"Panasonic" címke archívuma

Egyenlőre jól telik nálunk az idei első négy napos ünnep, ugyanis festéshez készülődünk, bár nem kapkodjuk el a dolgot, tekintve, hogy Édespofa még alszik most is.

Tegnap 5 darab ember nagyságú zsákot sikerült megtölteni szeméttel, mert nekifogtunk elsőként a szelektáláshoz. Mi kell, mi nem kell. Mit vettünk elő néhanapján, és mit nem használtunk még soha. Gondolom sejtitek, hogy ez utóbbiból volt a több. Az újságos gyűjteményemet is kezelésbe vettem, így a régi Wanted, Wan2, DJ, Muzik és Mixmag darabok az egyik aukciós oldalon landoltak, de ugyanígy járt az mp3 lejátszóm, a videó és az egyik dvd író-lejátszó is. (Akinek kellenek itt is jelentkezhet értük!)

Édespofa legnagyobb örömére megtaláltuk életem első számítógépének a merevlemezét is, amit ő rögtön szét akart kapni. Durva azért, hogy a mostani telefonom 2 gigás, a jelenlegi külső merevlemezem 500-as, és már kell új lassan, ez meg csak 1 gigás volt!

Előkotortam a régi "hivatalos papíros" dobozt is, amiből körülbelül 10 dologra volt szükségem, a régi bérleteket, szerződéseket, mindenféle haszontalan dolgot, szintén a kukába löktem. Most kertészeti doboz lett a neve, tele van virágfölddel és tápokkal. Hát nem nagyszerű?

Kidobáltam még a régi szerelmes leveleimet is, amelyek közül néhányat vicces volt most újra olvasni. Volt egy Sebastian nevű fickó, aki írt nekem levelet még akkor amikor pincérként dolgoztam, az étterem címére. Az állt benne, hogy megbabonáztam teljesen és mióta visszament Londonba, másra sem tud gondolni, mint rám. Leírja, hogy nézett ki mikor nálunk ette a pizzát, milyen póló volt rajta, milyen üdítőt ivott. Azt kéri, hogy ha emlékszem rá, és tetszett nekem, akkor találkozzak vele újra!

Aztán egy osztrák fickó, akit a Sport szaunában szedtem fel, olyanokat írt, hogy velem akarja leélni az életét, és költözzek Bécsbe. Nem mentem, bár fingom sincs, hogy miért, pedig életem egyik legjobb szexuális élménye a vele eltöltött 5 órás hancúrozás volt. Fiatal voltam és hülye, Reinhard pedig egy félisten volt a szememben, akihez én nem nőhettem fel. Meg persze önbizalom túltengésem sem volt, vagy csak túl józan voltam? Már nem is emlékszem melyik hülye kifogás miatt, de maradtam.

Találtam még egy csomó orvosi leletet is, meg kórházi zárójelentést. Döbbenet, hogy már 1995-ben diagnosztizálták a tályogom, és még csak most szabadultam meg tőle végleg. Kicsit elhúztam a dolgot, nem?

Most megyek pakolni és glettelni, aztán húzunk a festéket megvenni. Azt mondtam már, hogy nem fehér lesz a fal, hanem egérszürke? Persze csak az ami eddig fehér volt! A piros, a lila és az almazöld az marad.