"OChildren" címke archívuma

Dalok terén erős volt a 2010-es év, valójában ezt a listát volt a legnehezebb összerakni, mert így, hogy nem is 20-as lett, így is kimaradt jó néhány.

01. O.Children - Ruins
Egyértelmű volt számomra már amikor először hallottam, hogy ennél jobb dalt már 2010-ben senki sem fog csinálni. Hónapokig nem is akart lekerülni a slágerlistámról, és a hordozható lejátszóban is ott a helye mind a mai napig.
02. Arcade Fire - Ready To Start
03. Klaxons - Echoes
Ugyan a srácok második lemeze az év egyik legnagyobb csalódása lett, de ezzel a dallal majdnem ugyanúgy vagyok mint az első helyezettel.
04. Ben Ivory - Strobelights
05. Jamie Woon - Night Air
Jamie és Burial együtt megunhatatlan, és idén jön a srác új albuma is, melyről már szivárognak ki a dalok, tessék nagyon figyelni!
06. Skunk Anansie - My Ugly Boy
07. Scissor Sisters - Invisible Light
08. Madita - Hey You
09. Adele - Rolling In The Deep
10. Alex Gardner - I'm Not Mad
11. Stateless - Assassinations
12. Goldfrapp - I Wanna Life
A Goldfrapp lemezéről itt írtam kritikát, szinte minden dalt imádok róla még most is, de valamiért ez volt az igazán nagy kedvenc.
13. Bryan Ferry - Shameless
14. Hurts - Happiness
15. I Blame Coco - Summer Rain
16. Unkle ft. Joel Cadbury - Ever Rest
17. Zebra & Snake - Big Bad Drummer
Sokáig ez volt a csengőhang a telefonomon, ma is ha meghallom az első pár hangot, mindig azt hiszem, hogy a telefonom csörög.
18. Hej Matematik! - Party I Provinsen
19. Mr. Fogg - Stung
20. Crystal Castles ft. Robert Smith - Not In Love

És akkor lássuk azokat, akik éppen csak lecsúsztak az első 20-ból. Ennek ellenére ezeket is nagyon szerettem, ami azt jelenti, hogy igazából ez nem is egy 20-as lista, hanem egy 40-es!

21. Robyn - Non Of Dem
22. Skunk Anansie - My Love Will Fall
23. O.Children - Radio Waves
24. Lamb - Strong The Root
A Lamb 2010 év vége felé jelentette be, hogy idén új lemezzel jelentkeznek, én pedig nagyon örülök ennek és a két új dalnak is amit felpakoltak az oldalukra. Hibátlanok!
25. Stateless - I'm On Fire
26. Hundreds - Waiting For My Raccoon
A duó bemutatkozó albumának koncertjén volt szerencsénk részt venni, ez a dal igazán ott fogott meg, a koncertverzió olyan volt, hogy majdnem szétverte a falakat a basszus.
27. Familjen - Viggo
28. Katie Melua - The Flood
29. Sky Ferreira - 17
30. Goldfrapp - Shiny And Warm
31. Caribou - Odessa
32. Ellie Goulding - Starry Eyed
Szintén az év csalódásai között kap helyet Ellie, mert mielőtt kijött volna a debütáló korong, nagyon odáig voltam az első számaitól, aztán a teljes anyag meghallgatása után arra jutottam, hogy sajnos ő is csak egy a sok közül, akiknek valószínüleg 3. dobásuk már nem lesz.
33. Scissors Sisters - Any Which Way
34. Ben Ivory - Morning Breaks
35. Aeroplane - We Can't Fly
36. Mikael Delta - She Is A Boy
37. Sia - Bring Night
38. Bomb The Bass - Happy To Be Cold
39. Penguin Prison - The Worse It Gets
40. Hot Chip - I Feel Better

+ Tóth Gabi - Elég volt
Ez pedig az egyetlen magyar dal amit huzamosabb ideig hallgattam idén, nem mintha sok magyar nótát, vagy lemezt ismernék.

Ez az év csupa csalódásból állt, hiszen a Duran Duran, The Chemical Brothers, az Underworld, Kylie, a Massive Attack, a Klaxons, de még Tricky is erősen alul teljesített, hogy a Röyksopp-ról már nem is beszéljünk. Azért egy 20-as listát így is sikerült összerakni, bár nehezen ment.

