"Vécé" címke archívuma

A vécé világnapja (Mekkora baromság ez már!) volt tegnap, és ezen alkalomból nem is érhetett volna titeket nagyobb megtiszteltetés, mint az, hogy olvashattátok eme posztomat. Engem pedig nem is tehetett volna semmi sem boldogabbá, mint az, hogy valaki vette a fáradtságot, és indított egy blogot, melyen az első bejegyzés szereplője máris én lehettem. Mélyen meghajlok, és nagyon köszönöm!

Az van gyerekek, hogy valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva szinte nem telik el nap, hogy ne essen ki a cigi a kezemből. Egyszer a kocsiban ülve hullik az ölembe az égő bagó, aztán a vécén, tegnap este pedig itt a gép előtt feledkeztem annyira magamba, hogy a billentyűzetre ejtettem. Kíváncsi vagyok rá, hogy mikor fogok elbambulni olyan szinten, hogy fel is gyújtom magam.

Örök talány számomra, hogy emberek egy nyilvános toalett falát, ajtaját, kilincsét hogyan és miért kenik össze a saját szarjukkal. Persze azt nem hiszem, hogy ennyi fickónak lenne a kakiszex a mániája, főleg nem úgy, hogy egyedül egy fülkébe bezárva, a fekáliájával gyakorolja.

Mert ha még csak az ülőkét szarja le valaki, azt el tudom képzelni hogyan csinálja, és még azt is elhiszem, hogy véletlenül megesett, na de a falat fejmagasságban?

Egyre inkább úgy érzem, hogy szájról-szájra terjed a blogom híre, hiszen a statisztikák is ezt mutatják. A legtöbben a "gus" és a "this is normal" alapján jutnak el hozzám a Google-ből, ráadásul már máshol is tapasztalom ezt a különös jelenséget. Például Traiano is egy barátja ajánlása után kutatott fel, de a minap találkoztam egy körülbelül 10 éve nem látott ex-kollégával, és ő is hallott, sőt olvasott is rólam, ami meg végképp meglepő, hogy felismertek a metrón. Két lány súgott össze: "Jé, ez a csávó a Gus!"

Ami pedig végképp azt bizonyítja, hogy egyre több bloggert, köztük engem is ajánlanak egymásnak az emberek az a mai, véletlenül elcsípett beszélgetés egy bevásárlóközpont mellékhelyiségében.  Csávó egyik kézben fasszal, másikban mobillal áll a piszoár előtt és részletezi a haverjának, hogy: "Bazeg ez a Marlenka kurvajó! Tiszta hülye a csaj de bírom! Várjááááá, mondom is a címét! Azt hiszem ..."

Már csak az érdekelne, hogy amikor valaki rólam mesél egy ismerősének, akkor vajon én is ilyen pozitív kritikát kapok? Valójában nincsenek önértékelési zavaraim, a helyemre tudom magam tenni, de azért azt nem szeretném, ha ilyen-olyan negatív jelzőkkel illetve beszélnének rólam az ismeretlenek. Vagy szarjam le?

Csajok! Ne akarjatok állva pisilni, az olyan fárasztó! Én is leülök, ha csak tehetem, mert ezerszer kényelmesebb. Persze nem a közvécékben, de itthon nem is tudom mikor pisiltem utoljára állva. 

Nekem is együtt kellene már vizelnem egy celebrityvel, jól megnézni a péniszét, aztán ügyesen eladni a sztorit egy híres bulvárlapnak. Mindjárt nem kellene annyira sietnem az új munkahelyem megtalálásával.

Napok óta hülyeségek jutnak csak eszembe, és azokon agyalok. Mint például az, hogy miért van ráírva a vécécsészére, hogy lapos öblítésű és alsó kifolyású. Ezek szerint van vastag öblítésű, és felső kifolyású is?

Nagyon nem értem, hogy a csajok miért csinálnak akkora ügyet a vécéülőke le és felhajtásából. Nem teljesen mindegy hogyan áll? Én is felhajtom ha használni akarom, vagy éppen le. Baromi egyszerű!  Mondjuk megteszem amit kérnek, hogy ne legyen már ezért világvége. 

Lehet hogy már régi poén, de én tegnap láttam először és nagyon jót nevettem rajta. Mentem az interjú helyszínére, de amikor odaértem iszonyatosa kellett csurgatnom, így bevágódtam az irodaház mosdójába, ahol egy figyelmeztető felirat fityegett a vécé felett azzal a szöveggel, hogy: "Kérjük használja a WC kefét!" Alá pedig valaki odaírta, hogy: "Kösz, de maradok a papírnál!"