"VadFruttik" címke archívuma

Sokszor előfordul, hogy anyázom a rádiókat, amiért szar zenét játszanak, de sokszor szidom őket azért is, mert bizonyos dalokat, melyek elsőre még talán tetszettek is, az unalomig ismételnek. De akadnak kivételek ...

... mint például az Everything But The Girl és a Missing, melyet nem sikerült megutáltatniuk, de sorolom a többit is ami így hirtelen az eszembe jut: Lenny Kravitz és az I Belong To You, a Bent és az Always, Pete Burns-től a You Spin Me Around, Jon és Helena duójától a Sweet Harmony, a Talk Talk-tól a Such a Shame, vagy a Life's What You Make It, Balázstól és a Wings Of Love, a Depeche Mode-tól a Freelove, az A-ha és a Take On Me, a Vad Fruttik és a Nekem senkim sincsen, a Roxy Music-tól a More Than This, a The Human League és a Don't You Want Me, Marc Almond és Dave Ball kettősétől a Tainted Love, a Dollar-tól az Oh L'amour, aztán a Living In A Box egyetlen híres dala, és még sorolhatnám ... 

Bár hozzáteszem, ezek azok a szerzemények, melyeket szinte mindenféle stílusban átdolgozva sem tudok megunni. Vajon mi lehet ennek az oka? Ezek lennének az örök slágerek? Biztos neked is vannak ilyenek, hát toljad a kommentek közé, kíváncsi vagyok mennyi az egyezés az enyémekkel.

Emlékeztek még a Cluster One zenei oldal remek felhívására, mely az otthon zenélésre és az amatőr zenészekre próbálta ráirányítani egy kicsit, ha nem is a rivaldafényt, de néhány lelkes zenerajongó figyelmét? Nos ebből a kezdeményezésből született több remek feldogozás is, melyeket itt csekkolhattok, köztük a Corrodal Massive Attack átiratát is, de nagy örömömre végre a Vad Fruttik is elkészült a beígért nótával. Ez az egykor általam is nagyon szeretett Nutshell című dalhoz született, melynek közzététele azért is tölt el örömmel, mert Lamorak ezzel egyidőben egy rövidke interjúval is megajándákoz bennünket. Dal és szöveg egy oldalon! 

"... A Cluster One független zenei-zenekritikai portál programot indít a magyar amatőr zene támogatására és népszerűsítésére a nyári fesztiválokat közvetlenül megelőzően, 2009. májusában „Május az otthon zenélés hónapja” fedőnéven. Májusban minden nap egy új, az oldalon meghallgatható, de mp3 formátumban le is tölthető amatőr feldolgozást szeretnénk kitenni az oldalra egy-egy rövid cikk, bemutatás kíséretében. Az „amatőr feldolgozás” jelen esetben azt jelenti, hogy nem az előadó által írt, széles(ebb) körben ismert szerzemény egyedi, sajátos előadása, mely otthoni vagy minimális stúdiótechnikai háttérrel lett rögzítve, és nem ment át extenzív „produkciós fázison”; tehát olyan, akár egy szál diktafonnal felvett számokat keresünk, amelyen olvasóink, amatőr, otthoni vagy kezdő zenészek hallhatók. Színesítésként, az érdeklődés felkeltésére a magyar professzionális zenei élet egy-egy ismert figurájával is felvesszük a kapcsolatot, hogy néhány ismertebb zenész, zenekar hasonlóan ad hoc feljátszott feldolgozása is hallható legyen a hónap során, de elsősorban amatőr zenészek felvételeit szeretnénk felhasználni. ..."

További információkat erre találsz, ha mondjuk rész vennél az alkotásban, vagy terjesztenéd a felhívást. Egyébként a programhoz eddig már olyan húzónevek is csatlakoztak mint Hodosy Enikő a Neo-ból és Szarvas Árpád az E.Z. Basic-ből.

Oh, mit fedeztem fel ma! Egy Lamorak nevű blogger megemlíti a Vad Fruttik interjúmat a blogján, bár azt hiszem nem hízelegni akart nekem, amikor ezt írta: "a világ egyik legamatőrebben szerkesztett interjújában". Hát igen, amatőr vagyok, de legalább lelkes!

