"RescueMe" címke archívuma

Végre megnéztem a Rescue Me 3. évadját, és megint nem kellett Dennis Leary-ben csalódnom. Annyira összeszedett, kidolgozott, jól megírt, humoros és egyben komoly ez a széria, hogy csak áradozni tudnék róla, de azt meg nem fogok, mert betelik a blog, aztán nézhetek új hely után. Inkább egy idézet, amin nagyon röhögök még mindig ha eszembe jut, tegnap épp az Ikea kertészeti részlegén:

A szitu, hogy egy égő házból (mi másból ugye, ha már tűzoltós sorozat) menekítenek ki embereket, és az ötödiken ragadt egy tolószékes srác, akit nem tudnak kivenni a kocsiból, mert belehalna. Beszélni sem tud, egy notebook van ráerősítve, melybe ha bepötyög, akkor egy program megszólaltatja amit leírt. Mivel a lépcsőn nem tudják székkel együtt levinni, mert beszakadna alattuk a padló, így az ablakon keresztül, a daruval segítenek neki. Már mennek lefelé, mikor is Tommy megszólal, a srác meg a gép robothangján válaszol:

- Minden rendben, kölyök?
- Ja, most szartam magam alá.
- Hu, az gáz. Sajnálom.
- Semmi gond, mindig így szoktam.

Így leírva nem is annyira hangzik jól, pont ezért nézzétek meg, mert a filmben állati jó. Egyébként emlékeztek rá, hogy Dennis régen énekelt is? Itt megnézhetitek az I'm an Asshole klipjét, érdemes! Még annyi jut eszembe azoknak, akiket még nem vettem volna rá az azonnali letöltésre, hogy ezeknél sokkal szebb tűzoltók oltják a lángokat a Rescue Me-ben, történetesen a nőcsábász Daniel Sunjata, a világ egyik legszebb szőrös mellkasával rendelkező Steven Pasquale, és a kicsit homi Michael Lombardi.

Szóval a sok szövegelésben a lényeg, hogy már jön le a 4. évad, ami a Sorozatjunkie szerint nem volt olyan nagy szám, de én kíváncsi vagyok Tommy útkeresésére is, és persze követni kell az eseményeket, hiszen nemsokára itt az 5.

Remek napom volt ma, főleg azért mert nem aludtam át az egészet. Szépen sütött a nap, és úgy döntöttem, hogy nem húzom a fejemre a takarót, inkább "kertészkedek", ami annyit takart, hogy meglocsoltam a virágokat, és párat vissza is vágtam, sőt le is zuhanyoztam őket. Most boldogok. Nem kitaláltam, látszik rajtuk.

Aztán a nagy szellőztetés közepette rájöttem, hogy már megint tiszta por a lakás, és ugyan a porcicák viccesen kergetőztek a tavasz gyönyörű napsugarai által megvilágítva, mégis úgy döntöttem, nincs helyük a lakásban. Kikergettem az összeset, így már nincs is olyan érzésem mintha meg akarnék idebent fulladni.

Írtam filmeket is, mert már a mobil meghajtóm is kezdett megtelni, így a Rescue Me lekerült róla, meg még néhány mozis cucc is, melyekről nemsokára írni is fogok. Előzeteseben csak a címek: The Golden Compass, Skinwalkers, No Country For Old Men, Rendition, Bitter Moon, és Édespofának a sokak által szarnak bélyegzett Next, ami véleményem szerint nem is volt olyan rossz mint a Deja Vu.

Most pedig mosok, van pár alsónadrágom, amit ki kell tiszítanom. Más ruhám nem is nagyon van a szennyesben, hiszen 3 hete alig mozdulok ki itthonról. Mindegy, legalább a mosógépet nem fárasztom le a rengeteg télikabáttal, bár ha jobban belegondolok, mire újra dolgozni megyek már nem is fognak kelleni.

Majdnem elfelejtettem szólni, hogy holnap farsang lesz a Tandemben, ahová én is nagyon szívesen lenéznék, csak kellene egy olyan jelmez, amiben nem kell félnem attól, hogy valaki véletlenül megüti a sebemet. Nincs valakinek egy régóta kihasználatlan, felesleges és a padláson porosodó teknőcjelmeze, hátul betonbiztos páncéllal? Vicces lenne Somának öltözni, aztán jól tenyérbe pisilni mindenkit!

