"Twitter" címke archívuma

Mióta megvan a HTC mobilom, folyamatosan töltögetem le hozzá a kényelmi szempontokat bővítő programokat, melyeknek se szeri, se száma. Igaz még kezdő vagyok, de gondoltam megosztom veletek, szintén Androidosokkal, hogy melyek a kedvenceim, remélem segíteni tudok nektek.

Elsőként érdemes beszerezni a közösségi oldalak alkalmazásait, én legalábbis ezekkel kezdtem. Facebook, Twitter, Plurk, ... A Twitter-hez egyébként ajánlom a Seesmic-et, sokkal jobb mint bármi más! Ha van Tumblr-ed, akkor ahhoz is érdemes beszerezni az Androidos verziót, ugyanúgy működik mint az asztali gépeken, tudsz követni, blogolni, megosztani.

Szintén elsők között az egész telefont érdemes szinkronizálni a Google fiókoddal, illetve a Facebook-kal és a Flickr-rel. Így automatikusan szedi le a telefonkönyvbe is az ott található emberkéket, így egy csomó időt megspórolhatsz a számok átmentéséből. Persze az a legjobb, ha valaki nem kötőjelekkel írja a telefonszámát a profiljába, hanem simán egybe, akkor rögtön hívható is. És természetesen képet is tesz a készülék minden név mellé, sőt minden adatot amit az illető megad magáról, így mindenkinek készül egy személyes névjegykártyája.

Okos telefonálásra is lehetőség van, én a Nimbuzz-t, a Fring-et, és a legújabb Facebook terméket, a Vonage-t használom. A Nimbuzz tud Skype-ot, a Fring videóhívást is, a Vonage pedig az összes Facebook ismerősöddel akik letöltötték a programot, ingyenes telefonálást tesz lehetővé.

Nyelvtanulásra is használom a gépem, erre a British Council alkalmazását, a Learn English-t használom, illetve kerestem franciát, de azt még nem találtam. Kiegészítésnek jó a Google Translate, és a Hungarian Dictionary is, ha hirtelen keresni kell egy-egy szót.

Mivel köztudott, hogy szeretem a külsőségeket variálni, én leszedtem a sok száz lehetőség közül a Flikie nevű, majdnem 200 képet tartalmazó gyűjteményt, így bármikor lecserélhetem a hangulatomnak megfelelő színekre a hátteret.

Csengőhangokat is lehet szerkeszteni, ehhez elég feltenni a telefonra a kedvenc dalaidat, aztán a Ringdroid-dal kivágni belőlük a kedvenc részed, és máris kész az egyedi csengőhangod, ráadásul nem kell a szám elejétől, beteheted a közepét is.

Noteszként a Notes nevű egyszerű cuccot használom, abban jelszóval is lehet titkosítani egy-egy bejegyzést, de hasznos és kiegészíthető az Astrid Tasks nevű program is.

Játékként pedig a Foursquare-rel szórakoztatom magam, illetve a barátaimat. Így mindig tudhatják, hogy merre járok, mit csinálok, és még pontokat is lehet összeszedni, sőt polgármester is lehet belőled, ha elég sokat jársz egy helyen.

Már csak egy olyan programot keresek, mellyel vidáman posztolhatok a telefonról a Freeblog-ra, mert az úgy alapból a böngészőből nem igazán megy, és ha működik is, akkor sem kényelmes. Kerestem a Windows Write-ot, és a Marsedit-et is, de egyik sincs még, pedig jól hangzik mindkettő ...

Ja, és a Skype-ot is csak a Nimbuzz-on érem el, de ez legyen a legkisebb probléma, hiszen ezek is megoldódnak nemsokára remélhetőleg. Olvastam, hogy hamarosan lesz Skype az Android-ra is, így türelmesen várakozom.

És ti miket használtok? Játékok közül miket ajánlotok még a fenn is említett alkalmazáson kívül? Vannak még jó nyelvtanító, gyakorló programok? Zenelejátszásra mit ajánlotok? Az alap player megfelelt nektek, vagy szedtetek le másikat ami többet tud? Mert ebben például nincsenek hangszínek ...