Néhány napja már hírt adtam arról, hogy készülök egy újabb interjúval, sokak kedvencével, a várpalotai Vad Fruttikkal. Egy rövid bevezető és a formalitások letudása után bele is vágtam a kérdezősködésbe, Marcival, a zenekar énekesével:

- Mesélnél egy kicsit a zenekar alakulásának körülményeiről és az azóta eltelt időről, azok kedvéért, akik nem ismertek titeket eddig?
- '96 ban alakultunk, akkor adtuk a nevet is. Akkor még nagyon kis tacskófiúk voltunk, elkezdtünk zenélgetni egy garázsban, és igazából valami nagyon eredetit szerettünk volna, aztán olyan lett a név, mint valami meleg csapat, aztán már nem volt kedvünk megváltoztatni.
- Meleg? :-)
- Hát, érted! Frutti.
- Aham
- Most neked erről milyen asszociációid vannak? Tudod rózsaszín meg ilyenek, bár mi akkor erre nem gondoltunk, azt hittük, hogy ez tök jó. Akkor még nem volt olyan, hogy retró, de kb. azt akartuk kifejezni, hogy a gyerekkorunk, meg a gyökerek, ... és a lakótelepről jöttünk. Bár ennyi erővel lehetett volna az a nevünk, hogy: Panel Sunshine.
- Aztán hogyan jutottatok el a 2006-os debütáló lemezig? Nagyon rögös volt az út?
- De még mennyire. Hol kezdjem?
- Gondolom nehézségeket jelentett nem fővárosinak lenni.
- Az nem annyira. Igazából két részre tudnám osztani ezt időrendileg, az első amikor még olyan kamaszosan bénáztunk, majd a második, amikor tudatosan szoptunk:) Melyikre lennél kíváncsi?
- A második izgalmasan hangzik.
- 2000 környékén volt egy nagy krízisünk, addig mi úgymond hobbizenéltünk. Néha-néha kitévedtünk próbálni stb. Aztán a Zolika (dobos) mondta, hogy neki elege van, nem csinálja tovább, mert ennek nincs értelme, mivel a befektetett munka nincs relációban a sikerekkel. Mondtam, hogy adjon nekem egy esélyt, és neki álltam a zenekart managelni. Készítetünk pár számos demókat, aztán elkezdetem küldözgetni őket. Nyertünk tehetségkutatókat, majd volt pár kiadó még a Mama Records előtt, aki ígért lemezszerződést, pl. a 2000 Paks tehetségkutató után a Narrátor Records. Persze nem tartották be ... de nem is baj, biztos valami táncoló majmokat akartak volna belőlünk összehozni a Dáridóban:) Pedig mi akkor nagyon örültünk volna, ha felkarolnak bennünket, mert relatív még kamaszok voltunk, egyik tehetségkutatóról mentünk a másikra, hogy legyen már végre valami, de nem ez volt a megoldás. Ezt neveztem én olyan kamaszos tökölődésnek.
- Mi hozta meg mégis a várt sikert?
- Nyertünk egy lehetőséget, hogy a régi Petőfi rádióban rögzítsünk 3 dalt. Az egyiket egy barátom, Cyborg Templar elvitte a Radió Caféba, ott megtetszett a Nestának, ő elkezdte játszani. Ez volt a Szerelmes dal, ami fel is került az Instant 1-re. Utána felajánlotta a Nesta, hogy ha hozunk több számot, akkor ő azokat is pörgetné. Én ekkor találtam Fűzfőn egy srácot, Győrffy Gyulát, akivel nekiálltam, hogy felvegyünk együtt pár dalt, aztán ebből lett az album
- És hogyan születtek meg a dalok? Ki írja például a szövegeket?
- A dalok olyan 2000 és 2006 között születtek. A Gergő a szerzőtársam, ő hozza az alapokat, én énekelek, és írom a szövegeket, de ez nem egy megkötött dolog, az ír számot akinek épp van ötlete.
- Feltűnt nekem, hogy a Nekem senkim sincsen című szerzemény mennyire elüt a többitől. A következő albumon lesz hasonló dal?
- A Nekem senkim volt a legfrissebb dal az albumon talán azért.
- Ezt az irányt követitek?
- Hát nekünk nincsenek kijelölt irányaink, de igen, lesz a következő albumon is hasonló hangvételű szám, a címe: Úgy fáj.
- Én örülnék sokkal több elektronikának a zenétekben.
- Mi azt hiszem teljesen máshogy hangszerelünk, mint az úgymond hagyományos zenekarok. Nincsenek megkötéseink, hogy mennyire lesz elektronikus, vagy élő, mert ez nálunk csak a dal hangulatán múlik, nem ragaszkodunk ahhoz, mindenképp legyen benne gitár.
- Kik a példaképeitek, akik mondjuk most is hatással vannak a zenétekre?
- Mindenkinek más, a Gyuszkó a Depeche Mode-ba szerelemes, a Gergő inkább a klasszikus jazzt szereti, most meg általában komolyzenét hallgat.
- A Mode-ba én is szerelmes vagyok, ez nem vitás, de gondolom az Unkle is hatott rátok.
- Hát az Unkle, ... bevallom, hogy sose hallgattunk. Egy számra emlékszem tőlük a Rabbit In The Hedlight-ra. Sőt nem, van nekik még az az animácós klippes, meg amikor a kovácsdoktor szétrobban.
- Akkor mail-ben dobok majd át, csak most nem tudom csatlakoztatni a külső meghajtót.
- Oksi. :-)

