"Póráz" címke archívuma

Már egy ideje foglalkoztat a dolog, így most veletek is megosztom, hátha okosabbak vagytok mint én, és a gondolataitokból, illetve a tapasztalataitokból én is tanulhatok valamit. Az a helyzet ugyanis, hogy jó úton haladok afelé, hogy idővel póráz nélkül (is) sétáltassam Lulut, illetve már most is előfordul néha.

Nem tudom eldönteni egyelőre magamban, hogy mindezt miért akarom ennyire, de amikor meglátom a szomszéd házban lakó Alfrédot és a gazdáját, mindig nagyon megtetszik, hogy a vizsla mennyire okosan közlekedik mindenféle pórázok nélkül, sőt a csaj vezényszavakat is alig használ, az eb tudja mit lehet, és mit nem. Eszében sincs kifutni az úttestre, nem szalad macskák után, kellő figyelmességgel látja el az idegeneket, de sosem túlzó, sőt még Lulura is vigyáz, amikor együtt sétálunk. Ezt szeretném én is!

Másrészt ott a félelem bennem, hogy akármennyire is okos lesz Lulu, akármilyen ügyes is lesz, azért mégis csak kutya. Örökös félelmem, hogy egy idegen, eddig nem ismert szag után egyszer csak az út közepére vonul, a szomszéd macska után veti magát, vagy csak meglát egy kisgyereket (imádja őket) és a nyakába veti magát. Ezért gondolom, hogy akármennyire is kevés lesz az esély ezekre, azért lesz mindig is egy minimális. És az is sok, ha az életéről van szó!

Ellenben nagyon ritkán, kizárólag vasárnaponként, amikor szinte alig van autó az utakon, teszek egy-egy próbát Luluval, és mindeddig jól vizsgázott. Most például amióta ilyen nagy a hó, és szinte mindenki otthon van, szintén kötöttségek nélkül járkálunk. Nagyon jól megy, ugyanúgy megáll és bevár a zebránál, ugyanúgy nem megy ki az úttestre, nem rosszalkodik, de azért hozzáteszem, egyetlen pillanatra sem veszem le róla a szemem.

Másrészt az is gondolom, persze lehet, hogy tévesen, hogy ő sem lesz mindig gyerek, bár sokan ezt vitatják, de szerintem fel fog nőni. Szeretném is, hogy felnőjön. Tudom, ő nem egy gyerek, nem is fog sosem elszakadni, kirepülni a fészekből, de bizonyos önállóságot tanítanék neki. Ne tegyem? Mi erről a véleményed? Láncoljam szorosan magamhoz, vagy csak autóktól és az ezzel járó veszélyektől távol engedjem szabadon? Vagy igenis meg lehet neki tanítani egy olyan mértékű önfegyelmet, hogy tudja, soha sem mehet tőlem 5 méternél messzebbre, az autók közé meg pláne nem, akkor sem, ha nincs pórázon?