"Rákospatak" címke archívuma

Mindig, szinte hónapról-hónapra akadnak remek ötleteim, csupán mindegyikhez kivétel nélkül a pénz az ami hiányzik.

Az egyik, és egyben a legújabb, mely szerint kellene egy remek kis sátras kávézó a Rákos-patak partjára, közvetlenül a nyugdíjas otthon mögötti híd oldalába. Voltál te már ott egy napsütéses délután? Rengeteg bringás, kutyás, családos-babakocsis, és vidám nénike is jár arrafelé. Ha lehetne egy kutyabarát, bababarát, és bringabarát, nem csak szezonálisan működő boltot ott csinálni, én simán megtenném. A kutyáknak lenne friss vizet adó csap, a néniknek süti, a babáknak külön játszósarok, a bringásoknak, munkába járóknak, kirándulóknak pedig frissítők, kávé, sütik, olasz szendvicsek, ... Tudtad, hogy az egész patakparton nincs egy normális beülős hely? Óriási üzlet lenne!

Egyébként van már olyan ötletem is melyet viszontláttam, így most csak ezt az egyet osztom meg veletek, de ha van pár felesleges zsák pénzed, ne fogd vissza magad, elmondom a többit is, aztán fektess belém, és megsokszorozom. Utalod már a lóvét?

Kint voltam ma délelőtt a pataknál, mert ki nem hagytam volna a hóesést, már csak Lulu miatt sem! De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy láttam két leszbikus kutyát, jót mosolyogtam rajtuk és a gazdákon, akik azon poénkodtak, hogy kellene már Erzsikének egy műfasz, akkor tényleg lenne értelme annak, hogy minden lányra rámászik, és meg akarja őket hágni.

És az is vicces volt, hogy az egyik gazdi nekem kezdte el magyarázni, hogy az állatvilágban a buziság teljesen normális dolog ám, csak az emberek csinálnak ebből ekkora ügyet! Ja!

Azért, hogy kerek legyen a történet, el kell mondanom, hogy másodszorra már felfedezte a hó szépségeit, győztem követni a kamerával, konkrétan. Még a kezemből is kiverte, bár azért kellett egy kis finom rávezetés, ugyanis amikor elkezdtem rugdalni a havat, teljesen beizgult. Mert hát mégis milyen fura dolog az, hogy elrúgok valamit, még látja is repülni, követi, aztán mire leér, eltűnik. Varázslatos és idegesítő is egyben, amitől egy rövid időre én is átmentem megint kiskölyökbe!

Üzenem a kiscsajnak akivel szemben egyik este a 3-as villamoson ültem, hogy nem tudom miért mosolygott rám egész úton, és kinek írt rövid szöveges üzenetet azonnal amikor meglátott, de én is örültem neki.

De neked faszkalap, inkább azt üzenem, hogy hagyjál már békén, ne foglalkozz velem annyit! Mi közöd van neked az életemhez? Nincs sajátod? Nem kellenek a tanácsaid, feleslegesen adod őket, van akitől kapjak!

Édespofának üzenem, hogy mindent el fogok követni az ügyben, hogy a Heti hetest áttegyék vasárnapról szombatra, mert amióta tudom, hogy miért nem szereti, kötelességemnek érzem intézkedni.

Neked meg azt üzenem, hogy igazad van, mindig is az volt, holnap megyünk és elaltatjuk Lulu-t, mert nem érdemeljük meg. Valójában nem is érezi jól magát nálunk, és ugyan megfordult a fejünkben, hogy neked adjuk, de hát te is egy csöpp kis lakásban laksz, ráadásul nem is egyedül, így ott sem lenne jó helye. Felmerült még az is, hogy bezárjuk egy ketrecbe a szomszéd kert végében, ahol naponta egyszer majd csak ráköszön valaki, de ennél meg még a halál is jobb. Van itt nem is messze egy boxer akit a gazdája így tart, szerencsétlen meg ül egész nap a sarokban szomorúan, és minden járókelőnek megenged egy simogatást. Nagyon szomorú látni! Bár szerinted így kell kutyát tartani, de szerintem meg had legyen már nekem is beleszólásom a dolgaimba!

Te pedig tudom, hogy csak jót akartál, minden segítő szándék megvolt benned, de amit mondtál, azzal csak jó alaposan összezavartál. Hidd el, jobb lett volna, ha inkább csak hagyod a maga medrében folyni a dolgokat.

Aztán üzenetem van annak a kutyatulajdonosnak is, aki minden hajnalban összeszaratja az utcát a kaki méretéből ítélve nem kis kedvencével, hogy ha meglátom csak egyszer is, hogy nem szedi össze a szart, én fogom felvenni, majd jól megdobálom vele. Csak mert így tartom fairnek.

Illetve ha már szar, akkor van egy talán teljesen haszontalan üzenetem is. Azért haszontalan, mert merem feltételezni, hogy a hajléktalanok nem fogják olvasni, és ha olvassák is, gondolom tojnak rá. De mégis, talán valakihez aki tehet az ellen, hogy ne használják a patakpartot nyilvános toalettként, eljut a gondolat. Mondjuk egy éjjeliőrhöz, egy polgárőrhöz, a zuglói önkormányzatnál valakihez, vagy tudom is én kicsodához, de a méterenként leszart kerítés az Arany Alkony mellett nem valami szívderítő látvány. Mit lehet tenni vajon? Szervezzenek a környéken lakók megfigyelőállomásokat? Legyen ügyelet és felügyelet a szarzsákok felett? Vagy vegyünk egy Toi-Toi vécét és építsük be a díját a közös költségekbe?

... melyik kutya lesz rágós, és melyik nem? Most fajtától függetlenül kérdem, mert ott gyanítom biztos ki lehet valahogy szűrni, és nem is a fogzás időszakára gondolok. Csak mert vannak kutyák, amelyek örökkön-örökké rágnának, míg vannak olyanok, amelyek maximum a játékaikat unalmasan, de azon kívül semmit.

Találkoztam ma a pataknál a kutyás ismerősökkel, és ott vetődött fel a kérdés, ugyanis pont arról volt szó amikor odaértem, hogy Zsebi a francia buldog soha semmit nem rágott meg, míg a testvérei, illetve a kölykei nagyrészt szétkaptak mindent, ami a lakásban megtalálható volt. Aztán ott volt Happy, a bull terrier, aki szintén nem volt őrülten lelkes, már ha rágásról volt szó, míg az én régi kutyám Mazsola, mindent amit látott, válogatás nélkül megtépázott.

És most itt van Lulu (aki egyébként már lassan két hete nem csinált bent sem kicsi, sem nagy ajándékot, azon kívül, hogy a szomszéd szőnyegét lekakálta) aki eddig még semmi őrültséget nem csinált, olyan mintha a játékain kívül az égvilágon nem érdekelné semmi, kivéve amit meg lehet enni. Na jó, a falat egy részen megkezdte, de azt is evés gyanánt! Szerencsések vagyunk azt hiszem, pedig gőzünk sem volt amikor vettük a kutyust, hogy ebből a szempontból majd mire számíthatunk. Vajon ez egy örök lutri?