- Szóval kijött az album a Mamánál ...
- Ja, igen elkészült az album ami egy elég kényszeredett megoldás volt. Igazából ketten dolgoztunk rajta a Gyuszkóval, de ezt úgy értsd, hogy volt, hogy együtt is aludtunk...
- Nem úgy értem :-)
- Nem volt annyi pénzünk, hogy rögzíteni tudjuk az összes hangszert, nem voltak meg hozzá a lehetőségeink, ezért élő, hagyományos zenekarra hangszerelt dalokat kellett átírnunk, hogy elektronikusan megszólaljanak, ami rengeteg munkával járt. Egy számítógép, midibillentyűzet és egy mikrofon, néhol gitár. De összejött és nagyot szólt.
- Aztán jött az óriási siker ...
- Hát, hogy mennyire lett sikeres, azt én nem tudom lemérni, de azt tudom, hogy rengeteg munkánk van benne.
- Nem lombozott le titeket a negatív kritika, amit például a Quart-on is olvastam?
- Hű, azon nagyon felbasztam magam. Azért is mert az Ambrus mondta, (Tövisházi-Erik Sumo) hogy írnak egyet. Tök örültünk, végre valami szakmai kritika, erre agyonbunkóskodták. Először szarul esett, de utána csak röhögtem rajta, mert akkor tudtam meg, hogy ki is írta.
- Hát ők olyan megmondósak, főleg a Bede Márton.
- Hát igen, a Bede. Nem épp egy zenekritikus.
- Ami a szívén, az a billentyűzetén...
- Szóval jól megy neki a parasztkodás, és ezzel a lehúzós kritikával annyi rajongót szerzett nekünk amit egy ajnározással sem tehetett volna, úgyhogy utólagosan köszönöm.
- Azért gondolom inkább arra koncentráltatok, hogy minél több fellépésetek legyen és a közönségsiker még jobban lelkesítsen titeket.
- Azt mondom, hogy az a zenekar él meg, akinek közönsége van, ezért mindenhová elmegyünk fellépni, ahol csak lehetséges.
- Ha jól vagyok informálva, már készül a második album. Mesélnél arról, hogy milyen dalok születtek, és hogy ment a munka? Például a címe már megvan?
- Igen készül, úgy volt, hogy kiadjuk már március elején, de üzleti okokból várunk vele még fél évet (és szakmai okokból is). A címen gondolkodtunk már: Honfoglalás lézerfegyverekkel, ... szóval még nincs:)
- Valahol lehet már hallani ezekből a dalokból? Pl. MySpace-en mikortól promózzátok?
- Hát az a helyzet, hogy én nem nagyon erőltetném, amíg nem fut ki az előző lemez, addig nincs sok értelme. Tehát amíg a Petőfi játssza az eddigi dalainkat, igazából nincs értelme.
- Hát azok már két éve futnak lassan. :-)
- 2006 novemberében adtuk ki az albumot. Akik most ismerkednek meg a zenekarral a Petőfin keresztül, azoknak ez egy új banda. A HVG azt írta például, hogy minket a Petőfi fedezett fel, és egy fél éves zenekar vagyunk.
- Az új dalokból játszottatok már koncerten? Hogy fogadta a közönség?
- Persze, hiszen ha csak a régieket játszanánk, akkor fél óra alatt vége is lenne a bulinak. :-)
- :-) ... és hogy fogadták őket?
- Hát még általában azokat énekelgetik, amiket a médiából ismernek, de a nagy fanok már velem együtt üvöltik az újakat is. Van fent pár élő a YouTube-on is. Mondjuk a Tánc című dal a Gödörben az egész jó minőség lett. Élő ugyan, de átjön a fíling.

