"Rajz" címke archívuma

Véletlenül sem akarom Análkát megbántani, de a mellett még én sem tudok szó nélkül elmenni, ha harmincakárhány évesen valaki még mindig emlékkönyvet vezet. Ez egyrészt édes dolog, másrészt viszont enyhén szólva is megmosolyogni való.(Bár én meg blogot írok, másoknak meg ez a vicces.)

Mikor meghallottam a dolgot, és konkrétan ki is derült, hogy ez nem egy jópofa vicc akar lenni, rögtön sajátos módon reagáltam rá: "Én is kérem! Majd rajzolok bele faszokat!" Erre Análka: "Akkor nem kapod meg!!! Egyébként is milyen farkat tudnál rajzolni?" (Cseles, nem?) Mondtam neki, hogy rárakom szépen a sajátomat a lapra, aztán körberajzolom, és megígérem már előre, hogy versikét is gyártok hozzá.

Szerintetek megkapom valaha azt az emlékkönyvet, vagy éljem ki máshol a perverz rajzokhoz való vonzódásom?

"... 17 óra 30 perc körül a WestEndhez közeli postán (amelyik szombaton is  nyitva van). A bácsi közepes termetű bajuszos-szakállas, közlekedésében nagyon önálló volt, szabványos fehér bottal járt. Csomagokkal tömött táskával beállt a 3.-ik ablakhoz, mögém és megkért, hogyha halad előre a sor szóljak neki. Mivel furának éreztem volna, ha csak olyankor szólok át a vállam felett odafordultam és beszélgetni kezdtem vele. Kiderült, hogy közel lakik (1 villamosmegálló a Duna felé), habár egyedül él még főzni is szokott, csak a takarítás okoz neki nagyobb problémát.

Mivel egyfelé mentünk megvártam, míg feladja mind a 11 (!) csomagját és két nagy borítékot, és elkísértem a megállóig. Útközben megkérdezte, hogy én nem vállalnék e takarítást és apróbb segítséget, de sajnos nekem nem fér bele az életvitelembe. (Jellemzően nappal alszom, és este dolgozom, stb.)

Túl fáradt voltam és ezért nem kértem el az elérhetőségeit, nevet, lakcímet, vagy telefonszámot. Utólag jutott eszembe hátha van egy segélyszervezet, vagy katolikus csoport, aminek ez egyfajta erkölcsi kötelesség is, így esetleg nem húzzák le lóvéval, nem rabolják ki stb.

A bácsi holnap (ma 2008. július 2.a van) és pénteken is megy ugyanoda levelet és csomagot feladni. (Én nem leszek a környéken.) Ha valaki esetleg a magáénak érzi a témát és összefut vele, esetleg kérdez tőle egy lakcímet és nevet és továbbítja azt egy ilyen csoportnak, lehet, hogy segítenek neki megoldani ezt a problémát. Tudom, hogy nagyon vadregényes, hogy bárki is összefusson vele, aki pont olvasta ezt és megtegye ezt a lépést, ami nekem csak utólag jutott eszembe, de sosem lehet tudni.

Ha a látogatottabb blogok átvennék ezt a postot, nagyon megköszönném!"

Tehát nincs más tennivaló, mint Beau blogjára átmenni erre, és hagyni neki üzenetet a kommentboxban.