"Mohikán" címke archívuma

Egy kissé mintha nosztalgikus, illetve érzelgősebb hangulatban lennék, de ez nem tudom minek köszönhető, hiszen én aztán ilyet soha ...

Talán év végének, és annak, hogy Mohikánék áthívtak szilveszterezni, vagy az Esthajnalcsillagnak, esetleg a krónikus Lulu-imádatomnak, bár ha jobban belegondolok, még azt is csak most fogtam fel, hogy én tényleg megkértem Édespofa kezét pár napja a kocsiban.

Tegnap este, ha nem is első pillantásra, de óriási szerelem szövődött Szusi és Lulu között, amint a fotó is bizonyítja. Annyira odáig voltak egymástól, hogy egy mély és heves csókváltás után kipróbálták a 69-es pózt is. Persze ettől még nem leszbikusok, vagy igen?

Ma rohantam haza a munkából, mert este Mohikánék jöttek át hozzánk egy dödölle-partira, és mint tudva lévő, én szeretek mindenkit tip-top lakással várni. Még fél órával az érkezésük előtt is a fürdőkádat takarítottam, és amikor végeztem, megkönnyebbülten sóhajtottam fel, mire Édespofa: "Nagyon ügyes vagy Pupu, most már nyugodtan le is tusolhatnak nálunk!"

Mohikánékat gyerekáldás érte a minap, azaz vettek egy kutyust, azaz a drága vette Mohikánnak ajándékba, méghozzá egy fajtiszta Yorkshire Terrier-t. Mert Mohi már régóta szeretett volna egyet.

Aztán másnap az állatorvosnál kiderült, hogy nem is fajtiszta, hanem valami keverék, ami nem baj a kutyus szempontjából, mert ettől még ugyanúgy szeretve van és lesz. Csak hát ne lenne az a fránya motoszka ott hátul, melytől az ember nem tud felhőtlenül örülni. Tudjátok 30.000-et lehúzni másokról, egyáltalán nem szép dolog, és érthető ha valakit ez bánt ott legbelül, de ...

"... Az egészben ami rendkívüli módon dühít, korántsem a pénz, vagy az, hogy nem yorki. Ami dühít, és ökölbe szorítja a kezemet, az az, hogy az a rohadt, gerinctelen, gennyes alak, aki eladta a feleségemnek, nem anyagilag károsított meg bennünket. Látni rajta a szomorúságot, a dühöt, a fájdalmat… ez az ami előhozza belőlem az ősemberi lényt, s törni-zúzni, pofát beverni vágyom. Az a tény, hogy egy olyan csodálatos és kedves embert bántott, mint Ő, akivel épp azért tudta ezt megtenni, mert ilyen. Mert nem a legrosszabbat tételezi fel a másikról, mert eszébe nem jut, hogy valaki ilyennel nyerészkedjen. S dühös vagyok magamra is, mivel én szerettem volna olyan nagyon yorkit és Ő nekem akart vele kedveskedni. Lehet, ez felesleges önostorozás, de akkor is motoszkál bennem. ..."

Ezért is tette Mohikán a következő, tökéletesen érthető és szükséges lépéseket, aztán pedig ezt a felhívást. Én pedig továbbadom, mert nem szeretném ha mások is úgy járnának mint kedves barátaim. A hirdetés egyébként még mindig kint van az Expressz oldalán, és máshol is találkozhatsz vele, de arra kérlek, ne hagyd magad átbaszni.

Továbbá ha épkézláb ötleted van arra, hogy törvényes úton hogy lehetne kicsinálni a kis hamist, tedd meg, hogy vagy ide, vagy Mohikánhoz bekommenteled. Előre is köszi.

Mohikánnak köszönhetően mától hozzánk is begyűrűzött a Wii őrület, és azt hiszem ezzel most Édespofa elfoglalja magát úgy két hétig minden este, így a megszokottnál is több posztra lehet majd számítani tőlem. Gondoltam szólok!

Ma megismételtük azt amit tavaly is tettünk, csak Ella és nem Bálint napján, de most azzal a különbséggel is, hogy semmi ajándéknak valót nem találtunk, így elhalasztottuk a szerelmesek napját egy másikra. Talán majd Sára napján megtartjuk.