- Egyébként legközelebb merre léptek fel? Külföldi koncertet is szerveztek?
- Legközelebb Egerben, az Egál klubban, február 15.-én, aztán Miskolcon, a Vianban 16.-án. Budapesten március 20.-án, de az egy nagy koncert lesz, sok vendégzenésszel, az a38-on. Lesznek fúvósok, ütősök, ilyesmi. Nem híresek, csak haverok. Külföldre meg még nem megyünk, eddig csak egyetlen számot hoztunk össze angolul.
- Közben a blogon is jöttek kérdések: "Kérdezd meg, hogy mindig ilyen kis hiperaktív volt? ...imádom azt a mukit :) ...meg az egész bandát :D ja, és több koncertet a fővárosba!!!!!! ;) Egyébként én olyan sablonos dologra pl. kíváncsi lennék, hogy jellemezze a banda többi tagját pár mondatban :P:D Valószínű poénra venné a dolgot :)" Erre kíváncsi az egyik hölgy olvasóm. :-)
- Hogy mindig hiperaktív vagyok e? Hát társaságban általában igen. Magamban néha-néha ugrálok egy-egy jó zenére, meg szoktam léggitározni is, meg grimaszolok a számítógép előtt. Miközben írok, magyarázom is.
- És hogyan jellemeznéd a zenekar többi tagját?
- A Zolika a dobosunk, nagyon sokat tud inni, ő a legviccesebb ember akit ismerek, például be tudja gyömöszölni a heréit és a kukiját egy 2 decis műanyag pohárba. A Gyuszkó nagyon szeret búsulni, folyton várja az igazit, a zenekarban a Párduc néven fut, mert egyszer megijedt az ablaktörlőtől. Ezt nem akartam elárulni, de télen egyszer harisnyát vett a nadrágja alá. :-) Kaszi a basszusgitáros, aki nem bír olyan sokat inni, mint a Zoli, mert egy dabasi koncert után, úgy viselkedett, mint egy gorilla, alig bírtuk az autóba gyömöszölni, aztán kihányta azt a sok finom házipálinkát, és hazáig lógott a feje a letekert ablakban. Hű, de büdös volt. Gergő rengeteget cigizik, de tényleg olyan sokat, hogy talán még a szendvicseibe is dohánylevelet rak, ja és kurvára csendes, inkább a gitárjával kommunikál. Mondjuk velem szokott beszélgetni, de csak ha négyszemközt vagyunk.
- :-D Ezeket a történeteket biztos értékelik majd az olvasóim. Közben az jutott még eszembe, hogy állati jó remixeket lehetne csinálni a dalaitokhoz. Vannak ilyenek tervbe véve?
- Igen. Hamarosan kitesszük a honlapra is a remixversenyt. Egyébként az albumon már van egy remix a Nekem senkimre.
- A női rajongók miatt muszáj megkérdeznem, hogy foglalt vagy már, vagy még reménykedhetnek? :-)
- Az én női rajongóm itt van mellettem, és kurvára unja már, hogy elfoglalom a gépet. :-)
- Akkor lassan be is fejezem a kérdezősködést. :-)
- Nem kell. :-)
- Van már valamilyen dátum az új albummal kapcsolatban?
- Nincs, de olyan őszre tervezzük.
- És új klip?
- Az új klipen most kezdtünk el dolgozni, most egyelőre 3 dal is esélyes: a Tánc, az Úgy fáj, és még az előző albumról a Szerelemes dal.
- Én most hallgatom a Táncot és nagyon tetszik. Ha számít a véleményem, én ahhoz csinálnék videót.
- Hát mi is. Jó klip lesz az tuti.
- Mik a tervek?
- Azt nem árulhatom el, ne haragudj, mert pont az ötlet az egésznek a lényege.
- Oké. :-) Csak próbálkozom. Na, hagyom a barátnődet is érvényesülni. Szólok, ha kint lesz az anyag, aztán figyelemmel kísérheted, ha jön hozzá komment.
- Oké. Meg várom akkor az Unkle-t is!
- Már küldöm is. :-)