A végére pedig egy szomorú hír és egy üzenet! Terabithia megszüntette a kommentdobozt, pedig csak pár napja volt adott a lehetőség, hogy jópofa bejegyzéseire, hasonlóan jópofa hozzászólásokat írhassunk. Jelentkezzen az az ökör, aki miatt ez történt. Leégetem vasalóval a bőr az ujjairól, hogy egy darabig ne tudjon baromságokat firkálni.

A tavalyi év sok meglepetést tartogatott számomra, például ekkor jöttem rá, hogy már nem csak zene - és blogbuzi vagyok, hanem sorozatbuzi is. :-) Ugyan az év elején sokkal több időm volt nézni a különböző sorozatokat és be mertem vállalni újabbnál - újabbakat is, az év vége felé már nem vágtam bele több cuccosba, inkább 2008-ra tartogattam őket, persze csak akkor ha a sztrájk miatt egyáltalán folytatódnak majd. Lássuk is a 20-as listát:

01. Studio 60 - Studio 60 - Season 1.
02. Rescue Me - Ments Meg - Season 2.
03. Weeds - Nancy ül a fűben - Season 3.
04. The Closer - A Főnök - Season 2.
05. Desperate Housewives - Született feleségek - Season 3.
06. Nip/Tuck - Kés/Alatt - Season 4.
07. Californication - Kaliforgia - Season 1.
08. Dexter - Dexter - Season 2.
09. Grey's Anatomy - Grace klinika - Season 2.
10. 30 Rock - ? - Season 1.
11. Afterlife - A túlvilág kalandorai - Season 1.
12. Six Degrees - A hatodik kapocs - Season 1.
13. Dirt - A hetilap - Season 1.
14. Third Watch - Harmadik műszak - Season 6.
15. Tudors - Tudorok - Season 1.
16. House - Doktor House - Season 2.
17. Will & Grace - Will és Grace - Season 6.
18. Men In Trees - A férfi fán terem - Season 1.
19. Vanished - ? - Season 1.
20. Heroes - Hősök - Season 1.

+ Kyle XY - Kyle a titokzatos idegen - Season 1.
+ Medium - Médium - Season 1.
+ Criminal Minds - Gyilkos elmék Season 2.

Amit látjátok, engem nem gyűrűzött be a Lost, 24, Prison Break és hasonló krimiféleségek, nem bírom ugyanis, ha sokáig húzzák az agyam és nem látom a történet értelmét és a végét. A Heroes is azért lett az utolsó helyen, mert az első évadzáró epizódjával olyan szinten vették el a kedvem a további rajogástól, hogy csak na. Szívesebben néztem a krimik közül inkább a Főnököt, a zseniális Kyra Sedgwick főszereplésével, vagy a Vanished-et, melyben a Queer A Folk-ból már jól ismert Gale Harold játszotta a nyomozó alakját.

Az abszolút kedvenc nálam a Studio 60 volt 2007-ben, melynek sajna nem lesz folytatása, hiszen Amerikában nem aratott osztatlan sikert. És, hogy miért lett pont ez a széria az első? Mondjuk az ilyen párbeszédek miatt, aztán Amanda Peet, Bradley Whitford, Allison Jenney, Kari Matchett és az összes többi szereplő brilliáns játéka miatt, a forgatókönyvírók zsenialítása miatt, vagy mert nyíltan kifigurázták a keresztényeket, a homofóbokat, Bush-t, ...? Azt hiszem mindezek együttes hatása, és a hasamat erőteljesen megfájdító, néha szinte abbahagyhatatlan röhögés volt az ok!

A lista végén a plusszos jelöltek pedig azért vannak, mert rajongva nézem őket, de a listára még nem fértek fel, bár idén még lesz rá esélyük.

Van az úgy, hogy sokat hallunk egy dalt és a fülünkbe mászik. Így lett az egyik új kedvencem a Rescue Me betétdala, a The Von Bondies-C'mon, C'mon, ami tiszta boogie, seggrázós, indie szám. Persze az egész album jóra sikeredett, köszönhetően olyan előadóknak mint a Stereophonics, Greg Dulli, The Subways, vagy a Devlins.

A végére egy fantasztikus hír: áprilistól a sorozat első szériája lemegy az RTL-en, aztán a többi is szép lassan.