Aztán késő délután felmentünk Mohikánhoz, aki rám mindig (a blogjában és személyesen is) nagy hatással van, és most nem a megjelenésére gondolok, bár az sem kutya, hanem a pozitív kisugárzására. Azt hiszem kevés ilyen ember van mostanában körülöttem, pedig direkt keresem őket, és totál nyitott is vagyok. Mégis, mint tűt a szénakazalban .... Amby-ék meg ritkán járnak haza.

A másik dolog amit az este folyamán megfigyeltem, hogy mennyire jó látni, ha két ember ennyire passzol egymáshoz. Komolyan mondom, teljesen odáig és vissza voltam tőlük, hogy Mohikán vacsorájáról már ne is beszéljek. Volt előételnek valami szószos csoda pirítóssal, aztán egy mennyei leves, végül pedig egy spenótos tészta. Ha nem tudnám, hogy már választott szakmát és hivatást a srác, akkor azt mondanám, hogy menjen azonnal szakácsnak, mert valami belülről jövő titokzatos érzékkel és szeretettel készíti el az ételeket. Még egyszer köszönjük a meghívást!

Szóval akkor most jöjjön a blogtalálkozós élménybeszámoló, meglepetésvendégekkel, külföldi sztárokkal, szülinappal, és sok fotóval.

Jó szokásomhoz híven, megint sikerült elkésnem az általam szervezett találkozóról, de ezzel azt hiszem sok újat nem mondtam. Mondjuk nem én tehettem róla, hanem Amby, de ezt ne firtassuk, legyen elég annyi, hogy az új kocsijuk baromi szép, de lassú. Mindegy is, a lényeg az, hogy 20 perces késéssel azért beestünk a Tandembe, ahol meglepve tapasztaltam, hogy milyen kevesen vannak. Persze most már belátom, az időpont megválasztása nem volt a legjobb, ezért is nem tudott ott lenni pár eddigi törzsvendég, mint Ana, Kyan, Mike, Wovbagger, és még sorolhatnám, de talán pont ezért meg ott tudott lenni Euthymia, Balázs, vagy éppen Nilito.

Mivel a humor nagyágyúi, mint már fent is említettem, nem voltak ott, én pedig nem vagyok egy vicces figura, a blogtali eléggé csendes és beszélgetős irányba mozdult el, melyet csak Fcking bugyogója, Ricsi álszerénysége, Szuperapu füstölése, Lost mérgelődése, Redblek vakuvillanásai, Numa beszólásai, Katica szépsége és kedvenc Zoltánom vérszívása zavart meg néha.

Külön öröm volt számomra Eszencia, Mohikán, Euthymia, Külföldi, Fcking, Ada, Agi, Noel és Nilito megjelenése, akiket már régóta meg szerettem volna ismerni, de eddig egyik összejövetelre sem tudtak eljönni. Eszencia egyszerűen imádnivaló volt, Mohikán baromi szimpatikus, Euthymia mosolygós, Külföldi nagy dumás, Fcking vicces-részeges, Ada csillogóan hófehér mosolyú, Agi csendes megfigyelő, Noel igazi angol úriember, Nilito pedig csupa kedvesség.

Szülinapot is ünnepeltünk, hiszen Amby betöltötte az 50-et (azaz 33-at, ami hihetetlen, tekintve az öreges külsejét?)! Ezt a méltóságot és komolyságot megkövetelő kort, nem is tudtuk volna szebben megünnepelni, mint egy WU2 samponnal, és egy eszméletlenül pink pólóval, amit már csak heterók hordanak, ugyebár! (Ugye mindenki tudja miért e kettő dolog mellett döntöttünk!)

Nem is szaporítom a szót, itt találtok még egy csomó képet tőlem, melyekre ha ráklikkeltek, nagyobbak lesznek, itt pedig Redblek fotóalbumát. Nálam érdemes elolvasni a címeket is!

Jah, és valaki árulja el, hogy ki volt a két kedves arc Apuskával, mert bemutatkozás hiányában, őket végképp nem tudtam név szerint említeni.