Volt még elköszönés, meg egy kis bla-bla, de azt már nem tartottam érdekesnek és fontosnak. Egyébként azért hagytam meg a beszélgetés MSN jellegét, a mosolyokat, hogy hitelesebb legyen, és ti is jobban átérezzétek milyen volt egy-egy mondat hangulata. Most pedig jöhetnek a kérdések, hátha Marci válaszol rájuk! Van olyan jó fej!

Hétfőn Vad Fruttik interjú itt a blogon, sok képpel, videóval és Marci elképesztő történeteivel! Még egy kis utómunka, de a hét első napja vele fog kezdődni, ez már tuti.

Ma kikészültem az új munkahelyen és annyira lefáradtam, hogy ennyire már régen. Olyan szögletes és merev ez a cég, hogy ha lenne hajam, most biztos égnek állna.

Sok dolog van, nem is részletezem túlzottan, csak pár apróságot említek meg ami bassza a csőröm. Ugye a netet nem lehet használni, ez meg ugye nekem nem tetszik, de ez egy dolog. Végül is nem azért fizetnek, (még) hogy blogot írjak. Próbáltam ezért valami más mulatságot találni és vittem be zenéket, mert az ottani kínálat maga a kulturális szennygödör, kezdve Beyonce-val, egészen Gáspár "dzsanázlak" Lászlóig. Összeállítottam egy válogatást, amin váltakoznak a stílusok, de mivel nem akartam túl nagy sokkot okozni, így még Jamiroquai, Vad Fruttik és Seal is van rajta többek között. Ma amikor felcsendült az egyik Depeche Mode dal, a főnök lélekszakadva berohant és miközben vette ki a lemezt, közölte, hogy itt ilyen zene nem szólhat, csak light-os muzsika. Tudom én mit jelent az a light (ez is már milyen duma bazeg!) ami a magyar tudatban valahol a Sláger Rádió és a Danubius kínálata között fetreng. Aztán mikor az egyik csaj még rá is tett a góré dumájára azzal, hogy megköszönte neki, hogy kivette a cd-t, akkor azt találtam neki mondani, hogy: "Köszi, hogy így dícséred a zenémet." Erre sírva fakadt! Mondom én, hogy egy utálatos és kibírhatatlan fasz vagyok! Egyébként szerintetek egy farmeres boltban milyen zenének kell szólnia?

Azért volt ma jó is, mert nevetni jó és viccelődve dolgozni még jobb. Kaptunk ma az egyik fotós csajtól egy új Cosmopolitan-t, ami tele van félmeztelen pasikkal, köztük Beszeda Gábor, Müller Attila és Hári Richárd képeivel. Erre eszembe jutott, hogy mivel a boltban mindenki a fiúkat szereti, akár csinálhatnánk az öltözőszekrényekre ragasztott galériát is, tudjátok mint amilyen az autómosókban és a tűzoltóknál is van, csak ott nagymellű csajokkal. Erre Ditának sem kellett sok, hangos nevetésbe kezdett, majd elképzelte a góré fejét, amikor kinyitom a szekrényem ajtaját és kikandikálnak belőle a fügykösök. Nesze neked faszok, ha nem kell a Depeche Mode!

Sírva könyörgöm, ha tudunk mi ilyet is akkor miért a Nox meg Rúzsa Magdi? Kell nekünk futtatni az olyan "sztárokat" akikkel semmire sem megyünk? A Vad Fruttik kegyetlen jó, én leginkább egy Unkle dalra tudnám hasonlítani a Nekem senkim sincsen című szerzeményt és ez tuti megállná a helyét a brit listákon is!