"Rokon" címke archívuma

Felhívom minden kedves olvasóm figyelmét pár apróságra, azon kényes, esetenként baromi megalázó vagy csak szimplán kellemetlen esetek elkerülése végett, amikor a baráti, munkahelyi, illetve a családi körhöz hirtelen egy buzi is csapódik, az emberek meg azt sem tudják merről kapjanak a fejükhöz.

Nyilván két oldalról, de azért ez nem is olyan egyszerű mint amilyennek látszik. Mert pont a két oldalról, netán hátulról jövő fejcsapkodás nem a legideálisabb, de sajnos ezen esetek többségében elölről sem túl jó ötlet csapkodni a fejünket, hát még egy buziét. Ugyanis addig senki sem buzi, amíg ő nem akar előtted is az lenni. Addig neked nincs közöd hozzá, hogy kivel baszik, kit szop le, vagy éppen kinek nyal be.

És nem ildomos előtte, a háta mögött meg pláne nem viccelődni, megjegyzéseket tenni, utalásokat elhinteni, illetve teljesen nyilvánvaló módon szembesíteni azzal, amit te úgy érzed biztosan tudsz, de ő még nem tartja alkalmasnak az időt arra, hogy az ő szájából is elhangozzon. Ne legyél már tolakodó és bunkó, még akkor sem, ha úgy gondolod, hogy ez nem nagy ügy. Akkor sem ha semmi ellenvetésed nincs a dologgal kapcsolatban, és még akkor sem, ha te úgy látod, hogy a kölcsönös őszinteség ideje elérkezett. Tudd meg, hogy addig nem, amíg a másik is így nem gondolja. Mert ez az ő döntése, és ne akarj helyette dönteni, nagyon szépen kérlek. Mégis csak róla, az ő életéről, a magánéletéről, az érzéseiről, a hovatartozásáról van szó. És lehet, hogy ez neki korántsem olyan egyszerű dolog mint neked. Mert neked a könnyebb, de azzal ahogy viselkedsz, neki nem könnyíted meg, csak belehajszolod egy kényelmetlen helyzetbe, vagy ezek sokaságába. Legyél maximálisan tapintatos, de mindeközben nyitott. Ha elég jól csinálod, gördülékenyebben fog lezajlani az, amit egyébként csak letolnál a másik torkán, azaz kikényszerítenél tőled.

Előre is köszönöm a megértésed, a tapintatos hozzáállásod, a nyitottságod, az erőszakoskodástól mentes viselkedésed, de főleg a segítséged! Biztos te is látod, hogy sokkal jobb ez így mindkettőnknek. Hiszen ha akkor lehetek őszinte amikor akarok, és nem amikor mondják, az sokkal jobb érzéssel fog engem is és téged is eltölteni.

Már sokszor eszembe jutott, hogy semmi értelme fent lenni az iwiw-en, hiszen akivel akarom, akartam tartani a kapcsolatot azzal úgyis tartottam és az igazi barátságok e nélkül is működtek. Gyerekkori osztálytársaimat, haverokat egyébként is régen elfelejtettem már, sőt szinte senkivel sem maradt meg a barátság.

Ma mégis az iwiw-nek köszönhetem, hogy mindjárt kiugrom a bőrömből!!! Rám talált a lassan 20 éve nem látott unokanővérem, akivel nagyon sok jó emlékünk volt együtt. Imádtam náluk lenni nyaranta, sokat nevetni a viccein, bolondságokat kitalálni ... El sem hiszitek hányszor gondoltam rá az évek során! Bosszantó, hogy a szüleink háborúja miatt a mi kapcsolatunk is zátonyra futott, de 14 évesen nem sokat tudtam ez ellen tenni, ugye! A drága jelenleg kint él és dolgozik Angliában, de már most nagyon várom a nyarat, amikor is hazautazik és találkozni fogunk.