"Pop" címke archívuma

Akik rendszeresen olvasnak, tudják jól, hogy a felejthetőnek titulált popénekesnők piacán én Sky Ferreira-ra tettem le a voksom, és őt favorizálom minden formában. Ez pedig a második kislemeze, a zseniális 17 után, melyekhez nemsokára egy debütáló korong is társul, remélhetőleg még jobb dalokkal.

Azt biztosan állíthatom, hogy az idei év eddigi legjobb buzilemeze nálam a We Are Beauty, melyről máris itt a második klip, Curry & Coco bolondozásával.

A tavalyi lemezt minél többet hallgatom, annál jobban tetszik, sőt odáig merészkedek, hogy minden idők legjobb poplemezei közé is betenném, akár az első 10-be is. Például az ilyen számok miatt!!!

Bármennyire is tiltakozom Will.i.am ellen, és bármennyire is a hideg ráz a Girs Aloud-os Cheryl Cole-tól, ez a dal belemászott a fülembe, és nem bírom kipiszkálni. Gondolom első, és egyben az utolsó alkalommal hallottatok itt erről a közönséges macáról, hát akár el is felejthetitek rögtön!

Uffie máris világsztár, köszönhetően az eddigi dalainak, pedig az igazi debütáló első nagylemez még csak 2010-ben jelenik meg tőle, Sex Dreams & Denim Jeans címmel, melyről máris itt az első klip, Pop The Glock címmel.

Ha az ausztrál Parralox női tagja Susan Ann Sulley lenne, és egy ilyen nótával lepne meg, tökéletesen elégedett lennék. Addig meg csak örülök, hogy a csapatnak nem ez az egy jó nótája van, és lassan jön az album is.

Állítólag ez már a hivatalos, bár én egyik fake klipet sem néztem meg, mert nem érdekeltek, mivel a nóta sem egy nagy dobás. Én valahogy most jutottam el odáig, hogy ne várjak semmit a nénitől, ha te előbb, akkor szerencséd van.

Sokszor előfordul, hogy anyázom a rádiókat, amiért szar zenét játszanak, de sokszor szidom őket azért is, mert bizonyos dalokat, melyek elsőre még talán tetszettek is, az unalomig ismételnek. De akadnak kivételek ...

... mint például az Everything But The Girl és a Missing, melyet nem sikerült megutáltatniuk, de sorolom a többit is ami így hirtelen az eszembe jut: Lenny Kravitz és az I Belong To You, a Bent és az Always, Pete Burns-től a You Spin Me Around, Jon és Helena duójától a Sweet Harmony, a Talk Talk-tól a Such a Shame, vagy a Life's What You Make It, Balázstól és a Wings Of Love, a Depeche Mode-tól a Freelove, az A-ha és a Take On Me, a Vad Fruttik és a Nekem senkim sincsen, a Roxy Music-tól a More Than This, a The Human League és a Don't You Want Me, Marc Almond és Dave Ball kettősétől a Tainted Love, a Dollar-tól az Oh L'amour, aztán a Living In A Box egyetlen híres dala, és még sorolhatnám ... 

Bár hozzáteszem, ezek azok a szerzemények, melyeket szinte mindenféle stílusban átdolgozva sem tudok megunni. Vajon mi lehet ennek az oka? Ezek lennének az örök slágerek? Biztos neked is vannak ilyenek, hát toljad a kommentek közé, kíváncsi vagyok mennyi az egyezés az enyémekkel.

Szerintetek az Erotica című zseniális Madonna dal, vagy a The Jungle Brothers-től az I Get A Kick Out Of You, milyen stílusba sorolható? Ezek még pop, vagy már hip-hop dalok? El vagyok veszve, mert a popot még csak szeretgetem néhol, de az ugri-bugri muzsikát, legalábbis a mostaniakat nagyon nem. Johnny Dangerous új dala mégis tetszik, bár inkább a fent említett két dalhoz áll közelebb, nem pedig a mostani gagyikhoz. Ja, és mellékes szálként megjegyezném, hogy a klip homofóboknak nem ajánlott, ha csak nem mazochisták is egyben. Csak óvatosan!  

2008 szeptember 23.-án jelent meg a két New York-i srác bemutatkozó albuma a Ghosts, ezért is fura, hogy az első klip még csak most jött ki. Tessék csak ízlelgetni ezt a finom trash-pop muzsikát, aztán szépen beszerezni az albumot is. Érdemes! 

Én régen többek között az ő zenéjükön nőttem fel, Ákos énekét hallottam életemben először élő koncerten, velük sírtam éjszakákon át, ők szóltak amikor életem első nagy szerelmével szeretkeztem, így tehát érthető mennyire kötődöm hozzájuk még mindig, annak ellenére, hogy Kovács úr mostani muzsikáját kicsit sem díjazom. Egyébként szerintetek is igaz az a feltevésem, hogy nem az egykori Bonanza rajongókból lettek a mostani Ákos fanok?

Na de akkor ők voltak számomra a magyar popzene megmentői, akik merőben mást hoztak mint elődjeik, még akkor is, ha sokan azért kritizálták őket, mert utánozták a Depeche Mode-ot. Hát még mindig jobb mintha valaki DJ Bobo-t utánoz, nem?

Tényleg! Nektek jelentett valamit ez a zenekar? Vannak hozzájuk, a zenéjükhöz, a szövegeikhez köthető történeteitek? Ha igen, akkor írjátok meg őket a kommentboxban, hiszen nosztalgiázni jó.

Az osztrák Madita-t eddig is bírtam, de most hogy új albumán, a Too-n a jazz helyett popzenével operál talán még inkább a szívembe zártam. Nem azért mert a jazz számomra nem olyan jó mint a pop, hanem azért mert Madita megmutatta, hogy kell olyan igényes, kicsit sem unalmas pop muzsikát csinálni, hogy közben egy pillanatig se legyen gagyinak érezhető, sőt legyen végtelenül izgalmas. Egyébként ez nem olyan könnyű, hisz gondoljatok bele milyen kevés előadónak sikerül!

Na, most akkor valaki magyarázza el nekem mi ez? Lári - Tánci - Makaréna - Diszkó - Faithless - Lambada - Rap - Dr. Alban - L.L. Cool J? Tipikus magyar egyveleg, azaz rakj bele mindenből egy kicsit és tuti siker lesz? Egyszerűen nem tudom eldönteni, hogy ez most a magyar popzene csúcsa vagy az alja.

Ritkán hallok mostanában tökéletes pop albumot, sőt nem is nagyon emlékszem mi volt utoljára ami teljes egészében lenyűgözött. Jay-Jay Johanson a svédek élvonalbeli énekese, dalszerzője, már 1996 óta készít zenéket, de még a nagysikerű 2005-ös Rush sem fogott meg igazán. Úgy látszik ő is egy olyan előadó aki sokára érik be. Az új lemeze The Long Term Physical Effect Are Not Yet Know címmel most jött ki az év elején és mióta letorrenteztem, mást sem hallgatok. Eddig még nem találtam rajta tölteléknek szánt dalt, sőt olyan számok mint a Rocks in Pocket, teljesen elveszik az eszem. Minden van itt az elektronikától kezdve a trip-hop-on át hegedűig. Erre az évre úgy érzem megkaptam a popzenei adagomat bőven, bár Jay a MySpace-es oldalán a zenei stílusát experimentális, trip-hop, pop-nak jellemzi.

Az első kislemez pedig egy gyönyörű dal lett a She Doesn't Live Here Anymore, mely a svéd listákon már az első tízben szerepel.