Feliratkoztam a csávó Twitter-es oldalára cirka pár hónapja, de semmi más nem történik ott, mint fotó, aztán fotók és még több fotó megosztása. Századszorra látni már kicsit unalmas, így ki is lövöm, még mielőtt átmegyek hisztérikába, és toporzékolva nem üvöltöm, hogy: "Nem akarok több képet látni Channing Tatum-ról!!!" (Ettől függetlenül HOT, csak SOK!)

Tudom beteges, de a blogommal álmodtam, amely álomnak kiváltó oka az lehetett, hogy a minap arról olvastam a Webisztánon, hogy már "nem divat" az ilyesfajta internetes napló. Sőt mi több, állítólag a blog nagy úttörői sorban zárnak be, és térnek át más csatornákra, olyanokra mint például mint a Twitter és a Tumblr.

Habár az én álmomban nem szerepelt ilyen drasztikus változás, én sem maradtam volna ilyen formában fenn, de mivel már most is jelen vagyok számtalan más csatornán, például pár közösségi kapcsolattartón, megosztásra használt oldalon, ... ezért arról álmodoztam, hogy ezeket milyen jó lenne egy helyen tárolni, és nem ezer különbözőn. Persze egyesek szerint a mikroblogolás csak szemét, és hajlok rá, hogy ezt én is hasonlóképp gondoljam, azért próbálkozom vele kitartóan.

De a lényeg, hogy meghagynám a gus.hu-t, felül pedig fülecskékkel dönthetnél arról, hogy magát a blogot, a mikroblogot, a linkmegosztósdit, vagy a képeimet, illetve a zenei válogatásaimat akarod nézegetni. És természetesen lenne egy arcoskönyv is, ahol ugyanúgy mint a Facebook-on, csak a "belső kör" kapna prioritást, azaz lenne egy saját közösségi oldalam, ahol persze te is tevékenykedhetnél.

Szép álom, de talán nem is olyan sokára ebbe az irányba tolódik minden, hiszen erről is olvastam valahol, mint például az új fajta levelezésről is, és még számtalan másról, ami viszont nem maradt meg ilyen élénken az emlékezetemben, hogy még álmodjak is róla.

Mostantól a bejegyzések alján van egy kis cuccos, amivel könnyedén megoszthattok másokkal bármilyen tartalmat a blogról, még akár engem is! Lesz majd szebb ikon is a jövő héten, 702 már dolgozik rajta, de addig érjétek be az Add This ezen formájával. Lehet tolni a nektek tetsző dolgokat Facebook-ra, Twitter-re, ... de akár levélben is könnyedén!

Update1: Közben lecseréltem az Add This ikont a Share This feliratra, remélem ezt ti is jobban fogjátok szeretni mint az előzőt.

Update2: És végül kikerültek a kis ikonok Ádámnak köszönhetően, így már használható is a megosztósdi egy kattintással. Alakul majd még a kinézet, de szerintem már így sem rossz. Egészségetekre, Ádámnak pedig köszönet érte innen is.

Amikor felregisztráltam a Facebook-ra, majdnem fél évig nem is nagyon használtam, de az utóbbi időben minden nap órákat is képes vagyok rajta eltölteni, hiszen már telefonon is adott a lehetőség. Tartalmakat osztok meg, levelezek, töltögetem a hülye teszteket, olvasgatom a közös üzenőfalat, kommentelgetek, ... Ezért is érintett rosszul, hogy ma reggel nem működött a főoldalam, ami csak azt jelentheti, hogy kezdek függő lenni, és Édespofa letiltatott.

Egyébként vagyok a Twitter-en is, meg a Plurk-on, az Ovi-n, a Flickr-en, Myspace-en (innen szedem még mindig a zenés infók nagy részét, de semmi mást) és az iwiw-en is, bár ezeket alig használom, ezért azt javaslom, hogy a Facebook-on tegyetek magatokévá, és egy csomó frissebbnél is frissebb tartalmat kaptok, akár zenei akár ego témában. Ja, és ha nem nagy kérés, dobjatok a jelölés mellé egy üzenetet is, hátha jobban be tudlak titeket azonosítani az által.

