, melyet csak Fcking bugyogója, Ricsi álszerénysége, Szuperapu füstölése, Lost mérgelődése, Redblek vakuvillanásai, Numa beszólásai, Katica szépsége és kedvenc Zoltánom vérszívása zavart meg néha.

Külön öröm volt számomra Eszencia, Mohikán, Euthymia, Külföldi, Fcking, Ada, Agi, Noel és Nilito megjelenése, akiket már régóta meg szerettem volna ismerni, de eddig egyik összejövetelre sem tudtak eljönni. Eszencia egyszerűen imádnivaló volt, Mohikán baromi szimpatikus, Euthymia mosolygós, Külföldi nagy dumás, Fcking vicces-részeges, Ada csillogóan hófehér mosolyú, Agi csendes megfigyelő, Noel igazi angol úriember, Nilito pedig csupa kedvesség.

Szülinapot is ünnepeltünk, hiszen Amby betöltötte az 50-et (azaz 33-at, ami hihetetlen, tekintve az öreges külsejét?)! Ezt a méltóságot és komolyságot megkövetelő kort, nem is tudtuk volna szebben megünnepelni, mint egy WU2 samponnal, és egy eszméletlenül pink pólóval, amit már csak heterók hordanak, ugyebár! (Ugye mindenki tudja miért e kettő dolog mellett döntöttünk!)

Nem is szaporítom a szót, itt találtok még egy csomó képet tőlem, melyekre ha ráklikkeltek, nagyobbak lesznek, itt pedig Redblek fotóalbumát. Nálam érdemes elolvasni a címeket is!

Jah, és valaki árulja el, hogy ki volt a két kedves arc Apuskával, mert bemutatkozás hiányában, őket végképp nem tudtam név szerint említeni.

Azt hiszem jövőre is ilyen rögtönzött bulival fogom búcsúztatni az óévet, hiszen amennyire nem fektettem a szervezésbe nagy energiákat, olyan jól sült el a végén a parti. Átjött mindenki legjópofább Ogre pajtása, aztán Évi és Katze a sok finomsággal, Mimke és kedvese, Viki és Csilla, sőt még Kyan is itt volt velünk, bár ő az előzetes ígéretek ellenére nem vetkőzött meztelenre. Nem is fecsérlem a szavakat, úgysem tudom leírni milyen jól éreztem magam, beszéljenek inkább a képek helyettem.

Még egyszer köszönöm mindenkinek a részvételt és ígérem, hogy az idén újra rendezek majd hasonló összejövetelt, talán már egy nagyobb lakásban, ahol az erkélyen több bagós is elfér egyszerre.

Már megígértem egyszer Gusnak, hogy majd írok valamit öko témában, és majd jól belinkelem ide, de lehetőséget kaptam, hogy itt fejtsem ki az okosságot:) Múltkor beszélgettünk kicsit a földházakról, úgyhogy utánanéztem.)

Régen, a barlangok kora után az emberek még mindig szerettek földben élni. Sőt eleink a vályogházakkal sem kerültek ettől messzire. Az egész lényege, hogy fagypont alatt (~1,2m) a föld hőmérséklete nagyjából állandó. A földfelszínhez közelebb ez természetesen változékonyabb, de még mindig lassabban követi az aktuális hőmérsékletet, más szóval ha földházad van, akkor egész évben kb.állandó lesz a hőmérséklet benne. A külső levegőhöz képest így 15-24 héttel lesz lemaradva a ház. Ami azért jó, mert nyáron, amikot hűtésre lenne szükséged a legnagyobb melegben, akkor még hűsítő zugok lesznek a házadban, amikor meg már mindenki ingét-gatyáját gázszámlára költi, te még akkor vígan élvezheted a földből leadott hőt. A fűtés jól kiegészíthető
passzív szolárenergia felhasználással, így a költségek tovább csökkenthetőek. Magyarul, ha van egy jó kis télikerted, megfelelően tájolva, akkor télen a pici napocskát is ki tudod használni melegítésre, nyáron meg éjszaka könnyen távozik a meleg az óriási ablakfelületen. Persze az élet így sem annyira egyszerű, mert az embernek ki kell fizetnie az építés költségeit. Sajna nem olcsó sem a földmunka, sem az elengedhetetlen vízszigetelés, sem a szokásosnál erősebb szerkezet. Szóval az embernek fel kell kötnie a gatyáját, ha ilyet akar magának. Cserébe lesz egy házad, amit alig kell fűtened, kifeküdhetsz a tetejére, és nem utolsó sorban egyáltalán nem látszik a műholdfelvételen.

Ha hobbit vagy (és tetszik is a stílus), akkor könnyedén tervezel magadnak ilyet. Magyarországon nics sok példa rá, mert többnyire nincs pénz befejezni, de szép példákat lehet találni külföldön (németesek előnyben). Bár azt mondanám, ennek a háznak a kialakítása inkább tájépítészti munka, mint építészeti, mert a végén lesz egy naaggy dombod ablakokkal.

több Mimke post erre>