01. Stateless - Matilda
Az év vége felé estem szerelembe, és igaz, hogy ez jövőre jelenik meg, de kit érdekelnek a dátumok. Naponta egyszer, ha nem többször végigmegy nálam a Matilda, és szerintem minden idők legjobb lemezei között is ott a helye.
02. Madita - Pacemaker
A szerb anyával és bosnyák apukával rendelkező Ausztriában született Madita-t eddig is kedveltem, de az év elején kiadott 3. albuma igazán bemutatja mit tud ez a kislány, és merőben más mint az eddigi munkái.
03. O.Children - O.Children
Sokáig úgy gondoltam ez lesz az év lemeze, de aztán mégsem így lett. Ettől függetlenül a debütáló korong az egyik legjobb amit 2010-ben hallgattam, és nagyon esélyes, hogy ezt koncerten is meg fogom hallgatni.
04. Goldfrapp - Head First
05. Skunk Anansie - Wonderlustre
06. Bodi Bill - Two In One
Igaz, hogy ez a srácok első két lemezének nemzetközi kiadása, de őket nem lehet megunni, idén is a 2007-es és a 2008-as dalaikat hallgattam, talán nem véletlenül.
07. Arcade Fire - Suburbs
08. Unkle - Where Did The Night Fall
09. Hundreds - Hundreds
10. Mr. Fogg - Moving Parts
11. Bomb The Bass - Back To Light
12. Ali Love - Love Harder
13. Bryan Ferry - Olympia
14. Hurts - Happiness
Ez a lemez mire megjelent csak csalódást okozhatott, hiszen már minden jó dalt ellőttek róla, a maradék kettő vagy három meg ...
15. Robyn - Body Talk
16. Kelis - Flesh Tone
17. Ugress - Collectronics
18. Yoav - A Foolproof Escape Plan
19. Aeroplane - We Can't Fly
20. Autolux - Transit Transit
2004-től egészen mostanáig kellett várni az amerikai Autolux új albumára, de megérte. Nem lett olyan átütő mint amire számítottam, de igazán egyben van, borongós, kiábrándult, elgondolkodtató.

+ Va - Body Language Vol 9. Mixed By DJ HELL
Ugyan nem szeretem már a mixeket, szerintem egyre unalmasabbak ezek a DJ-k által összerakott munkák, de az öreg Hell nem tud hibázni, így ezt kikiáltom az év mixlemezének!

Azért az nagyon durva, hogy Magyarországon már ki sem mozdultunk a lakásból, többek között azért mert besavanyodtunk, és persze azért is, mert pénzünk sem volt, itt meg állandóan megyünk. Minden hétvége arról szól, hogy mit nézzünk meg. Persze ez az újdonság varázsa, majd biztos elmúlik, de ...

... most úgy áll a helyzet, hogy koncertekre is fogunk járni, mert Londonban van mire. Ide az is eljön, aki nem akar, de ki ne akarna. Most szombaton Hundreds és Bodi Bill, januárban Hercules & Love Affair, áprilisban meg befigyel egy kis Turboweekend a Soho-ban. A Bodi Bill jegyet már meg is vettük, de nyilván a többit is meg fogjuk, hiszen 8 font volt ez is, amennyiért itt 1 óránál pár perccel többet kell dolgoznom. Hát nem röhej?

Ja, és december 5.-én ingyenes The Good Natured koncert lesz az Old Blue Last nevű klubban, arról meg ne is beszéljünk, hogy februárban O.Children lép fel a XOYO-ban.

Természetesen majd az idő dönti el, hogy a Tobi O'Kandi által vezetett O.Children bír-e olyan magasságokba törni a további években kiadott munkáival mint a The Mission, a The Cure, Siouxsie and the Banshees vagy akár a Sisters Of Mercy, de nem bírom megállni, hogy ne közéjük soroljam már most ezt a sötét ajtók mögött megbúvó szörnyeket szabadjára engedő debütáló anyagot.

Bizonyára azért is ez az állandó késztetés a felmenők keresését illetően, mert például a Ruins akár Fascination Street-féle himnusznak is elmegy, sőt nálam minden bizonnyal, ha csak csoda nem történik, az év dala lesz, de ez nem lehet meglepetés a Zenebuzi olvasóinak. Aztán ott a karakteres énekhang, a hangszerelés, a dalszövegek, melyek szintén csak megerősítik bennem az érzetet, miszerint a fent említett, zömében a '80-as években sikeres goth (vagy nevezzük őket emosnak?) zenekarok nyomába igenis felsorakozik a stílus modern változatát művelő O.Children, türelmesen előzgetve. De elég a szavakból, inkább figyeljétek meg a Dominion-t, a Lucretia-át, a Butterfly On A Wheel-t, a Happy House-t, a Bauhaus-tól a Bela Lugosi's Dead című szerzeményt, és végül az O.Children-t Nick Cave-től. Egyébként ez a legutóbbi talán többet elárul, mint akár az előtte hivatkozott nóták bármelyike, és szükség is van rá, mielőtt belezuhantok a remélem már hívogató mélységbe.

Nálam most, hogy már túl vagyok jó néhány hallgatáson, egyre inkább erősödik az érzés, hogy az év lemezével incselkedek, bár még nem iszom előre a medve bőrére. Ami biztos, hogy 10 dal mindegyike hibátlan, kezdve az apokaliptikus hangzású Malo-val, a kissé átírt Dead Disco Dancer-en át, a következő kislemezes dal helyére pályázó Hells-en vagy a Radio Wave-en haladva, a kissé borongós Smile-ig. Kötelező darab, tessék beszerezni!

Mondtam már, hogy a pár héttel ezelőtti állapotomhoz képest, már cseppet sem vagyok elkeseredve az idei felhozatalt illetőleg? Például itt van ez a csodálatos O.Children nóta is, mely a debütáló album második kislemezes dala, és talán még jobb is mint az első volt.

Írhatnám az is, hogy amihez James Rutledge hozzáér, arannyá változik, de ez még az ő esetében sem mindig igaz. Habár az O.Children új dalának munkálataival a rengeteg remix után végre más típusú munkát is elvállalt, de ezek szerint a mixelés és a produceri munka is jól megy neki, és ezzel a dallal hála az égnek, nem sikerült aláásnia a rajongásomat. Tökéletesre sikerült, az énekes hangja pedig egyszerűen hátborzongató!