Hát megint újabb blogger írásaiért rajongok, most éppen Azbeszt az, aki ilyen jókat ír: "Lássuk be, egy buzi nem jó semmire. A buzi a társadalom ellensége, az antimagyar liberális ordas eszmék megtestesítője, egy élő ánuszrózsa, amit minden magyar (bocsánat: MAGYAR!!!) undorral szemlél, akinek egyetlen célja, hogy buzivá tegye a gyerekeinket és így kihaljon Emese vére. A buzi nem termel semmilyen hasznot, hiszen napjának nagy részét azzal tölti, hogy megfelelő pávatollat keres, amit majd publikusan a seggében viselhet. A buzi nem mossa le az autónkat, nem hozza ki a foltot a ruhából, még annyit se ér, mint a tampon, hiszen nem lehet vele úszni, biciklizni, vagy szörfözni. Tehát egy buzi nem ér semmit. És mi a helyzet sok buzival? Sokat ők se érnek, viszont egy valamire biztosan jók: hivatkozási alapnak. ..."

Amennyiben még nem unjátok a Neotonról szóló írásokat, akkor feltétlenül olvassátok el Zoli bejegyzését a témában, Cenzorné Csepregi Éva címmel: "... Adott egy zenekar, amely szerény képességei ellenére a szocialista Magyarországon óriási számban jelentet meg lemezeket, a hivatalos kultúrpolitikai liblingjei, külföldi turnék, a csapból is ők folynak. A Neoton Familia énekesnőjét, Csepregi Évát ekkor a legfőbb magyar cenzor, dr. Erdős Péter kúrogatja. Ugyanaz az ember, aki együttesek tömegét teszi tönkre, saját otromba ízlése és a diktatúra érdekei mentén dönti el, hogy kinek, mikor, és milyen példányszámban lehet lemeze. Betilt zenekarokat, életeket, egzisztenciákat, művészi pályákat tör keresztbe. Cenzorné Csepregi Éva ugyanekkor a Yamaha-fesztiválon rázza a haját, rosszul ellopott diszkóslágereket előadva. ..."

Én is gondolkodtam már egy ideje egy olyan bejegyzésen, ahol bloggereket kategorizálok, de aztán valamiért kimaradt. Ezt most találtam, és viccesebb mintha én írtam volna, bár magamat nem tudtam beilleszteni egyikbe sem, csak talán ide: "... YouTube videó linkelős: előfordulási helye leginkább a blog.hu és környéke, az általa vezetett blog kb. fél óráig töltődik, mert tele van flash videókkal. Különlegessége, hogy a blogjára még sohase írt egy karaktert sem, az “embed” szóra figyelmesen néz. Külföldi kiadású testvérei a Tumblr-t használják, amiről persze a magyar rokon még nem hallott. Twitteren nem érdemes követni, maximum, ha nagyon unatkozunk. ..."

A végére pedig két The Dark Knight kritika. Az egyik a Videodrome-on: "A Sötét Lovagról már hetek óta neves kritikusok szuperlatívuszokban beszélő cikkei terjednek a neten. Maga Kevin Smith (Shop Stop, Dogma, Jay és Néma Bob Visszavág) nevezte a filmet a képregényadaptációk Keresztapa II-jének, de a klasszikus ’képregényfilm’ jelzővel illetni ezt az epikus bűnügyi akció-drámát alaptalan, szinte egyenesen sértés. Ahogy azt már többen is állították, a The Dark Knight teljesen új szintre emeli a műfaját, ez a tény valahol a tizedik percben teljesen világossá válik minden néző számára. Ugyanakkor sikerül megtartani a ’Batman univerzum’ minden fontos vonását: a hős örökös vergődését, morális táncát a szakadék szélén, a kilátástalan helyzetek dilemmáját, és nem utolsó sorban az összes szereplő betonszilárdan ül az átvetített képregénybeli tulajdonságaival a 2005-ben újrateremtett, eddigi legreálisabb, Gotham City világában. ..." 

A másik pedig az SF Portálról: "Hihetetlen jó érzés, amikor az ember nyugodtan az egekbe helyezheti a lécet, már ami az elvárásait illeti, mert tudja: a gárda meg fogja ugrani a szintet – és tényleg nem kell csalódnia. A Batman Begins és a The Dark Knight stábja pedig képes erre a csodára: A sötét lovaggal kapcsolatos felhajtás nem felhajtás, a film tényleg ennyire jó. ..."